Bambusztáskákat árult, majd az internetes hölgyválasz a legbefolyásosabb nővé tette

Még tíz éve sincs annak, hogy elérhetővé vált a Bumble társkereső alkalmazás, de kitalálója, a 31 éves Whitney Wolfe Herd nemrég a legfiatalabb női vállalatvezető lett, akinek a cége a tőzsdére lépett, illetve ha ez nem lenne elég, ő az egyike a legfiatalabb self-made milliárdosnőknek. „Remélhetőleg a jövőben többször olvasni majd ilyen főcímeket. Reméljük, hogy ez hamarosan teljesen természetes lesz” – nyilatkozta Herd. De mire is gondolt? Arra, hogy egyelőre kuriózumnak számít, ha egy nagyobb kaliberű vállalat elnöki székében egy nő ül. Miközben a nők teszik ki a világ népességének felét, az önerőből milliárdossá vált vállalkozóknak a kétharmada férfi, az 500 legnagyobb vagyonának több mint 90 százaléka pedig férfiak kezében van, és a közeljövőben sem fog nagyobb elmozdulás történni, hiszen például az elmúlt 12 hónapban az Egyesült Államokban a tőzsdére lépett 559 vállalat közül a Bumble-n kívül csak kettőt alapítottak nők, írja a Bloomberg.

Persze arra, hogy Whitney Wolfe Herd ilyen sikereket ér majd el, azt azért sejteni lehetett, a társkereső alkalmazással, ami a nők kezébe adja a kezdeményezést, egy komoly piaci rést sikerült betöltenie, ráadásul egy olyan szegmensben, ahol ugyan nagyot is lehet bukni, de aminek felhasználó bázisa folyamatosan nő, 

a Stanford és az Új-Mexikói Egyetem kutatóinak 2019-es felmérése szerint a heteroszexuális párok csaknem 40%-a  online ismerkedett meg, míg az azonos nemű párok tagjainál ez az arány még magasabb

Nem véletlenül indította el a Facebook sem a saját társkeresőjét, ugye.

Wolfe Herd indulás évében a Business Insider már felvette a 30 legjelentősebb, 30 év alatti, techiparban dolgozó nőket felsoroló listájára, 2016-ban az ELLE is szerepeltette egy hasonló felsorolásban, illetve 2017-ben és 2018-ban az ő neve is szerepelt a Forbes legbefolyásosabb 30 alattiakat tartalmazó listáján. „Nehéz komoly változásokat elérni, és a változásoknak belülről kell fakadniuk, fontos, hogy meg akard változtatni azokat a dolgokat, amik szerinted, a saját tapasztalataid alapján nincsenek rendjén. Nem tetszettek az elvárások azzal kapcsolatban, hogy nekünk, nőknek hogyan kellene élni az életünket, így nem ülhettem tétlenül” – tanácsolta még 2017-ben azoknak, akik a nyomdokaiba akarnak lépni. 

A kezdetek

Whitney Wolfe Herd 1989-ben született Salt Lake Cityben, édesapja ingatlanfejlesztő volt, édesanyja pedig háztartásbeli. Miután leérettségizett, a texasi Déli Metodista Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán tanult. Az egyetemi évek alatt bambusztáskákat kezdett el árulni, hogy pénzt gyűjtsön a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa áldozatainak megsegítésére, és egy hírességeknek dolgozó stylisttal, név szerint Patrick Aufdenkamppel létrehozták a Help Us Project nevű nonprofit szervezetet. A táskákra az országos sajtó felfigyelt, miután olyan, akkor éppen trendszetternek tekintett hírességeket fényképeztek le velük, mint Rachel Zoe és Nicole Richie. Nem sokkal később bemutatták a Tender Heart nevű kollekciójukat, amellyel az emberkereskedelem áldozataira és a tisztességes kereskedelemre kívánták felhívni a figyelmet. Miután lediplomázott, Wolfe Délkelet-Ázsiába utazott, hogy árvaházakkal dolgozzon. Állítólag, mint oly sokan a friss diplomások, ő sem tudta, hogyan tovább, csak azt, hogy van tovább.

Amikor hazatért, elment meglátogatni egy volt diáktársát Los Angelesben, és ezután fenekestül felfordult az élete, miután a legendák szerint nem volt otthon forró víz, így a lány egyik ismerőséhez mentek át lezuhanyozni: ez az ismerős Justin Mateen volt, a Tinder egyik későbbi alapítója, akinél aznap este történetesen ott volt a népszerű randialkalmazás másik alapítója, Sean Rad is. Rad akkoriban a IAC startup vállalkozásfejlesztési központjában dolgozott, és végül Wolfe is itt kapott állást. A projekt, amin dolgoztak, végül nem valósult meg, helyette megszületett a Tinder. Ugyan nem volt szakirányú végzettsége, de a fentiek alapján látszik, hogy azért valamennyi üzleti tapasztalattal mégis rendelkezett, így Whitney Wolfe Herdre bízták a marketinget. 

2014-ben, azután, hogy szakítottak Justin Mateennel, nem volt maradása a cégnél, majd szexuális zaklatás és diszkrimináció miatt beperelte a céget, volt barátja és főnöke ugyanis durva jelzőkkel illette, fenyegető, megalázó üzenetekkel bombázta, de állítólag Sean Rad is tett sértő megjegyzéseket, például utalt arra, hogy a Tindert nem veszik komolyan, mert egy nő a marketingigazgató. „Olyan fiúkkal ültem egy szobában, akik igazi nőgyűlölőként viselkedtek, és azon kaptam magam, hogy én is kezdek így viselkedni. Féltem, attól tartottam, hogy én leszek a célpont, ezért inkább becsatlakoztam. Sajnálom, ma már nem tennék ilyet”  – nyilatkozta az ELLE-nek még 2017-ben gondosan ügyelve arra, hogy ne nevezze meg a céget, hiszen nyilván ez is a megegyezés része volt. Végül ugyanis peren kívüli megegyezés született, és Whitney Wolfe állítólag egymillió dollárt kapott.

Az évek során a techiparban dolgozó nők közül egyre többen álltak nyilvánosság elé saját történeteikkel, miközben a közvélemény nem áll mindig az ő pártjukon. Magának Wolfe-nak is egy nehéz időszak kezdődött az életében. „Mély depresszióba estem, nem a per miatt, hanem a sajtóvisszhang és az internetes kommentek miatt… Ha 13 évesen kellett volna átélnem ezt, talán nem is sikerült volna kilábalnom belőle – nyilatkozta később. – Tudom, hogy mi az igazság, és csak ez számít.” A rázúduló gyűlölethullám közepette eszébe jutott, mi lenne, ha létrehoznának egy olyan közösségi oldalt a nők számára, ahol verbális erőszaknak semmi keresnivalója nincs. ”

A méhkirálynő

Miközben a Merci ötletén dolgozott, megkereste Andrej Andrejev, a világ egyik legnagyobb társkeresőjének, a Badoonak az alapítója. Az orosz-brit vállalkozó először marketingigazgatónak szerette volna megtenni Wolfe-ot, aki inkább elmesélte neki, hogy éppen min dolgozik most. Andrejev nem volt annyira elragadtatva az ötlettől, ő inkább azt szerette volna, ha Wolfe visszatér a kaptafához, vagyis a randiappokhoz  Ezt viszont ő nem szorgalmazta, de akkori barátja, Michael Herd (akivel azóta össze is házasodtak, illetve akivel azóta szülők lettek), meggyőzte arról, hogy üljön le még egyszer beszélni a vállalkozóval. Végül sikerült megállapodniuk, a tízmillió dolláros kezdőtőkével Andrejev a cég 79 százalékos tulajdoni hányadát kapta meg, míg Wolfe Herd 20 százalékot kapott, és ő lett a vállalat vezetője. és megegyeztek abban is, hogy a Badooval ellenétben a Bumble központja nem Londonban, hanem Austinban lesz. A céghez felvették egy másik távozó tinderes társalapítót, Chris Gulzcynskit, illetve a Tinder egykori vezető dizájnerét, Sarah Micket, és 2014 decemberében el is indult az alkalmazás, amit sokan csak feminista Tinderként kezdtek el emlegetni.

Tény, hogy a két alkalmazás között sok a hasonlóság, például mindkettőnél jobbra csúsztat a felhasználó, ha érdekli a másik fél, balra, ha nem. Abban viszont különböznek, és ilyen jön a feminista jelző, hogy Bumble-nél a nők kezdeményeznek, ugyanis csak ők léphetnek kapcsolatba a férfiakkal, fordítva ez nem lehetséges. Wolfe úgy gondolta, hogyha a nők kezébe adja az irányítást, akkor egyrészt ők sokkal magabiztosabbnak érzik majd magukat, a férfiak részéről pedig kevesebb negatív élmény éri majd őket. Meglátása szerint ugyanis ha valaki kezdeményez, és visszautasítják vagy nem kap választ, akkor agresszívebben kommunikálhat, viszont, ha ő az, akit kiválasztanak, akkor az nagyon hízelgő, és valószínűleg figyelmesebben, kedvesebben viselkedik majd.

Wolfe szerint sokan mondták, hogy a Bumble kudarcra van ítélve, mert a nők nem úgy vannak behuzalozva, hogy ők kezdeményezzenek, ez ellene megy az ösztöneiknek, ő viszont úgy volt vele, hogy a status quónak véget kell vetni, főleg, hogy nemcsak a párkeresésnél, hanem az élet minden területén, például a munkahelyeken is háttérbe szorulnak a nők, mindenhol a férfiak irányítanak, és ez annyira nincs jól. 

Mary Anne Franks, online zaklatás ellen küzdő aktivista szerint ennek a koncepciónak az a gyenge pontja, hogy inkább megkerüli a problémát, nem megszünteti. Van szakértő, aki szerint viszont ez egy lehetőség arra, hogy a nemek egy kicsit jobban megértsék egymást azáltal, hogy lehetőségük van kipróbálni, milyen a másik oldalon állni. „Abból indulunk ki, hogy aki irányít, az könnyebb helyzetben van, de az ilyesfajta hatalomtól sok férfi szorong . Az olyan oldalaknak köszönhetően, mint a Bumble, a nők megtapasztalhatják, hogy mi mindennel jár kezdeményezőnek lenni”  – nyilatkozta Helen Fisher antropológus, aki nem mellékesen a konkurenciának számító Match.com tanácsadója.

Ami biztos, a Bumble óriás siker lett, 2015 elején, egy hónappal az indulása után már 100 ezer felhasználójuk volt, 2017 végére pedig már 22 millió felhasználót gyűjtöttek, 2020-ra százmillióan regisztráltak, és jelenleg átlagosan havi 42 millióan használják az appot. Közben természetesen bővült a szolgáltatások köre, 2016-ban elindult a Bumble BFF, ahol a felhasználók új barátokat találhattak, egy évvel később pedig a Bumble Bizz, amit leginkább a Linkedinhez lehet hasonlítani, vagyis üzleti közösségi oldal. 

Később bővült a portfólió egy meleg tárkereső alkalmazással, a Chappyvel, lett saját magazinjuk, saját kozmetikai márkájuk, a tervek szerint New Yorkban nyitnak majd egy kávézót, illetve borbárt, és olyan híres támogatóik vannak, mint Serena Williams vagy Priyanka Chopra. Közben pedig megváltozott maga az alapalkalmazás is. Ők voltak az Egyesült Államokban az elsők, akik bevezették a fényképes azonosítást, a személyazonosságuk ellenőrzéshez a felhasználókat arra kérik, hogy küldjenek be egy képet magukról adott pózban, a fotót pedig egy valós személy ellenőrzi. Ugyanebben az évben vezettek be egy másik ficsört is, ami a ghostingot hivatott megakadályozni, vagyis azt, hogy a másik fél ne tűnjön el az éterben, miután a kezdeményező fél ráírt. Korábban a másik félnek korlátlan ideje volt válaszolni, az újítás bevezetése után azonban csak 24 óra áll a rendelkezésre, után a két fél már nem lesz összekapcsolva. Ezt a frissítés az azonos nemű matcheknél is bevezették, de az megmaradt, hogy náluk bármelyik vél kezdeményezhet. 

Mindeközben betiltották a félmeztelen szelfiket, a meztelen vagy fehérneműs fotókat, egy 2018-as tömeges lövöldözés után a fegyverekről készült felvételek is feketelistára kerültek, 2019-ben pedig bevezettek egy saját fejlesztésű technológiát, amely eltávolította a szeméremsértő fényképeket még azelőtt, hogy megnyitná, akinek küldték. A nőgyűlölet ellen többször is felléptek, egy blogbejegyzésben egyszer nyilvánosan felelősségre vontak és aztán le is tiltottak egy férfi felhasználót, aki primitív, szexista megjegyzéseket küldött egy nőnek az appon keresztül.

Whitney Wolfe Herd pedig nemcsak a saját alkalmazásán belül tett az ügy érdekében, neki köszönhetően új szabályozás lépett életbe Texasban, amelynek értelmében, ha beleegyezés nélkül küld egy fényképet „intim testrészeiről”, az 500 dollár pénzbírsággal sújtható. Miután kritizálták őket, hogy a nemi indentitás megadásánál a választási lehetőségek szűkösek, kibővítették újabb opciókkal, 2019-ben bevezették a videórandik és a hanghívások lehetőségét, ami nagyon hasznos újításnak bizonyult a világjárvány idején (a kéretlen hívások elkerülése miatt külön kell jelezni, ha valaki nyitott az ilyen beszélgetésekre) hogy félreértések elkerülése véget,  majd később, hogy még könnyebb legyen partnert találni, már nem csak a felhasználó 160 kilométeres közeléből ad találatokat az app, hanem az egész országból, ahol él. 

Bár voltak olyan tulajdonságai az alkalmazásnak, ami miatt kritika érte a Bumble-t, alapvetően minden újítást kitörő lelkesedéssel fogadott a világ, Whitney Wolfe Herd pedig egyfajta példaképpé nőtte ki magát.

Utazás a feminizmus körül

Ahogyan az lenni szokott, azért voltak, akik próbálták árnyalni a képet, voltak, akik azt vetették a szemére, hogy a feminizmus számára egyfajta marketingeszköz, hogy itt nem a küldetés, hanem a profitszerzés a cél. Wolfe Herd szerint tévedés azt gondolni, hogy választani kell a kettő között, és nem, a Bumble nem arról szól, hogy a nemi egyenlőségért folytatott harcból profitáljanak, csapatával úgy vannak vele, hogy az emberek az olyan cégekkel szemben, amelyeknek küldetése van, utóbbi miatt néha irreális elvárásaik vannak, és egy nyilatkozatában úgy védekezett (szó szerinti fordításban), hogy „a feminizmus nem úti cél, hanem egy utazás”, utalva arra, hogy igen, nem tökéletesek.

Herdön néha nehéz volt kiigazodni, egy 2016-os Vanity Fair-interjúban azt mondta, igen, ők 100 százalékosan feministák, a nemi egyenlőtlenségek megszüntetése számukra nagyon fontos ügy, majd egy másik interjúban, amikor szóba került egy cikk, amiben szinte elsőként feminista alkalmazásnak hívta a Bumble-t, így korrigált: „Valójában nagyon zavarban vagyok emiatt. Kicsit szégyellem magam. Kicsit ki kellett művelnem magam abból, hogy mit is jelent a feminizmus… mindig is feminista voltam, lelkemben mindig is egyenlőséget akartam.”

Tény, hogy a feminizmus nem egy homogén eszmerendszer vagy mozgalom, több hulláma volt, több irányzata van. Míg Wolfe vállalkozása példát mutathat a nők szerepének erősítésében, elismeri, hogy társkereső alkalmazás nem működhet férfiak nélkül, és azt is, hogy karrierjében fontos szerep jutott a férfiaknak is, Andrejevre például egyik példaképeként és legnagyobb mentoraként gondolt. „Annyira elegem van ebből a felfogásból, hogy a nőknek csak a nőket kell támogatniuk, miért nem támogathatnánk mindannyian egymást. Találkoztam olyan nőkkel, akik mérgezőek, gonoszak, mint ahogyan a férfiak között is vannak ilyen személyek. Attól tartok, hogy nőként (a modern feminizmussal), elidegenítjük a jó fiúkat. Nem felel meg az igazi feminizmusnak az, ha nem egyenlő mindenki, nem?”  

Mindeközben persze tényleg nem lehet elvitatni, hogy többször anyagilag is támogattak társadalmilag fontos ügyeket, blogposztjaikban, marketingkampányaikban és más módokon is igyekeznek tenni azért, hogy megszűnjön a nemi egyenlőtlenség, egy nappal azután, hogy Christine Blasey Ford 2018 szeptemberében azt vallotta, hogy tizenévesen a Legfelsőbb Bíróság akkori bírójelöltje, Brett Kavanaugh, aki azóta taggá választottak, szexuálisan bántalmazta, a New York Times egy teljes oldalas Bumble-hirdetést futtatott, amely így szólt: „Higgy a nőknek”.  De vannak szürke vagy sötét voltok, a Bloomberg egyik újságírója írt erről egy alapos cikket, amiben többek között megemlíti, hogy ugyan a Bumble úgy hirdeti magát, hogy az egyik legbiztonságosabb társkereső alkalmazás, konkrét adatokkal ezt nem tudták neki bizonyítani, ami nem jelenti természetesen azt, hogy ne lennének igazak az állításaik. Emellett beszélt olyan alkalmazottakkal is, akik szerint a céges kultúra is hagy némi kívánnivalót maga után, nem annyira egyenlő mindenki, de nem merték névvel vállalni a történeteiket, bár  – megjegyzi – van, amiben a cég mindenképpen fejlődött, például a több mint 100 alkalmazottból álló csapat már sokkal diverzebb, és nem olyan, mintha egy elit egyetem diáklányszövetsége lenne.

És végül, de nem utolsósorban meg kell említeni egy olyan fordulatot, ami szemmel láthatóan nem ártott a Bumble sikerének, de elég kellemetlenül érintette azért őket. Herd mentora, aki nélkül valószínűleg nem tudott volna elindulni a Bumble, Andrejev 2019-ben eladta a részesedését a Blackstone befektetési alapnak, miután a Forbes leleplező cikket írt arról, hogy a Badoonál virágzott a szexizmus és a nőgyűlölet, és úgy alapvetően mérgező volt a vállalati kultúra. Magát Andrejevet rasszizmussal és szexizmussal vádolták, mindent tagadott, de megbízott egy külső céget azzal, hogy végezzenek el egy vizsgálatot a céget ért vádakkal kapcsolatban. Miután az ügy nyilvánosságra került, Wolfe Herd azt nyilatkozta, ugyan ő soha nem tapasztalt hasonlókat, Anderejev vele mindig tiszteletteljesen viselkedett, a sajtóból értesült ezekről a vádakról, de ezzel nyilván nem szeretné azt sugallni, hogy hiteltelenek az alkalmazottak állítása. Herd négy hónappal azután, hogy Andrej Andrejevet rasszizmussal és szexizmussal vádolták meg, átülhetett a Bumble anyavállalata, a MagicLab vezérigazgatói székébe. 

További cikkeink az online társkeresés világáról:

• Mire számíthatunk az online társkeresőkön?
• Egy hetet töltöttem a Tinderen, elég érdekes dolgokat láttam
• Személyes sztorikból derül ki, mennyi hazugság van a Tinderen