Áprilistól csak regisztráció után lehet kereskedni a kedvtelésből tartott állatokkal, vagyis aki például kutyát vagy macskát árul, annak kötelező lesz azonosítót szereznie az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben (FELIR). A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közlése szerint az intézkedés fontos lépés az állatkínzó kutyaszaporítók, illegális kisállat-kereskedők tevékenységének visszaszorításáért és felszámolásáért folyó küzdelemben.
Több tízezer kiskutyát visznek külföldre Magyarországról (Fotó: Pexels/Denniz Futalan)
A hatóság szerint Magyarországról több tízezer kutyát adnak el az Európai Unió tagállamaiba évente. Ezek nagy része fél évnél fiatalabb állat, amelyek a kutyaszaporítóktól törzskönyv nélkül kerülnek a kisállatpiacra. Ráadásul az unió tagállami visszajelzései alapján a Magyarországról származó kutyakölyköket sok esetben illegálisan és túl fiatalon szállítják.
Tenyésztők és szaporítók
Bár ez a törekvés papíron nagyon jól hangzik, nagy kérdés, hogy mi lesz a szigorítás gyakorlati hatása. Erről viszont még a hazai kutyatenyésztők legfontosabb szervezetének, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetségének sincs pontos információja. Ők is csak a múlt héten értesültek a regisztrációs kötelezettségről, ezért a héten levélben kérnek további tájékoztatást a Nébihtől – tudta meg az nlc. Árkossy Beatrixtől, a MEOE Szövetség irodavezetőjétől.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a származási igazolást adó, bejegyzett tenyésztőknek nincs félnivalójuk, de azt még nem látni pontosan, hogyan tudja az új jogszabály visszaszorítani a kutyaszaporítók tevékenységét. Nem tudni például, hogy a regisztrációhoz kapcsolódóan lesznek-e a tartási körülményekre, egészségügyi vizsgálatokra vonatkozó előírások. Árkossy Beatrix szerint az a legnagyobb probléma, hogy jelenleg nincs szabályozva, ki számít tenyésztőnek, ki a kutyaszaporító, és milyen előírások vonatkoznak rájuk. Az ebeket nem ritkán szörnyű körülmények között tartó szaporítók ellen most csak az állatvédelmi szabályok megsértése esetén lehet fellépni.
Kutyák egy karcagi szaporítótelepen, amelyre tavaly csapott le a rendőrség (Fotó: Police.hu)
Szerinte évente csupán néhány esetben kapcsolnak le külföldre küldött kiskutyákat szállító kamionokat, ami csak a jéghegy csúcsa, ha azt feltételezzük, hogy több tízezer kutyakölyköt visznek ki a szaporítók Magyarországról. „Vajon eddig csak az volt a probléma, hogy nem kellett egy rendszerben regisztrálniuk a szaporítóknak?” – tette fel a kérdést Árkossy Beatrix, hozzátéve: jelenleg nem igazán látszik olyan ellenőrzési pont, ahol meg tudnak bukni az illegális szaporítók. 2020-ban a hivatásos kutyatenyésztők körülbelül 22 ezer kiskutyát törzskönyveztek a 400 fajtából. A MEOE Szövetség irodavezetőjének becslése szerint ennek sokszorosa a szaporított kutyakölykök száma.
Több kutya kerülhet menhelyre a szigorítás után
A szegedi Tappancs Állatvédő Alapítvány elnöke szerint mindenképpen pozitív, hogy regisztrálniuk kell azoknak, akik kutyákkal kereskednek, de szerinte szigorúbb ellenőrzésre is szükség lenne. Farkas Gabriella reméli, hogy a nyilvántartással legalább az alapvető feltételeknek meg fognak felelni a szaporítók, kiváltják a FELIR-számot, a vállalkozói engedélyt, és visszakövethetők lesznek a kiskutyák, amelyekért az eladó felelősséggel tartozik.
Most ez nem egészen így van. A szegedi menhelyre épp nemrégiben került be egy közepes termetű, keverék kutya, amelyet azért vittek be a gazdáik, mert kis növésű, fajtatiszta kutyaként vásárolták – feltehetően egy szaporítótól –, de az eb jóval nagyobbra nőtt, és így már nem tudták megtartani. De az is előfordult, hogy a kiöregedett, szaporításra használt, elhanyagolt, rossz állapotban lévő kutyák kerültek hozzájuk.
Farkas Gabriella elképzelhetőnek tartja, hogy a kötelező regisztráció közvetett hatását ők is meg fogják érezni: ha a szaporítók egy része inkább lehúzza a rolót, nem zárható ki, hogy átmenetileg több lesz az út szélén hagyott vagy menhelyre bevitt kutyus. Mint mondta, amikor betiltották az ebek rövid láncon tartását, vagy amikor kötelezővé tették a chip beültetését, akkor is több kutyát akartak náluk leadni.
A felelős állattartással kezdődik minden
Farkas Gabriella szerint katasztrofális állapotok vannak Magyarországon az állatvédelem és a felelős állattartás terén, ezért örülnek, hogy állami szinten is jobban odafigyelnek az állatvédelemre. Szerinte az elmúlt években az emberek fejében is történt változás, egyre tudatosabban állnak a kutyatartáshoz, sokan menhelyről fogadnak örökbe négylábúakat, de ez egy lassú folyamat. Még mindig sok az olyan kutya, amelyik se csipet, se oltást nem kapott, és nincs ivartalanítva.
„Lehet egy olyan vásárlói kör is, amelyik legjobb esetben bólogat vagy hallgat, amikor a felelős állattartásról van szó, de amikor döntést kell hoznia, akkor mégis a fajtatiszta kutyának látszó állatot választja, mert azzal lehet villogni. Kicsit olyan, mint amikor a hamis termékeket megveszik. Csak az számít, hogy olcsó legyen” – mondta Tappancs menhely vezetője.
A MEOE Szövetség irodavezetője naponta kap olyan leveleket kétségbeesett gazdiktól, hogy törzskönyv és származási igazolás nélkül vettek valamilyen fajtatisztának mondott kutyát, de átverték őket, mert másnap az állatorvoshoz kellett vinni, ahol kiderült, hogy valamilyen betegsége van a kiskutyának, amelyik nem is nyolchetes, hanem csak öt (alapszabály, hogy 8 hetesnél fiatalabb kutyakölyköt nem szabad elszakítani az anyjától).
Az utóbbi években egyébként a legkedveltebb kutyafajta Magyarországon a francia buldog, de egyre népszerűbb a pomerániai törpespicc és a welsh corgi pembroke (ilyen kutyái vannak II. Erzsébet királynőnek is). Természetesen a felkapott fajtákra ráállnak a szaporítók is, akiknek még kedvelt alanyai a kis testű, társasági kutyák, mint például bichon havanese, a máltai selyemkutya vagy a mopsz.
Az könnyen belátható, hogy az illegális kutyaszaporítók bizniszét azok a vásárlók tartják fenn, akik elhiszik vagy el akarják hinni, hogy néhány tízezer forintért egészséges, fajtatiszta kutyát kapnak. Először ezen kellene változtatni, hiszen amíg van kereslet, addig lesz kínálat is.
Online konzultáció az állatvédelemről
Állatvédelmi társadalmi párbeszédet indított az agrárminisztérium, online kérdőív formájában várják a lakosság véleményét. A kérdőívet március 7-ig lehet kitölteni az allatvedelem.kormany.hu oldalon. A felmérés 13 kérdést tartalmaz, két fő gondolati kör mentén épül fel: az első az állatvédelemhez kapcsolódó jogszabályi környezet, a második pedig a felelős állattartás helyzete.
A kérdőív kitér a kóbor állatokra, a bántalmazást elszenvedő haszonállatokra, az állatkínzás büntetésére, de vannak benne kérdések a tiltott állatviadal szabályainak szigorításáról, a pirotechnikai eszközök használatáról és cirkuszi vadállatok helyzetéről is.
Felelős kutyatartás az nlc-n:
- Az instagazdik miatt nagyon megszívhatják a trendi kutyák
- „Minden gazda azt hiszi, jól ismeri a kutyáját, aztán kiderül, hogy ez nem igaz”