Cambridge-i kutatók egy 53 éves nő bőrsejtjeivel végzett kísérlet során elérték, hogy a sejtek úgy viselkedjenek, mintha 30 évvel fiatalabbak lennének – írja a BBC. A tudósok úgy vélik, hogy ugyanezt megtehetik a test más szöveteivel is. A kutatás egyelőre kezdeti szakaszban van, a végső cél az életkorral összefüggő betegségek, például az egyre többek érintő cukorbetegség, a szívbetegség és a neurológiai rendellenességek kezelésének kifejlesztése.
Képünk csupán illusztráció (Fotó: Pixabay)
A módszer, amit a Cambridge Egyetem kutatói alkalmaztak a bőrsejteken, nem új keletű, alkalmazása az 1990-es évekre nyúlik vissza, amikor az Edinburgh melletti Roslin Intézet kutatói kifejlesztettek egy módszert a juhból vett felnőtt emlőmirigysejt embrióvá alakítására – idézte fel a Telex. Ez vezetett Dolly, a klónozott bárány megalkotásához. A Roslin csapatának nem az volt a célja, hogy birkákból vagy akár emberekből klónokat hozzanak létre, hanem az, hogy a módszer segítségével olyan emberi embrionális őssejteket hozzanak létre, amiket meghatározott szövetekké lehet növeszteni, például izom-, porc- és idegsejtekké, hogy helyettesítsék az elhasználódott testrészeket.
A Dolly-módszert 2006-ban Shinya Yamanaka, a Kiotói Egyetem kutatója egyszerűsítette. Az IPS-nek nevezett technika lényege, hogy a felnőtt sejtekhez mintegy 50 napon keresztül vegyi anyagokat adtak, ami genetikai változásokat idézett elő, és a felnőtt sejteket őssejtekké változtatta.
A Cambridge Egyetem kutatói az IPS technikát alkalmazták 53 éves bőrsejteken, azzal a különbséggel, hogy az 50 napos vegyi fürdőt 12 napra rövidítették. A sejtek azonban nem változtak embrionális őssejtekké, hanem megfiatalodtak: úgy néztek ki és úgy viselkedtek, mintha egy 23-as éves alanytól származnának.
Képünk csupán illusztráció (Fotó: Pixabay)
A kutatócsoport vezetője, Wolf Reik hangsúlyozta, az eLife folyóiratban publikált kutatásuk még nagyon korai stádiumban van, számos tudományos problémát kell még megoldani, mielőtt ez az eljárás klinikai vizsgálat tárgya lehet. A technika azért nem ültethető át azonnal a klinikai szakaszba, mert az IPS-módszer növeli a rákos megbetegedés kockázatát, Reik azonban bízik abban, hogy csapatával találhat egy alternatív, biztonságosabb módszert is. Kiemelte, hogy a sikeres sejtfiatalítás fontos előrelépést jelent az alkalmazhatóság felé.
Az őssejtekkel kapcsolatos biztató kutatásokról egyre többet lehet hallani és számos egészségügyi területen alkalmazzák sikerrel az eredményeket. Januárban Miheller Pál, a Semmelweis Egyetem docense és Ónody Péter, a Semmelweis Egyetem szakorvosa beszéltek arról az RTL Klubnak, hogy őssejtekkel segítik a Crohn-betegek gyógyulását a Semmelweis Egyetemen.