Az elmúlt hónapokban rengeteg találgatás látott napvilágot, hogy hol és mikor házasodik össze Várkonyi Andrea és Mészáros Lőrinc, de péntek reggel a Blikk azt írta, hogy ma hivatalosan is összeköti az életét a műsorvezető és a milliárdos. A lap szerint az esküvőt az Alcsúti Arborétumban tartják, amelynek bejáratát biztonsági őrök védik, és folyamatosan érkeznek az autók a ceremónia színhelyére.
Bár a külvilágot most hermetikusan elzárják a nagy eseménytől, sőt, miként azt az arborétum weboldala mutatja, két hete belépni nem is szabad, legközelebb következő héten lehet sétálni az árnyas fák tövében:
Az év többi szakaszában viszont az arborétum nyitva áll, tudomásunk szerint nem is szokás ilyen hosszú időre technikai okok és forgatás vagy esküvő miatt lezárni. Érdemes is ellátogatni, ugyanis rengeteg a látnivaló, melyek közül összeszedtünk ötöt, amit – miként azt a turisztikai ajánlókban szokás írni – semmiképpen ne hagyj ki, amikor az ország egyik legeredetibb és legrégebbi angolpark jellegű kertjébe látogatsz.
Hóvirágszőnyeg az arborétumban
Nem kell sokat utazni a fővárosból, hogy belecsöppenjünk a Váli-völgyben rejtőző, nyugalmat sugalló zöld paradicsomba. A Budapesttől bő félórányi autóútra, Tata és Székesfehérvár között fekvő Alcsútdoboz nevű falucska határától pár száz méterre fekszik a település legfőbb vonzereje, az Alcsúti Arborétum. Az arborétum legfőbb látványossága a hóvirágok virágba borulása: mintegy két és fél hektárnyi területen. A hóvirágmező nemcsak látványával, hanem változatosságával is elbűvöl: 7 hóvirágfaj 24 fajtája látható az angolparkban március elején. Ilyenkor nemcsak hóvirágok, de krókuszok, téltemető virágok, hunyorok, májvirágok is virágzanak, mesebeli látványt nyújtva az arra járóknak.
Egyedülálló fák
Az arborétum negyven hektáros területe növényritkaságok egész sorának ad otthont. Egyedülálló a 24 törzsű óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű török mogyoró s az ország legidősebb, a több mint 170 éves libanoni cédrusa. Itt található az ország legöregebb platánfa-sora is. A parkot 1941-ben nyilvánították védetté, majd pár évtized múlva újra természetvédelmi terület minősítést kapott.
Különleges lámpások
Júniusban csodálatos fényjátéknak is szemtanúi lehetünk az Alcsúti Arborétumban, ahol szakvezetővel figyelhetjük meg a kis fénylő bogarak táncát. Szent Iván éjszakájának környékén a fűben, az aljnövényzeten várakozó, röpképtelen nőstények úgy este 10 óra körül kapcsolják be lámpásaikat, és világítva várják a hímeket, amelyek szintén világítanak, és röpködve keresik a párjukat (a lárvák, a bábok és a tojások is bocsájtanak ki fényt). A rovarok fénye a luciferin nevű pigment oxidációjának és a luciferáz enzimnek köszönhető. A szaporodási időszak mindössze 2 hétig tart.
Kastélypark
A kastély parkja ma több mint 40 hektáros, növényritkaságok egész sorát rejtő arborétumnak ad helyet. A főherceg kastélyának tájkertje ritka növényekben gazdagsága miatt az elsők közé tartozott az egész birodalomban. Bár a kastélyból csak a főhomlokzat maradt meg a II. világháború után, egykor Magyarország egyik legnagyobb klasszicista kastélya volt. Az angolparkot József schönbrunni kertépítőmester, Tost Károllyal tervezte. Az épület egykori szárnyához épített istállóból kialakított kápolna ma is áll. A park pálmaházát Ybl Miklós tervei alapján építették fel, melynek már csak maradványai láthatók, de épségben maradtak meg a régi angolpark építményei, a Babaház, a Gloriette, vagyis pavilon és az 1883-ban épült Medveház – ez utóbbi a mai állatkertek őse.
A Gyermekkert
Sok szépséget rejt a park, de a Gyermekkertet is látnunk kell, ha arra járunk. Minden család gyerekének külön parcellája volt itt, József Károly főherceg idejében a Gyermekkert volt a család kedvenc tartózkodási helye. A klasszicista stílusú Babaház mellett, amelyben a főnemes gyerekek szerszámait és játékait tárolták, a Gyermekkertbe vezető lépcsőnél található „oroszlános kútnak” nevezett Oroszlánlábas márványkád áll, amely már egy 1833-as térképlapon is szerepel, de még ma is folyik az oroszlán szájából a víz.