A lelki egészség helyreállításától a szemtornáig – segítő tippek a járvány idejére

nlc | 2021. Január 19.
A járványügyi korlátozások fontosak a koronavírus terjedésének megakadályozásában, de egy sor újabb testi-lelki problémát okozhatnak. Mutatjuk a veszélyeket és a megoldási javaslatokat.

Lassan már egy éve, hogy a koronavírus-járvány miatt csak távoli emléknek tűnik a megszokott életünk, és hol enyhébb, hol szigorúbb korlátozások között telnek a mindennapjaink. A jelenlegi – kijárási tilalommal, kötelező maszkviseléssel és digitális oktatással járó – szabályok február 1-jéig biztosan maradnak, és gyökeres változásra jó esetben is csak hónapok múlva számíthatunk.

A vírus terjedésének lassítása érdekében meghozott korlátozások rengeteg kényelmetlen, kellemetlen, nehezen megoldható, olykor testi-lelki elevenünkbe vágó helyzetet okoznak. Az általános bizonytalanság miatt olyan problémák is felszínre kerülhetnek, amelyekre nem is gondoltunk, vagy csak később, lassan jelentkeznek. Összeszedtük a bezártsággal és a korlátozásokkal járó legfontosabb negatív hatásokat, és igyekszünk tippeket is adni, hogyan javíthatunk a helyzeten.

Még jobban elmagányosodnak az idősek

Az már a járvány elején nyilvánvalóvá vált, hogy a Covid-19 a 65 év fölöttiekre a legveszélyesebb, ezért az ő szempontjukból volt a legfontosabb, hogy otthon maradjanak, és betartsák az óvintézkedéséket. Ám paradox módon azzal, hogy az idősek minimalizáják a fertőzés kockázatát, egy másik veszélynek teszik ki magukat. A tartós egyedüllét, a magány, az elszigetelődés egészségügyi kockázatokkal jár: depresszióhoz vezethet, gyengíti az immunrendszert, növeli a magas vérnyomás, valamint a szív- és érrendszeri problémák kockázatát.

Magyarországon a 65 éven felülieknek nagyjából egyharmada, mintegy 600 ezer ember él egyszemélyes háztartásban. Az érintett korcsoport nagy részének a szociális kapcsolatai a járvány előtt is meglehetősen beszűkültek voltak, európai összehasonlításban a magyar idősek kifejezetten zárkózottak. Ez tovább romlott a járvánnyal, hiszen még kevesebb kapcsolatteremtési lehetőségük maradt, ha nem járnak boltba, piacra, orvoshoz vagy bármilyen rendezvényre.

Fokozódott a családon belüli erőszak

A járvány kezdete óta egyre több nő kér segítséget családon belüli erőszak miatt. Horváth Éva, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (Nane) elnöke az ATV-nek azt mondta, a karantén óta duplájára emelkedett az ilyen jellegű telefonhívások száma. A korlátozások, a bezártság, az elszigetelődés és a bevételkiesés kiélezheti az eleve is egyenlőtlen, bántalmazó kapcsolatokat.

A járvány kezdete óta duplájára nőtt a családon belüli erőszak miatti telefonhívások száma (Fotó: Pexels/Karolina Grabowska)

Az áldozatok kiszolgáltatottsága fokozódik, hiszen szinte folyamatosan össze vannak zárva a bántalmazójukkal. A menekülési lehetőségeik – például a szülői ház – beszűkültek, a fizikai bántalmazás jeleit pedig a leépült személyes kapcsolatok miatt nehezebben veszik észre mások. Ráadásul sok gyerek is otthon van az online oktatás miatt, az anyát érintő bántalmazás pedig számukra is traumatizáló.

Megnövekedett az alkoholfogyasztás

A járvány okozta bizonytalanságot és stresszt az emberek egy része alkohollal próbálja oldani. Ám az ártalmatlannak tűnő, feszültséglevezetőként megivott egy-két pohár ital akár a függőséghez is vezethet, akik pedig már leszoktak, könnyen visszaeshetnek. A tavaszi hullám idején világszerte megugrottak az alkoholeladások, és az önbevallásos felmérések is azt mutatják, hogy sok háztartásban több pia fogy. Nincs kétségünk afelől sem, hogy a szórakozóhelyek bezárása és a kijárási tilalom tovább fokozta az otthoni alkoholfogyasztást idehaza, a becslések szerint 800 ezer alkoholista országában. A szakemberek figyelmeztetnek, hogy a járvány után az alkoholizmus lehet a következő egészségügyi krízis.

Covidpunnyadás és karanténkilók

Az nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a karantén, a korlátozások és a home office miatt az emberek jó része felszedett magára több-kevesebb kilót, fizikai állapotuk leromlott, és a mozgáshoz szükséges motivációjuk elillant. Pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hetente legalább 150 perc közepes intenzitású testmozgást (például tempós séta, tánc, kertészkedés) vagy 75 percnyi erőteljes mozgást (futás, gyors biciklizés, versenysportok) javasol. A testmozgás ráadásul nemcsak a testi és lelki egészségünknek tesz jót, hanem segít a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi megbetegedések leküzdésében is.

Megborult a lelki egyensúly

Az elhúzódó bizonytalanság és a bezártság komoly hatással van az ember lelki egészségére, és nem csak azoknál, akiknek korábban volt mentális problémájuk. A félelem, az aggodalom, a szorongás és a depresszió ebben a kiszámíthatatlan helyzetben természetesen emberi reakció, de tehetünk azért, hogy helyreálljon a lelki egyensúlyunk.

Már a szemünk sem a régi

A járvány kitörése óta az emberek fele több időt tölt a képernyők előtt, és közülük 38 százalék úgy érzi, hogy romlott a látása – állapította meg egy reprezentatív brit felmérés. Ráadásul minden ötödik ember kisebb valószínűséggel megy el szemvizsgálatra, mert attól tart, hogy elkapja a koronavírust, vagy megfertőz valakit.

A Fight For Sight nevű szervezet a 20-20-20-as szabály betartását javasolja, hogy fitten tartsuk a szemünket. Ha bármilyen képernyőt nézünk, 20 percenként 20 másodpercig nézzük egy 20 lábnyira (6 méterre) lévő tárgyat.

Még több cikk a járvány hatásairól:

Exit mobile version