Egy volt FBI-ügynök is tagja volt annak a csapatnak, akik szerint egy bizonyos Arnold van den Bergh amszterdami zsidó adta fel Frankékat, hogy megmentse a saját családját.
Anne Frank családja Adolf Hitler hatalomra kerülése után Hollandiában bujkált, de 1944. augusztus 4-én a nácik felfedezték, majd koncentrációs táborba deportálták őket. Annét és nővérét a bergen-belseni táborba szállították, mindketten ott haltak meg, édesanyjukat Auschwitzban ölték meg. Egyedül édesapjuk, Otto Frank élte túl a deportálást, a férfi Amszterdamba hazatérve tudta meg, hogy családja meghalt a koncentrációs táborban. Anne naplóját az egyik bújtatótól kapta meg, amelyet a saját megjegyzéseivel kiegészítve 1947-ben kiadta. A kiadott napló a leghíresebb első kézből származó beszámoló a háború alatti zsidó életről.
Árulója, az amszterdami Zsidó Tanács tagja volt, amelyet 1943-ban feloszlatták, és tagjait koncentrációs táborokba küldték.
A történészekből és más szakértőkből álló csapat hat évet töltött azzal, hogy modern nyomozati technikákat alkalmazva megfejtse az ügyet. Ennek során többek között számítógépes algoritmusokat használtak a különböző személyek közötti kapcsolatok keresésére.
A csoport kiderítette, hogy van den Bergh nem került táborba, hanem Amszterdamban élt, és ahhoz, hogy túléljen, információkkal látta el a nácikat.
„Amikor van den Bergh elvesztette az összes védelmet, amely felmentette őt a táborokba vonulás alól, valami értékeset kellett adnia a náciknak, akikkel kapcsolatban állt, hogy ő és a felesége biztonságban maradhassanak” – mondta Vince Pankoke volt FBI-ügynök a CBS 60 Minutes című műsorában. A jegyzőként dolgozó férfi egy névtelen feljegyzés alapján vádolják, amelyet Anne apja, Otto Frank kapott röviddel azután, hogy visszatért Amszterdamba. A feljegyzés szerint a zsidók amszterdami búvóhelyét a zsidó tanács egy tagja, A. van den Bergh jelentette be, aki egy teljes címlistát továbbított a németeknek. A de Volkskrant című holland lap szerint van den Bergh 1950-ben halt meg.
Pieter van Twisk újságíró, a kutatócsoport egyik holland tagja közölte, hogy a Frank család rejtekhelyének elárulásával kapcsolatos korábbi vizsgálatok figyelmen kívül hagyták a feljegyzést, ami mellett nincs más meggyőző bizonyíték az állítás alátámasztására. Hozzátette, az is kérdés, egyebek mellett az, hogy ki készíthette a feljegyzést. Vince Pankoke nyugalmazott FBI-nyomozó szerint bár a régi ügyben kizárólag közvetett bizonyítékokra lehet hagyatkozni, a közzétett elmélet hitelességének legalább 85 százalékos a valószínűsége.
Az Anne Frank-ház múzeuma közleményében úgy fogalmazott, hogy “lenyűgözte” a nyomozócsoport munkája, és a hipotézis további kutatást érdemel. A múzeum közölte, hogy közvetlenül nem vesz részt a vizsgálatban, de megosztotta archívumát és a múzeum minden használható információját a kutatócsoporttal.
(BBC, MTI)