15 éve pusztult el Dolly, a klónbárány, de a klónozás még mindig sokkolja az embereket

Dolly, a bárány 1996. július 5-én született, létrehozásához a Roslin Institute kutatói egy másik állat emlőmirigyéből származó sejtet használtak, amelyből klónozás útján jött létre a donor állattal genetikailag teljesen megegyező Dolly.

Dolly, a világ első klónozott emlőse és Ian Wilmut professzor, a Roslin Institute munkatársa (Fotó: Getty Images)

Annak ellenére, hogy a bárányok, birkák nagyjából 10 évig élnek, Dolly néhány hónappal hetedik születésnapja előtt, 2003. február 14-én pusztult el egy tüdőbetegség miatt, amelyről a boncolását követően kiderült, hogy rosszindulatú daganat okozta. Ez már önmagában komoly vitát kavart a klónozás ellenzői és a módszer támogatói körében. Többen arra gyanakodtak, hogy bár Dolly ugyanolyan módon jött világra, mint a természetes úton születő bárányok, a feltételezés szerint azonban a klónállat már születésekor 6 évesnek volt tekinthető, mivel ennyi idős volt a donor bárány. A Roslin Institute kutatói azonban azzal védekeztek, hogy az állat átfogó szűrővizsgálatokon esett át, amelyek közül egyik sem utalt arra, hogy az életkorához képest genetikailag idősebbnek kellene tekinteni. Ezt az elméletet később a tudósok cáfolták.

Klónozott emberekkel riogattak

Dolly, Koko, Miss Baker és Lajka: ma van a kísérleti állatok világnapja

Dolly születését követően a nemzetközi sajtóban egymást érték a klónozással kapcsolatos hírek, publikációk és vélemények. Többen a vészharangot kongatták, felhíva a figyelmet a klónozás etikai problémáira, míg mások már a humán klónok megjelenését vizionálták.

„Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy nincsenek határok, minden science fiction valósággá vált” – mondta 1996-ban a New York Timesnak dr. Lee Silver, a Princeton Egyetem biológusa. „Azt mondták, lehetetlen megcsinálni, és most itt van, a 2000-es év beköszönte előtt.”

Másfél évtizeddel az állat halála után még mindig nincs a tudomány kezében az emberi klónozás titka – legalábbis nyilvánosan elérhető adatok és kutatási anyagok szerint. Ettől függetlenül azonban a módszert ma már sokkal szélesebb körben használják, mint elsőre gondolnánk.

Dolly, a klónbárány 1996 és 2003 között élt (Fotó: Getty Images)

Az amerikai ViaGen nevű vállalat például nagy értékű versenylovak klónozását teszi lehetővé, hogy – saját szavaik szerint – „a tenyésztők még több hasznot húzhassanak kivételes állataikból”. De szintén népszerű a házi kedvencként tartott kutyák és macskák klónozása, Kínában pedig valóságos klónozó gyárak ontják magukból a jó adottságokkal rendelkező háziállatok klónjait.

A klónmajmok már a spájzban vannak

Klónozott majmok születtek Kínában – videó

A klónozással kapcsolatos vita akkor lángolt fel megint, amikor január végén megjelent a hír, hogy Kínában sikeresen klónoztak két makákót. A Csung Csung (Zhong Zhong), illetve Hua Hua nevű állatok lettek az első klónozott főemlősök. A kutatásban részt vevő egyik kínai tudós akkor azt mondta: „elhárultak a technikai akadályok a főemlősök, köztük az emberek klónozása elől”. Természetesen hozzátette, hogy ettől függetlenül nem áll szándékukban embereket klónozni.

„Az emberek aggódnak az esetleges humánfelhasználással kapcsolatban, de szerintem ez egyszerűen nonszensz” – nyilatkozta a fentiekkel kapcsolatban a The Independent brit lapnak Robin Lovell-Badge professzor, a Francis Crick Institute klónozással foglalkozó szakértője. „Figyelembe véve, hogy mennyire kevéssé hatékony (a klónozott majmok esetében számos életképtelen egyed jött létre, mielőtt a kutatók sikerrel jártak – a szerk.) és mennyire nem biztonságos, őrültnek kell lennie annak, aki belevágna az emberek klónozásába.”

A szakember szerint bár Dolly ma már 22 éves lenne, a születése óta eltelt időben még nem fejlődött eleget a klónozás. „Megfelelően működik a kereskedelmi alapon működő cégek számára, ezért ma már kevesen foglalkoznak azzal, hogy fejlesszék a meglévő módszereket” – magyarázta a Lovell-Badge, aki szintén rámutatott a két makákó klónozásának körülményeire, felhíva a figyelmet arra, hogy a két cuki kismajom mellett számos életképtelen vagy deformálódott egyed jött létre, csak azoknak nem mutogatták a fotóit a sajtóban.

Csung Csung és Hua Hua, a világtörténelem első klónozott főemlősei (Fotó: China Daily)

„Akárcsak az atomenergia vagy a mesterséges intelligencia, a klónozás is egy kétélű fegyver” – mondta dr. Csiang Szun, egy a kínai klónprojektben szintén részt vevő tudós, aki kollégáihoz hasonlóan szintén igyekezett hangsúlyozni, hogy nem tervezik emberek klónozását.

Lovell-Badge hozzátette, az emberi klónozás esetében fontos, hogy a világ megértse: ha ez megvalósulna, akkor sem jöhetnének létre tökéletes másolatok. Bár genetikailag azonosak lennének a donoraikkal, az így megszülető embereket teljesen más környezeti és társadalmi hatások érnék, így nagyon különbözőek lennének donorjaikhoz képest.

„Egyelőre nem is lehetne mivel igazolni az emberi klónozás szükségességét” – mondta a szakértő. „Klónozással nem lehetne visszahozni valakit, akit szerettünk. Ezért is vagyok nagyon kritikus a kutyák klónozását illetően, mert voltaképpen az ezzel foglalkozó cégek becsapják a gazdikat, elhitetve velük, hogy pontosan ugyanazt a kedvenc kutyájukat kapják vissza.”

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a klónozásnak ne lenne gyakorlati haszna. A kínai kutatócsoport az emberekben előforduló betegségek közelebbi tanulmányozásának lehetőségét várja az áttöréstől, de vannak tervek már kipusztult fajok, például a gyapjas mamut vagy az erszényes farkas feltámasztására is.

A közeli jövőben azonban főként a jó adottságú haszonállatok nagy mennyiségben történő szaporítása lehet a cél, ezen a területen ugyanis kiválaszthatóak azok a gének, amelyek felelősek például a magasabb tejhozamért vagy az állat húsának minőségéért.