Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus 2014-es kezdete óta több mint 14 000 ember vesztette életét, és több mint egymillióan kényszerültek lakóhelyüket elhagyni. A kicsivel több mint egy héttel ezelőtt kirobbant háború alatt újabb egymillió ember menekült el az orosz agresszió elől. A menekültek többsége nő és gyermek.
Akik már eddig is sokat szenvedtek Ukrajnában
Az orosz invázió tovább nehezítette az Ukrajnában élő gyermekek eddig sem könnyű életkörülményeit. A fegyveres összecsapások pusztító hatását az elmúlt két évben tovább súlyosbította a COVID-19 világjárvány: a gyermekszegénység nőtt, a szociális juttatásokhoz és ellátásokhoz való hozzáférés azonban még korlátozottabbá vált. Az egészségügyi rendszer szolgáltatásaihoz sem tud mindenki hozzáférni. Egyes betegségek mint az AIDS, valamint a közelmúltban kitört gyermekbénulás-járvány eddig is súlyos gondot okoztak az országban.
Nehezíti a helyzetet, hogy az utóbbi megfékezésére irányuló erőfeszítéseket a háború kitörése óta le kellett állítani. Pedig a jelenlegi körülmények között nagyon fontos lenne a gyerekek immunizációs programjának biztosítása: ha ez nincs, félő, hogy további járványos betegségek is elterjednek. Emiatt a Romániába és Moldovába érkező gyerekeket szükség esetén immunizálják az UNICEF munkatársai.
Ukrajnában jelenleg kritikus mértékben fogy az orvosi felszerelések száma. Az orvosi szükségletek már most is akut problémát jelentenek
– mondta az nlc-nek Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója, hozzátéve: „A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus immár nyolcadik éve tart. Donyeck és Luhanszk régiókban az elmúlt 8 éveben több mint 500 000 gyermeket és fiatalt érintett a konfliktus. 2022. február 24-e óta az ukrajnai konfliktusban érintett 7,5 millió gyermek helyzete percről-percre romlik.”
Egy ukrán férfi a romok között Zsitomirban 2022. március 2-án. A támadásban legalább 3 ember meghalt és közel 20 megsebesült (Fotó: Emmanuel DUPARCQ / AFP)
Ahogy az UNICEF magyarországi ügyvezető igazgatója is mondja, az egyre hevesebb támadások és a növekvő erőszak elérte a lakosságot, az orosz hadvezetés immár nincs tekintettel a polgári veszteségekre. Mariupolban szerdára virradó éjjel már nem volt áram, és több kerületet elvágtak a vízhálózattól is, az egyik kerületét pedig szó szerint eltörölték a föld színéről. Mariupolhoz hasonlóan a háborús zónákban házak százai rongálódtak meg, pusztultak el és váltak lakhatatlanná. Az infrastruktúrában keletkezett károk következtében több százezer ember maradt biztonságos ivóvíz, áram és vízellátás nélkül, számos helyen oktatási intézmények és egészségügyi létesítmények váltak használhatatlanná.
Az ostromgyűrűk szorításában már egyre nehezebb, vagy egyáltalán nem lehetséges elmenekülni.
A humanitárius szervezetek munkája most életbevágó
„Ukrajnában a humanitárius segítségre egyre nagyobb szükség van. Ha a harcok nem enyhülnek, további tízezrek kényszerülhetnek lakóhelyük elhagyására, ami drámaian megnöveli a humanitárius szükségleteket. 3,5 millió ember maradt biztonságos ivóvízellátás nélkül. Ez az egyik legégetőbb probléma, az UNICEF folyamatosan szállítja az ivóvizet az érintett területekre” – fogalmazott Mészáros Antónia, kiemelve, hogy azok a gyerekek, akiket az elmúlt 8 évben is érintett a konfliktus, már évek óta szenvednek ennek a lelki terhével, amit a Covid-19 járvány csak súlyosbított.
Nagyon fontos, hogy az ukrajnai gyerekek mentális segítséget is kapjanak. Az UNICEF már évek óta dolgozik azon, hogy pszichoszociális segítséget nyújtson a gyerekeknek
– magyarázta a szakember.
Az UNICEF egyébként 1997 óta van jelen Ukrajnában, 2014 óta pedig humanitárius segítségnyújtást folytat az országban. A szervezet 5 irodát működtet, 140 munkatársával és 27 partnerszervezettel azon igyekszik, hogy elérje az erőszak következményeinek leginkább kitett, kiszolgáltatott gyermekeket. Biztonságos ivóvizet, higiéniai és egészségügyi szolgáltatásokat, orvosi eszközöket, gyógyszereket és kötszereket biztosít, meleg ruházatot és takarókat juttat el a fedél nélkül maradt, óvóhelyre kényszerült családoknak.
Eddig 13 mobil csapat biztosított gyermekvédelmi és pszichoszociális támogatást az elhúzódó bizonytalanság miatt traumatizált gyerekek számára. Az UNICEF emellett az Ukrajnával szomszédos Moldovában, Romániában, Fehéroroszországban és Lengyelországban újraaktiválja az úgynevezett „Kék Pont” szolgáltatását, amellyel kulcsfontosságú segítséget nyújt az úton lévő családoknak.
A helyszíni jelentésük szerint a gyerekek rémültek, sokkos állapotban vannak és kétségbeesetten vágynak a biztonságra.
„A Kék Pontokon nem csak információt és ellátást kapnak a menekülők, de nagyon fontos, hogy mentális segítséget is nyújtson az UNICEF. A menekültek nagyon nehéz időszakon vannak túl. Az ott lévők többsége szörnyű élményeket élt át, nem véletlenül hagyták el otthonaikat. Nagyon sok család szétszakadt, apákat, férjeket hagytak hátra. Ebben a helyzetben érthető, hogy nem csak az alapvető szükségletek kielégítése fontos, hanem a mentális támogatás is. A gyerekeknek is olyan közegre van szükségük, ahol újra gyerekek lehetnek, így a Kék Pontokon például játszótereket biztosítanak a kisgyermekek számára, hogy játszhassanak, illetve biztonságos helyet az anyák és gyermekek számára, emellett támogatást kapnak a szülők, segítséget nyújt a traumák feldolgozásában, illetve a fogyatékossággal élő gyermekeknek is nyújtanak szolgáltatásokat”– mondta a UNICEF munkatársa.
A növekvő biztonsági kihívások ellenére az UNICEF nem evakuálja a munkatársait, továbbra is a helyszínen marad, és folyamatosan azon dolgoznak, hogy minél hatékonyabban eljuttassák a humanitárius segítséget a leginkább érintett területekre.
A magyar UNICEF munkatársai pedig a lakosság segítségét kérik ahhoz, hogy minél többet tudjanak tenni, ott, ahol erre a legnagyobb szükség van.
„Ahhoz, hogy az Ukrajnában dolgozó kollégáink munkáját tudjuk támogatni, elsősorban pénzadományra van szükség. Arra nincs mód, hogy tárgyi adományokat juttassunk el Ukrajnába, de az UNICEF-nek már jól bejáratott útvonala és módszere van arra, hogy milyen felszerelést, eszközöket, segélycsomagokat kell ilyenkor eljuttatni a rászoruló gyerekekhez. Aki segíteni szeretne, az pénzadománnyal támogassa a munkánkat” – fogalmazott Mészáros Antónia.
Segítséget kapnak a Moldovába átjutott családok és a Lengyelország felé menekülők, Lvivben (Fotó: UNICEF)
Gyermekkórház, mint kiemelt célpont
Mivel az orosz hadvezetés az elmúlt napokban egyre keményebb eszközökhöz nyúlt, megszaporodott azoknak a helyeknek a száma, ahol nagy szükség van adományokra, és az evakuálásra. Sok beteg gyermek az országban maradt, a csernihivi gyermekkórház onkológiai osztályán például a fiatal páciensek a rákkal küzdenek, miközben városukat orosz erők veszik körül, az intézmény pedig kifogy a fájdalomcsillapítókból.
„Nem tudjuk, mennyi időnk van még” – mondta Szerhij Zosimenko a Guardiannek március másodikán, aki az Evum jótékonysági szervezet munkatársa. „Valójában nem tudjuk, hogyan éljünk itt túl, ez irreális. Nincs több erőforrásunk.” Szerhij jelenleg a boltokat kutatja át élelmiszerért, és nemzetközi segítségért könyörög, hogy a gyerekeket kijuttassa a háborús övezetből, és közben felkészül – ha szükséges – a harcra. Saját puskát vitt a kórházba, és néhány gyerek apjával együtt védelmi egységet hozott létre.
„Készek vagyunk a saját életünket adni, de nem vagyunk hajlandóak ezeknek a gyerekeknek az életét feláldozni”
– tette hozzá. A lengyelországi és szlovákiai kórházak egyébként vállalták, hogy folytatják a gyermekek kezelését, elengedve minden díjat, de egyelőre a gyerekek – két és 15 év közöttiek – nem tudnak eljutni oda, mert a város gyakorlatilag ostrom alatt áll. Az egyetlen kiút a helikopter lenne. „A probléma az, hogy csak a levegőben tudjuk őket evakuálni” – mondta Zosimenko. „A városunkba vezető összes útvonal alá van aknázva” – magyarázta.
Egy édesanya a gyermekét tartja a kezében az Ohmatdit gyermekkórház óvóhelyén (Fotó: Chris McGrath/Getty Images)
Hasonlóan nehéz helyzetben van a Kijevben található Ohmatdit gyermekkórház is, amely az ország legnagyobb ilyen intézménye. Békeidőben egy átlagos napon nagyjából hatszáz gyerek tartózkodik a kórtermeikben, ami a háború óta kétszázra esett vissza, ugyanis csak az életveszélyes eseteket kezelik. A kollégánk bővebben is írt a kórházról, amelyet a cikk megírásáig nem ért találat, a környékét azonban már igen. Az ukrán hatóságok még február 26-án jelentették be a televízióban, hogy az Ohmatdit gyermekkórház is egyike a város kiemelt célpontjainak. Az UNICEF március 1-jén 10 oxigénkoncentrátort szállított a kórház számára.
A háború kétszeres árvái
Szintén segítségre várnak a család, szülők nélkül élő állami gondozott gyermekek is. Ukrajnában 64 ezer gyermek él nevelőszülőknél, és többi 98 ezer gyermek él különböző típusú állami, bentlakásos intézményben. Az SOS Gyermekfalvak 2003 óta van jelen a háborús helyzetbe került országban Kijev és Luhanszk régióban: 177, szülők nélkül élő gyermekről gondoskodik nevelőszülői családokban, és további 2000 hátrányos helyzetű gyermeknek és családjának nyújtanak különböző támogató szolgáltatásokat.
A múlt héten az SOS Gyermekfalvak megkezdte a családok evakuálását a megtámadott ukrán településekről.
„Az ukrán SOS munkatársainak 60 százaléka jelenleg az ostrom alatt álló helyszíneken dolgozik. Jól vannak, de mind ők, mind a nevelőszülői családok kimerültek, rémültek és érzelmileg megterheli őket a háború. Én is rettegek. Éjszakánként bombáznak, nappal harcok folynak. Az a veszély fenyeget, hogy Kijevet hamarosan bekerítik. Kijev lehet a következő Szarajevó” – mondta Szerhij Lukasov, az ukrán SOS Gyermekfalvak igazgatója. A SOS közleménye szerint a lengyel SOS Gyermekfalvak segítségével 40 gyermek vasárnap hagyta el az országot, további 21 gyermek kedden érkezett meg Lengyelországba. Szerdán pedig arról írtak a hazai szervezet hivatalos Facebook-oldalán, hogy újabb csapat jutott ki az országból és érkezett meg épségben Varsóba.
Szilvási Léna, a magyar SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője elmondta az nlc-nek, hogy az SOS Gyermekfalvak lakóin kívül foglalkozni kell a több tízezer állami gondozott helyzetével is.
„Esetükben problémát jelent, hogy a nevelőszülők, gondozók a saját családjukkal foglalkoznak ezekben az időkben, így gondot okoz a gyermekek ellátása. Úgy tudjuk, hogy a Hopes and Homes for Children (amely intézményekben élő gyerekekkel is foglalkozik), próbál segíteni az állami gondozott gyermekeken, illetve van, ahol a civil szervezetekkel próbálják felvenni a kapcsolatot, akiket mi is támogatnánk anyagilag, így járulva hozzá, hogy a háborús helyzetben maradt gyerekek ellátása megoldódjon” – mondja, hozzátéve, hogy a hazai SOS az adománygyűjtésen túl tervezi, hogy befogad olyan SOS kollégákat, akik tervezik elhagyni Ukrajnát.
A Save the Children is mindent megtesz a menekült gyermekekért. Bár ők nincsenek jelen a háborús helyszínen, a szervezet Romániában öt befogadó központban dolgozik, emellett csapataik jelenleg négy északkelet-romániai menekülttáborban végeznek szükségletfelmérést, és készülnek az alapvető cikkek kiosztására, valamint olyan terek kialakítására, ahol a gyermekek biztonságban játszhatnak, tanulhatnak, és megbirkózhatnak a gyásszal és a veszteséggel. A több mint egy hete tartó orosz katonai műveletek családok ezreit kényszerítették arra, hogy biztonságot keresve elhagyják otthonaikat, és mivel a 18 és 60 év közötti férfiak nem léphetik át az országhatárt, így jelenleg rengeteg gyerek és anya menekült/vagy épp most menekül egyedül Ukrajnából.
„Bár látjuk, hogy az anyák megkönnyebbülnek, hogy gyermekeik biztonságban vannak és menedéket találtak – mondta Gabriela Alexandrescu, a Save the Children romániai vezérigazgatója –, de rettegnek attól, hogy egyedül kell ezt megtenniük. Mivel a férjek és apák Ukrajnában maradtak, egyedül az anyák kezében van gyermekük élete”– olvashatók a vezérigazgató szavai a Save The Children honlapján.
Te is tudsz segíteni?
Az SOS Gyermekfalvak számára itt tudsz anyagilag segíteni. A UNICEF munkáját pedig az alábbi linken tudod támogatni. A Save the Childrennek, pedig itt tudsz utalni.