A háború elől menekülni nem sokkal jobb, mint maga a háború

nlc | 2022. Március 17.
Tizennyolc pontban arról, milyen is egy 24 órás vonatút, ami alatt se aludni, se enni, se mosdóba menni nem nagyon lehet.

Inna Grynova a nyugat-ukrajnai Lvivből menekült el az unokahúga, a sógornője és a sógornője édesanyjának társaságában  Lengyelországba a háború kitörése után pár nappal. Tapasztalatait, illetve tanácsait egy 18 pontos listában foglalta össze, amit npr.org cikke alapján mi is lefordítottunk:

1.       A nők és a gyerekek elsőbbséget élveznek. Ha férfi vagy, gyere segíteni, de ne próbálj felszállni a vonatra: úgysem fogják engedni, és csak akadályozod a mögötted állókat.  

2.       Legyél a vasútállomáson legalább két órával korábban, mert ha nem érkezel időben, nem lesz elég hely a peronon. Mi nem tudtunk felszállni az első vonatra, mert túl későn jöttünk, így még négy teljes órát kellett állnunk és várakoznunk a vágánynál, ugyanazon a helyen.

3.       Ne hozz magaddal túl nagy csomagokat. Sok olyan embert láttunk, akik a peronon hagyták a babakocsikat és a nagy bőröndöket, mert ezekkel nem fértek fel a zsúfolt szerelvényre.

4.       Nem muszáj jegyet váltani. Ez egy evakuációs vonat. Onnantól, hogy megérkezik, és kinyílik az ajtó, a dzsungel törvényei lépnek életbe. Gyorsan kell cselekedni. Ne ess pánikba, engedd magad elé a gyerekeket, hadd menjenek először ők. Ez rémisztő tud lenni, sokan meg is ijednek, a gyerekek pedig hisztérikussá válhatnak. De túl kell élni. Még egyszer üzenem a felnőtteknek: ne essetek pánikba!

5.       A kocsik az utolsó centiméterig zsúfolásig tele vannak. A mi „kupénkban” tizenketten voltak hat férőhelyre: 8 felnőtt és 4 gyerek, akik egymáson ültek. Állni szinte lehetetlen, és nincs miben megkapaszkodni.

6.       Mikor a következő vonatra vártunk, egy tapodtat sem mozdultunk arról a pontról, ahol az előzőről leszálltunk. Igyekeztünk tartani a helyet, mosdóba is külön-külön jártunk. Amikor megszólalt a légiriadó, és néhányan a föld alá rejtőztek, mi akkor is a helyünkön maradtunk

Ukrán menekültekkel teli vonat Przemyslben (Fotó: Sean Gallup/Getty Images)

7.      Ez a vonatút normális esetben négy órán át tart. A mi járatunk este 8-kor indult, február 27-én és kb. 22 óra környékén érkeztünk Mosztiszkába (az ukrán-lengyel határhoz), ahol megálltunk.  Több másik vonat is rostokolt előttünk a sínen, és a mozdonyvezetőnek fogalma sem volt arról, hogy mikor tudunk továbbindulni. Bár én körülbelül 30 percre tippeltem, végül másnap délelőtt 11-ig álltunk az állomáson, és csak 20:25-re érkeztünk meg a lengyelországi Przemyślbe, azaz több mint 24 órát vett igénybe az út.   

8.       Szóval számíts nagyon-nagyon hosszú utazásra. A WC-zést felejtsd el. Az első hat órában nem is engedtek minket leszállni a vonatról, mivel annyian voltak, hogy megmozdulni sem lehetett. Utána sem volt egyszerű: peron nincs, így legalább fél métert kellett ugranunk, hogy lejussunk, és visszamászni is ugyanolyan nehéz, de legalább az emberek ilyenkor segítettek egymásnak. Útközben csak kevés vizet igyál, és csomagolj elegendő pelenkát a gyerekeknek.

9.       Minél rétegesebben öltözködj. A vonaton – attól függően, hogy hol találtál magadnak helyet – fullasztó meleg éppúgy lehet, mint csontig hatoló hideg.

10.   Magas kalóriatartalmú ételekkel készülj: lehetőleg olyanokkal, amik után nem marad sok szemét. A hulladékot ugyanis se kidobni, se tárolni nem igazán lehet, és egy nap után már elviselhetetlen lesz a szag. Takarékoskodj az ivóvízzel: önts egy kortyot a szádba, és várj néhány percet, és csak utána nyeld le. Így a vízkészlet is tovább tart, és te is hosszabb ideig bírod vizelés nélkül.

Ukrán menekültek Záhonynál (Fotó: Kummer János/Getty Images)

11.   Legyen kéznél gyógyszer, és néhány zacskó, ha hányni kell. Sokan megbetegszenek az úton.

12.   Erős a fény, a gyerekek sírnak, aludni nem nagyon lehet: mi 24 órát töltöttünk ébren. A vagonban körülbelül 250-en zsúfolódtak össze. Ha le tudsz ülni, akkor jó, ha van nálad fülhallgató, szájmaszk és egy felfújható párna a fejed mögé (vagy legalább egy összetekert pulóver).

13.   Mindenki ki van borulva: a hazánkban háború dúl, féltjük a férfiakat, akik hátramaradtak harcolni, és aggódunk a gyerekeinkért, akik most velünk menekülnek. A feszültség szinte tapintható. Amennyire lehet, próbálj meg kiegyensúlyozott maradni. Ne reagálj, ha valaki agresszíven lép fel veled szemben. Nálunk előfordult, hogy egyesek nem engedtek másokat a vécére menni vagy visszaszállni a vonatra.

14.   Az út nagy részében nem volt internetkapcsolatom, és a telefonom is hamar lemerült, szóval érdemes valahogy időben figyelmeztetni a szeretteidet, hogy most egy ideig nem fogsz tudni válaszolni.

15.   Amikor az ukrán határőrök ellenőrizték és lepecsételték az okmányainkat, néhány útlevelet alaposabb ellenőrzésnek vetettek alá. Több külföldit is leszállítottak a vonatról. Az állomáson van WC és étel, de szinte senki sem hagyta el a kocsit – és ez súlyos hiba. Miután az okmányokat ellenőrizték, szaladj el a mosdóba, és vegyél magadhoz némi ételt.

Zsúfoltság a kijevi pályaudvaron (Fotó: Chris McGrath/Getty Images)

16.   Miután megérkeztünk Lengyelországba, az önkéntesek azonnal elkezdenek vizet, süteményt, cukorkát és különböző finomságokat osztogatni a gyerekeknek az ablakon keresztül. Még néhány játék is előkerült.

17.   Amikor kilépsz a peronra, a határőrök sorba állítanak. Elsőként azok jönnek, akiknek kétévesnél kisebb gyerekük van, aztán azok, akik nagyobb gyerekkel érkeztek, a sor legvégén pedig a gyerek nélküliek állnak. A kijáratnál önkéntesekkel találkozol, akik ingyen elfuvaroznak más városokba vagy keresnek neked helyben egy szállást. A főpályaudvar épületében teát, kávét, élelmiszert és higiéniai termékeket kaphatsz. Nyugodtan menj oda hozzájuk, segíteni fognak. Ha ruhára, cipőre van szükséged – mindent megszereznek. Még autósülést is a gyerekeknek.

18.   A vonatút nagyon nehéz és megterhelő. De sokkal könnyebb, mint tűz alatt lenni. Semmi sem hasonlítható ahhoz, amit a honfitársaink a szétlőtt, szétbombázott városokban átélnek. Szüleim, testvérem és sok rokonom, barátom maradt Ukrajnában. Azok, akik fegyvert fogtak, igazi hősök!

Kapcsolódó cikkeink:

 

kiemelt kép: Sean Gallup/Getty Images

Exit mobile version