Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász önkéntesként dolgozott egy Covid-osztályon a harmadik hullámban. Kimondottan kérte, hogy segédápolói feladatokat láthasson el, mert szerinte a Covid-ellátás nagy mértékben ápolói feladat. A Telexnek számolt be a tapasztalatairól.
Úgy tapasztalta, hogy ápolókból van leginkább hiány a magyar egészségügyben, és a Covid idején csak romlott a helyzet, mert „a járvány előtt a magyar egészségügyben az amúgy is leterhelt ápolók feladatait jelentős részben eleve a hozzátartozók, rokonok, látogatók látták el, a Covid idején viszont látogatási tilalom van”.
Meghatónak látta, hogy milyen keményen dolgoznak az orvosok, az ápolók és a kórházi háttérszemélyzet. De a 12 órás műszak nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is nagyon megterhelő volt számukra.
Az ember hazamegy, és vagy kibeszéli, vagy elmegy futni, de aztán amikor lefekszik és megpróbál elaludni, nem biztos hogy ez az egész olyan könnyen elengedi. Volt, amikor azon járt a fejem, hogy aznap éppen hány hullazsákot kellett felhasználni, és kiket kellett belerakni
– mondta Rékassy Balázs.
Védőfelszerelést viselő orvos a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított központi intenzív osztályon a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban, Székesfehérváron 2021. április 28-án (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)
Önkéntes munkája során megtapasztalta a magyar egészségügy egyik nagy problémáját: hogy nincsenek kötelező érvényű szakmai útmutatások, protokollok, amelyek biztosítanák az egységes színvonalat. Hogy egy beteg Nyíregyházán, Budapesten és Győrben is ugyanazt az ellátást kapja. Azt is látta, hogy az egészségügyi dolgozó felkészültsége, elkötelezettsége közötti különbségek is számítanak.
„Az ember az egyik helyen, jó időben és kipihent profi személyzettel olyan ellátást kaphat, mint Németországban, a másikban pedig rosszabb esetben olyat, mint Albániában.”
Elmesélte, hogy az orvosok egy zárt Facebook-csoportban, Google Drive-dokumentumokban cseréltek tapasztalatot más kórházakban dolgozó kollégákkal arról, hogy hogyan érdemes adagolni például a gyógyszereket, vagy melyek a legjobb betegellátási megoldások. Egy egyfelől jó, másfelől szerinte ez rendszerhiba, mert ezt a feladatot a minisztériumnak vagy a népegészségügyi hatóságnak kellene végeznie szervezett formában.
Rékassy Balázs beszélt a járványügyi intézkedésekről is. Szerinte a magyar kormány különböző okok miatt a második és a harmadik hullámnál is jó másfél-két hónapos késlekedésben volt az intézkedésekkel. Úgy véli, „a magyar politikai vezetés olyan hadsereg-parancsnokságként viselkedett, amely kalkulált ezzel a magas halálozási számmal annak érdekében, hogy a másik oldalon bizonyos előnyöket érjen el a háborúban”. „Gazdaságilag azért, hogy megmaradjanak a munkahelyek, politikailag pedig azért, hogy az embereket ne tartsák túl hosszú ideig otthon bezárva.”
Az orvos arra számít, hogy a járvány lecsengésével a normál működés helyett egy „poszt-Covid-egészségügy” lesz, amelyben teljesen kiégett és fáradt orvosok kezdenek dolgozni az egészségügyi szolgálati jogviszony keretében, az új státusszal járó belső feszültségekkel.
Egészségügyi dolgozók a járványban:
- Orosházi COVID napló: így dolgoznak az egészségügyben dolgozók a pandémia alatt – videó
- „Mindent megtettél, ennél többet nem lehet!” – Krízisvonalat indított egészségügyi dolgozóknak a Semmelweis Egyetem