Magyarországon az elmúlt hetekben folyamatosan emelkednek az esetszámok, a koronavírus-járvány 4. hullám nem érkezik, hanem már itt van. Ehhez mérten az Országgyűlés már hozzá is járult a járvány elleni védekezésről szóló törvény hatályának meghosszabbításához, így az 2022. január 1-jéig érvényben marad. A veszélyhelyzet meghosszabbítására azért volt szükség, mert ez biztosítja a hatékony és gyors döntéshozatal lehetőségét, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni a negyedik hullámban is.
Ápoló a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban, Székesfehérváron (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)
A 4. hullám megérkezett
Az elmúlt hetek emelkedő esetszámai még a szakembereket is meglepték. Rusvai Miklós virológus az nlc-nek elmondta, hogy augusztusban még úgy vélte, hogy a 65 százalékos átoltottság elegendő lesz ahhoz, hogy a negyedik hullám ne hagyjon majd maga után annyi halottat, ne legyen annyi lélegeztetőgépes, súlyos beteg.
Önkritikusan meg kell állapítanom, hogy nem azt mutatják a számok, amit vártam.
Mert bár a 2. hullámhoz képest a fertőzöttek száma kicsit elmarad a tavalyitól, de sajnos a többi kedvezőtlen statisztikai adat, mint az elhunytak, vagy a lélegeztetőgépen kezeltek betegek száma, pontosan követi a második hullám során tapasztaltakat” – mondja a szakember, és arra a kérdésre, hogy az emelkedő számoknak köze lehet-e a delta variánsnak, azt válaszolta: „Még nagyon a járvány elején járunk Magyarországon, lehet, hogy egyszerűen még nem jutott érvényre az átoltottság hatása. Mint hogyan más statisztikák sem megbízhatók, ha nem kellő mintaszámmal dolgoznak. Ahogy haladunk előre, remélhetőleg jobban kijön majd a különbség.”
Rusvai Miklós kevésbé erősen induló 4. hullámra számított (Fotó: RTL Klub)
Az erősen startoló 4. hullám egyébként nem magyar sajátosság, a Forbes egyik friss cikkéből kiderül, hogy például az Egyesült Államokban, a 62 százalék feletti átoltottság ellenére nagyon erős a mostani hullám, sőt, Floridában jóval erősebb, mint a második volt. Ott sokkal többen vannak most kórházban és a gyerekek érintettsége is sokkal magasabb, mint a korábban. Hasonló a helyzet az Egyesült Királyságban, ahol a 70 százalékos átoltottság mellett már korábban elindult és nagyon erős volt a 4. hullám. Náluk arra is van adat, hogy a kórházban kezelt betegek 60 százaléka nem volt beoltva. „Izraelben is hasonlóan rossz a helyzet a magas átoltottság dacára. Tegnap 2300 friss fertőzött és 40 halott volt a hozzánk hasonló népességű országban” – egészíti ki a sort a szakember.
Ami az átoltottságot illeti, Magyarország jól áll, a középmezőnybe tartozunk: az EU 26 tagországának a listáján a 18. helyen szerepelünk. A környező országokban nálunk rosszabb a helyzet átoltottság terén, Romániában például csak alig több, mint 20 százalék, míg nálunk 60 százalék körüli az oltottak aránya.
Azonban a virológus szerint a nyájimmunitás várat még magára, talán a 4. hullám után bekövetkezhet, hiszen az idő előrehaladtával, oltással vagy oltás nélkül, mindenki meg fog fertőződni. Az viszont nagyon nem mindegy, hogy ki mennyire betegszik meg a vírustól.
Oroszrulettezik az, aki nem oltatja be magát
Az oltás ekkor válik igazán fontossá, főleg az olyan agresszívebb mutációkkal szemben, mint a delta variáns. A szakember épp ezért mindenkit arra ösztönöz – főleg azokat, akik még nem tették meg – hogy vegyék fel a koronavírus ellen védő vakcinákat, ugyanis a nemzetközi összehasonlító statisztikákból kiderül, hogy a vakcina valóban véd a betegség súlyos formája ellen.
Oroszi Beatrix járványügyi szakértő a Forbes-nak ijesztő számokkal példálózott: ugyanis az amerikai adatok szerint a nem oltottak esetén nyolcszoros a kockázata annak, hogy valaki elkapja a betegséget, 25-szörös annak, hogy kórházba kerül, és szintén 25-szörös annak, hogy meghal. Rusvai mindezzel egyetért, az amerikai és az egyéb országokban nyilvánosságra hozott adatok szerint ez valóban így van. Csak reménykedni tud, hogy nálunk is ez a helyzet, hiszen itthon az említett példához képest egyelőre semmilyen adat nem kerül nyilvánosságra az oltottak: oltatlanok arányáról a súlyos esetek (kórházban ápoltak, lélegeztetőgépesek) és a halottak vonatkozásában. „Gulyás miniszter úr megígérte, hogy majd mond adatokat a közeljövőben” – tette hozzá a virológus. Szerinte azzal lehetne jobban tudatosítani az emberekben, hogy életet menthet a vakcina, ha nálunk is közölnék, hogy az elhunytak között hányan voltak oltottak, és hányan voltak oltatlanok.
„Szlovákiában is így történik, és az adataikból egyértelműen kiviláglik, hogy az elhunytak között magasabb az oltatlanok aránya. Ha az nálunk is így lenne, az oltás indokoltságot nyerne, hiszen ezek a számok sokkal többet számítanának érvként, mint bármely oltásra buzdító óriásplakát, vagy szakmai vélemény.”
Képünk illusztráció (Fotó: MTI/Balázs Attila)
Ami pedig a mutációkat illeti, világviszonylatban jelenleg a delta variáns a legveszélyesebb, de szerencsére a kidolgozott és használt vakcinák védenek az eddig felfedezett mutációk ellen. A harmadik oltással kapcsolatban a szakmai véleménye az, hogy célszerű felvenni azoknak, akik hat hónapnál régebben voltak immunizálva, nekik ugyanis nem árt felfrissíteni a immunmemóriájukat.
Kérjük, vegye elő a maszkját és használja azt!
Rusvai Miklós szerint mindenki jól felfogott érdeke, hogy a maszkot továbbra is használjuk a tömegközlekedésen, a közintézmények látogatása alkalmával, és minden egyéb olyan helyen, ahol nem tudhatjuk, hogy a mellettünk ülő vagy álló védett-e, immunis-e. A maszkviselés jelentőségét mutatja az is, hogy bár Izraelben, ahol csak a vakcinákkal védekeztek, és a lakosság 80 százaléka be volt oltva, a negyedik hullám mégis magasabb volt, mint a harmadik hullám. Ezzel szemben Olaszországban, ahol 70 százalékos átoltottságot sikerült elérni különböző vakcinákkal, a negyedik hullám aránylag kicsi volt. A két ország között az a különbség, hogy Olaszországban még mindig kötelező a maszkviselés. „Több egyetemen is helyileg kötelezővé tették a maszk használatát, és ez így van rendjén. Az is sokat segítene, ha a védettségi igazolást megkövetelnék több helyen, fontos volna, hogy az adott helyet, intézményt látogatók (legyen az egy vendéglő vagy kiállítótér) azonos immunizáltsági állapotban legyenek.”
Zárásként Rusvai arról is beszélt, ami sokunkat érdekel, hogyha a számok továbbra is emelkednek, indokoltak lesznek-e az újabb szigorítások, újabb korlátozások.
„Ha nem javul a helyzet, és mondjuk két-három hét múlva sem látunk lényegesen kedvezőbb adatokat, mint tavaly, akkor igen, kellenének.”
Ha gyógyszertárba mész, vigyél magaddal maszkot!
Ugyanis a közforgalmú és a fiókgyógyszertár személyi jogos gyógyszerészének jogában áll a foglalkoztatottak számára a maszkviselés elrendelése, a gyógyszertárba betérő betegeket pedig kérhetik a maszk viselésére. Erre a gyógyszertár bejáratánál megfelelő figyelmeztető tájékoztatók elhelyezésére van lehetőségük.
Ezekre is figyelj, így alakulhatnak a szabályok:
- a lakossági járóbetegellátást nyújtó közforgalmú és fiókgyógyszertárakban a maszkviselés sem az ott dolgozóknak, sem a gyógyszertárat felkereső betegeknek nem kötelező,
- a fekvőbeteg-gyógyintézetekben működő intézeti gyógyszertárak az intézmény részeként működnek, így rájuk vonatkozik a maszkviselési kötelezettség,
- a fekvőbeteg gyógyintézetek intézeti gyógyszertárainak lakossági gyógyszerellátásban részt vevő egységei (ún. vényforgalmas részlegei) szintén az intézmény részét képezik, így az intézet főigazgatójának irányítása alatt működnek és (elvileg) ott is kötelező a maszkviselés.
Fotó: Kay Nietfeld/picture alliance via Getty Images
Még több cikk a koronavírus-járvány kapcsán
- Genetikai okai vannak, ha súlyosan leterít a koronavírus
- Az A-vitaminos orrcseppek segíthetnek a koronavírus miatti szaglásvesztés kezelésében