nlc.hu
Életmód

A sport szerepe a női vezetők sikereiben

Sporttal a siker útján: ez a magyar női vezetők egyik titka

Futás, pilates, jóga – ezeket a mozgásformákat űzik legszívesebben a magyar női vezetők. És igen, a sportolói múlt előny, de nem feltétlenül úgy, ahogyan sokan gondolnánk.

Sokszor, sok helyen volt már szó arról, hogy a rendszeres testmozgás milyen fontos mind a fizikai, mind a lelki, mind a szellemi egészségünk szempontjából, miközben abba nem feltétlenül gondolunk bele, hogy mi mindent adhatnak még nekünk a sportok egyéni és társadalmi szinten is, például

hogyan segíthetnek a nemek közötti egyenlőség megteremtésében, a nők szerepvállalásának előmozdításában.

Ezt nemcsak mi mondjuk, hanem szakértők világszerte. „A sportvilágban vezetői pozíciót betöltő nők megváltoztathatják azt, hogyan gondolkodunk a női vezetői kompetenciákról és döntéshozói kvalitásokról, főleg a férfiak dominálta területeken” – áll egy, az indiai nők társadalmi helyzetével foglalkozó tanulmányban. Nagyon hasonló gondolatokat fogalmazott meg néhány évvel ezelőtt Phumzile Mlambo-Ngcuka, az ENSZ nőügyi szervezetének igazgatója, illetve Thomas Bach, a NOB elnöke is, kiemelve, hogy a női sportolók és olimpikonok inspiráló példaként szolgálhatnak a fiatal lányok számára szerte a világon. (Arról most kegyesen feledkezzünk el, hogy hiába működik együtt a két szervezet, vannak azért fekete foltok, nemrég a tokiói olimpia szervezőjét, Mori Josirót szexista megjegyzések miatt kellett leváltani.)

De az Európai Bizottság által 2007-ben kiadott, Fehér könyv a sportról című dokumentumában is találkozni hasonló gondolatokkal, íme egy idézet: „A Bizottság… célzott intézkedéseket tesz a lányok és nők testnevelési és sportolási lehetőségeinek javítására, az önbizalmuk növelése, társadalmi integrációjuk javítása, az előítéletek leküzdése, valamint az egészséges életmódra és az oktatásban való részvételre ösztönzés érdekében.” Illetve a a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) egyik jelentésében is:

A sport ösztönzi a fiatalok és idősek, nők és férfiak számára egyaránt fontos társadalmi interakciót, és elősegíti a fizikai és a mentális egészséget.

Emellett előmozdíthatja a tanulási, kommunikációs, tárgyalási és vezetői képességeket, amelyek nélkülözhetetlenek a nők szerepének erősítéséhez.

Sportos múlt, sikeres jövő?

A politikai és diplomáciai állásfoglalások mellett persze tanulmányok és felmérések is készültek azzal kapcsolatban, hogyan segíthet a sport érvényesülni a nőknek. A Testnevelési Egyetem, az Egyenlítő Alapítvány és az EY hazai kutatása nemrég kiderítette, hogy Magyarországon tízből kilenc női vezető szerint a sportolás hozzájárul ahhoz, hogy sikeres vezetővé váljon. A 2020 telén végzett közös online kutatásban 232 női döntéshozót kérdeztek meg, a válaszadók 56 százaléka több mint 10 éve dolgozik vezetői pozícióban, több mint 20 különböző szektort lefedve. A megkérdezettek szerint

a sportolás számos olyan személyiségvonást és tulajdonságot alakít ki a nőkben, amely munkavállalóként és vezetőként is fontos, és a válaszadók közel kétharmada emellett úgy véli, hogy a versenysportos múlt előnyt jelenthet egy új állásra való jelentkezéskor.

A kutatásban résztvevő döntéshozók 84 százaléka sportolt fiatal korában, 7%-a válogatottként, 33%-a versenyszerűen vagy első osztályban, 44%-a szabadidős sportolóként.

A sport szerepe a női vezetők sikereiben

Futás, pilates, jóga – ezeket a mozgásformákat űzik legszívesebben a magyar női vezetők (Fotó: getty images)

Az EY globális tanácsadócég és az espnW női sportoldal 2013 és 2016 között végzett nemzetközi felmérése is  összefüggést talált a sport és az üzleti siker között. Az ő felmérésük szerint a női vezetők 94%-ának van sportolói múltja, több mint a felük egyetemi sportoló is volt. A Fortune 500 cégeknél, vagyis az USA ötszáz legnagyobb árbevételű nyílt részvénytársaságánál dolgozó női vezetők 80% -a versenyszerűen sportolt. A vezetők 74%-a úgy vélte, hogy a sportolás segít a nőknek gyorsabban fejlődni, a válaszadó női vezetőknek pedig 61%-a vélte úgy, hogy a sportolás pozitívan járult hozzá karrierjük sikeréhez és előmenetelükhöz.

 

A felmérés számos meglepetést tartogatott készítői számára. „Nagyon pozitív eredmény az, hogy mennyien sportolnak a megkérdezett vezetők közül, ez messze felülmúlta a várakozásaimat, hiszen sportszociológusként nagyon jól ismerem azokat az adatokat, hogy a magyarok mennyit sportolnak szabadidejükben. Így ennél lényegesen rosszabb eredményt vártam, mert feltételeztem, hogy egy olyan csoportot kérdeztünk meg, akik nagyon elfoglaltak, ezért az életmódjukba nem könnyű belecsempészni a sportot. Ráadásul nemcsak arról van szó, hogy sportolnak, hanem minden második női vezető heti legalább három alkalommal mozog, ez megint csak egy kellemes meglepetés volt. Mert a magyarok között ugyan vannak, akik sportolhatnak, de az olyan testmozgás, ami fiziológiásan is hatékony a szervezetnek, az a napi félóra vagy a heti három alkalom lenne, és ez a vezető nők 50%-nál megvalósul” – nyilatkozta az nlc-nek dr. Gál Andrea, a Testnevelési Egyetem docense, aki kérdésünkre elmondta, sajnos a magyarországi és az európai adatok sem túl jók,

akik mindennap végeznek valamilyen testmozgást, azoknak az aránya Magyarországon, illetve az Európai Unióban is 10 százalék alatt marad.

Szintén meglepő volt az is, hogy milyen sportágakat űznek a résztvevők. „Az olyan sportok, amikről én előzetesen azt gondoltam, hogy többször fognak szerepelni, mert elit sportág, összekapcsolhatók a populációval, mint például a tenisz, ritkán kerültek említésre. Amiben pedig elmaradtak a válaszadók – és ez is meglepő volt számunkra – az az úszás. Ennek a kutatásnak volt egy amerikai előzménye, amibe öt országot (USA, Kanada, Brazília, Kína és Nagy-Britannia) vontak be, és kiderült, hogy ott ez a sportág nagyon népszerű. Ennek ott nyilván hagyománya van, ami az egyetemi sporthoz köthető, az úszók aránya magasabb a felsőoktatásban, és így a vezető nők körében is gyakoribb.”

Viszlát, stressz!

Talán nem meglepő, hogy a legnépszerűbb mozgásforma a megkérdezettek körében a futás volt, és sokan vannak, akik rendszeresen járnak versenyekre, többen vannak, akik a New York maratonon is megmérettették magukat. Az interjúk során kiderült, sokan azért választják ezt a mozgásformát, mert nem igényel komolyabb szervezést, hiszen egyedül is űzhető, és egyébként is könnyen beilleszthető a napi programba. A futást olyan sportágak követik a sorban, melyek tökéletes stresszoldók, egyszerre hatnak a testre és a lélekre, ilyen például a jóga vagy a pilates. Stresszoldónak persze a futás is megfelel, többen elmondták, hogy ilyenkor tudnak kikapcsolni igazán, hiszen nem szól hozzájuk senki, nem csöng a telefon, nem kell a munkával foglalkozni. Van, akinek viszont kell a társaság ahhoz, hogy el tudjon feledkezni a külvilágról, például aki teniszezik, annak arra kell figyelnie, hogy hova üti a labdát, és számára öröm, hogy a csapattársai ott vannak környezetében.”

A fizikai aktivitás pozitív hozadékaként sokan említették az egészségmegőrzést is, és nem szabad elfeledkezni a személyiségfejlesztő hatásáról sem, ez az, amit vezetői pozícióban igazán jól ki lehet aknázni. „A sport, különösen az él- és versenysport, kitartásra nevel, hiszen ez kell ahhoz, hogy a sportoló ne adja fel akkor sem, amikor már nagyon fáradt, sőt, már fáj a terhelés. Emellett a sport segít a döntéshozatalban, fejleszti a problémamegoldó képességet, vagyis nemcsak a testet edzi, hanem a kognitív képességeket is. Illetve – visszatérve a stresszoldásra – segít abban, hogy az embernek a pszichéje is rendben legyen. A magyarok sajnos nem arról híresek, hogy a sporttal vezetik le a stresszt, az alkohol vagy a cigaretta egyszerűbb és gyorsabb megoldásnak tűnik, minthogy az ember egy órát mozogjon.”

Gál Andrea kiemelte még a szervezési készséget, ami szintén sokat fejlődik, ha sportol az ember, és ez az, ami a női vezetőknek különösen nagy erősségük. „Ugyan nem foglalkoztunk hangsúlyosan azzal, hogy a férfiakhoz képest ők miben jobbak, de az interjúk során azért mégiscsak elhangzott, hogy a férfiak szeretnek versenyezni, és nem csak sportolás közben, hanem mondjuk a vezetőségi mítingeken is. És amikor a versenyszellem miatt kevésbé tudnak kooperálni, akkor nagyon jól jön a női segítség, női látásmód, a szervezőképesség, hogy közös nevezőre jussanak”. Hozzátette, azért meglepő volt, hogy a sporttal összefüggésben kevésbé jelent meg a versenyszellem, míg az amerikai kutatásban ez lényegesen nagyobb szerepet kapott, a magyarországi felmérés szerint a sportolói múlt inkább a csapatösszetartásban, csapatszervezésben segítette a résztvevőket.

Felmerülhet az a kérdés is, hogy a személyiségjegyek és a sportolás között nincs-e visszaható kapcsolat. „Az interjúk során több esetben szó volt arról, hogy mennyire a személyiségjegyekről, az ambícióról van szó, és mennyire a sport hatásáról. Mi arra következtetünk, hogy sokan most, a kutatás alatt lettek tisztában azzal, hogy a sport hogyan formálja a karaktert, hogyan tanít arra, hogy céltudatos legyen, kitartó legyen, miközben azzal azért tisztában voltak, hogy a jelenlegi életükben milyen funkciója van a sportolásnak. Tudatában vannak, hogy a sportolástól lesznek továbbra is kitartók, lesznek terhelhetők, tudják feldolgozni azt a stresszt, ami az ilyen döntéshozói pozíciókkal jár.”

A sport szerepe a női vezetők sikereiben

Az úszók aránya magasabb a felsőoktatásban, és így a vezető nők körében is gyakoribb (Fotó: Getty Images)

És jöjjön még egy érdekes különbség a nemek között: a vezető pozícióban lévő nők közül a sportot nagyon kevesen használják kapcsolatépítésre. „Az EU is hangsúlyozza, hogy a sport arra is jó, hogy kohéziót teremtsen, hogy integráljon, hogy segítsen a kapcsolatépítésben , de ez itt nagyon minimálisan jelentkezett. Biztos vagyok benne, ha ezt a kutatást férfiak körében is elvégeznénk, akkor más eredményre jutnánk. A teniszpálya, vagy a golfklub ugyanis nemcsak a sportolás, de a kapcsolatépítés, sőt, akár üzletkötés helyszíne is lehet.” A tanulmány rávilágít arra, hogy a testmozgás egy nő karrierjének teljes szakaszában kedvező hatással lehet az előmenetelre. A válaszadók kétharmada (66%) szerint a hölgyeknek akkor is előnyt jelent a versenysportolói háttér, ha egy új állásra jelentkeznek, mivel az akaraterőt, fittséget, csapatszellemet és fegyelmet feltételez a pályázóról, érdekes, hogy kevesebben vélekedtek viszont úgy, hogy a sportmúltat minden esetben ki kell emelni a szakmai önéletrajzban.

Ami viszont talán nem annyira meglepő, a kutatás arra is rávilágított, hogy a nők esetében a példakép hatása igen meghatározó, hiszen a megkérdezettek több, mint fele nyilatkozott úgy, hogy más sikeres vezető inspirálta abban, hogy ő maga is vezetővé váljon. Arra a kérdésre, hogy mivel inspirálhat egy élsportoló másokat a munkájában, válaszként a kitartást, a kemény munkát, az elszántságot, valamint a célra való fókuszáltságot említették a leggyakrabban. A példakép és motiváló hatás több helyen is igazolást nyert, például a válaszadók 80 százaléka tartaná hatékonynak eredményes női sportolók előadóként vagy oktatóként történő bevonását női vezetőképzéseken.

A sport mint a férfiak küzdőtere

Ez az egyik alcíme annak a jelentésnek, amit néhány évvel ezelőtt készített a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE). „A sporttal foglalkozó nőket adott esetben »férfiasnak« találják, miközben a sport iránt nem érdeklődő férfiakat »férfiatlannak« tarthatják. Az uralkodó nemi sztereotípiák nemcsak a nők sportszervezeteken belüli döntéshozatalban való részvételére vannak hatással” – írják, és adataik szerint az uniós tagállamokban a nők  nagyon alacsony arányban képviseltetik magukat a sportszervezetek legfelső döntéshozatali pozícióiban, 2015-ben az összes tisztségnek átlagosan csupán 14%-át töltötték be nők. Arányiban nem voltak sokkal többen a női edzők sem,  a becslések szerint Európában az összes sportedzőnek akkor csupán 20–30%-a volt nő. Hogy javítsanak ezeken az arányokon, több országban kvótákat vezettek be, de az EIGE szerint egyéb módjai is vannak annak, hogy támogassuk a nemi egyenlőséget a sport világában.

Gál Andrea szerint – ha már példaképekről van szó – ahol a vezető sportos, az olyan pozitív hatás lehet a többiek részére, ami a sportolás elősegítésében hatékony. „A kitöltők mindössze alig több mint harmadának (35%) segíti a cége anyagilag is azt, hogy a dolgozóknak legyen lehetősége rendszeresen mozogni. Személyes vagy online sporteseményeket mindössze a cégek 32 százaléka szervez az alkalmazottak számára. Ez nem túl jó hír, hiszen az ember az élete nagy részét a munkahelyén tölti, ezért jó lenne, ha munkahely kínálna sportolási lehetőségeket. Az általunk feltárt alacsony arány összefüggésben van azzal, hogy az itt megkérdezettek többsége kis- és középvállalkozásban vezető, ahol nem feltétlenül tudnak beletenni a büdzsébe ilyen lehetőségeket” – tette hozzá.

Mozgás!

A koronavírus-járvány miatt pedig sajnos az utóbbi egy évben erőteljesen korlátozottak lettek a sportolási lehetőségek, ezt mindenki megtapasztalta, aki rendszeresen mozog, és a megkérdezettek sem kivételek, ők is kevesebbet sportolnak, mint korábban. Gál Andrea mindazonáltal felhívta a figyelmet arra, hogy

most különösen fontos beiktatni az életünkbe a rendszeres testmozgást, hiszen a pandémia miatt az ülő életmód még nagyobb problémává nőtte ki magát.

 „Soha nem késő ráérezni az ízére, azt gondolom, hogy munkahelytől függetlenül, pozíciótól független, hogy a rendszeres testmozgást bele kellene illeszteni a mindennapokba. És most nem is csak a sportolásról beszélek, inkább úgy fogalmaznék, hogy a fizikai aktivitásnak legyen elég helye az életmódunkban. És ezt néha egészen egyszerű módon is meg lehet oldani, a javaslatok sem azt mondják már, hogy mozogjon mindenki hetente háromszor, hanem inkább arra próbálnak ösztönözni, hogy mindenkinek legalább fél óra fizikai aktivitás férjen bele a napjába, lehet ez gyaloglás, ablakpucolás, kocsimosás, kutyasétáltatás, bármi, ami segíthet a szervezetnek abban, hogy kompenzálja ezt az ülő életmódot. Mindenkit biztatok arra, hogy gondoljon bele, bármikor kezd is el sportolni, ha annak csak egy pozitív hatását érzi, márpedig fogja érezni, akkor még nem késő.” 

Hozzátette, nyilván az lenne az ideális, ha ez már gyerekkorunkban az életünk részévé válna, de sajnos a hazai felmérések azt mutatják, hogy ez már a fiatalok esetében sem feltétlenül igaz.  A felmérésben résztvevőknél sem felnőttként szerzett hobbiról van szó. „Az derült ki, hogy sokan már tényleg gyermekkorban bekapcsolódtak a sportba, viszont többen leálltak a versenyzéssel akkor, amikor iskolaváltásra került sor. Ez nem meglepetés, hiszen például az USA-hoz képest itthon kettős karriert folytatni még mindig nem egyszerű, annak ellenére, hogy már vannak programok, melyek segítik az élsportolókat a tanulásban. Ezeket viszont vissza kellene vinni korábbi életkorig, hogy ne hulljanak ki a versenysportból olyanok, akik aztán a tanulást is komolyan szeretnék venni. Természetesen megoldható ez, csak azt gondolom, hogy hatékonyabb programokkal még többeket tudnánk megtartani a versenysportnak.”

Fő az önbizalom!

„Amikor a lányok sportolnak, nemcsak a győzelem, hanem a veszteség élményét is megtapasztalják. Az akadályokkal való megküzdés, azok elhárításának folyamata folyamata pedig magabiztossá tesz”mondta Claire Shipman televíziós újságíró, a The Confidence Code társszerzője. Az, hogy az utóbbi, mármint a magabiztosság a siker egyik fontos tényezője, azt talán senki nem vonja kétségbe, és talán azt sem, hogy mintha ebben nem lennének egyenlőek a nemek, van is erre egy kifejezés, ez a confidence gap, vagy magabiztossági különbség vagy rés. A jelenség mögött számos ok áll, külsők és belsők egyaránt, és az élet számos területén találkozni vele, íme egy példa: 2011-ben Nagy-Britanniában egy felmérést végeztek a vezetők körében, hogy mennyire érezték magukat magabiztosnak a munkájukkal kapcsolatban, a nők kétharmadának voltak kétségei a teljesítményét és a karrierjét illetően, míg a férfi válaszadóknak csak kevesebb, mint egyharmada, írja az Atlantic. Ebben a cikkben hívják fel a figyelmet egy ördögi körre is: ugyan adatokkal lehet alátámasztani, hogy az, ha valaki az iskolai évek alatt sportol, az előnyös a későbbi karrierje számára is, a lányok közül sokan ekkor fordulnak el a sporttól, és ennek sokszor a lecsökkent önbizalom az oka, miközben ugye pont ez lenne az egyik terület, ami segíthetne fejleszteni a magabiztosságot.

 

Még több cikk a női vezetőkről:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése