Olaszországban májustól tilos lesz 25 Celsius-foknál hidegebbre állítani a légkondicionálókat az iskolákban és más középületekben, mert így akarják elkerülni az orosz-ukrán háború miatt is súlyosbodó energiaválságot – írja a Guardian.
A „termosztát műveletnek” nevezett energiakorlátozási kezdeményezést azután jelentették be, hogy Olaszország megállapodást kötött Angolával a dél-afrikai országból érkező gázszállítások növeléséről. Így próbálják meg kiváltani az orosz gázt, amely az olaszországi földgázimport mintegy 45 százalékát teszi ki.
A légkondicionálással elpazarolt energiáról azután alakult ki vita, hogy Mario Draghi miniszterelnök ironikusan szóba hozta, hogy az olaszoknak áldozatot is kellene hozniuk az ukrajnai béke érdekében.
Békét akarunk vagy a klímát szeretnénk bekapcsolva tartani?
– tette fel a kérdést az olasz miniszterelnök.
A légkondicionálókra vonatkozó korlátozás május elsején lép hatályba és jövő év március 31-ig lesz érvényben. A szabályozás arra is kiterjed, hogy téli időszakban a fűtést nem lehet 19 foknál melegebbre állítani. Az egyelőre nem világos, hogyan fogják ellenőrizni az előírások betartását, de a munkaügyi minisztérium ellenőrei az illetékesek ebben, és 500-tól 3000 euróig terjedő bírsággal sújthatják a határértéket átlépőket. Az intézkedés nem vonatkozik a kórházakra, de később kiterjeszthetik a magánlakásokra is.
Renato Brunetta közigazgatási miniszter szerint az 5 Csillag Mozgalom (M5S) által felvetett kezdeményezéssel
évente 2-4 milliárd köbméter gáz takarítható meg.
Egy állami irodaépület energiaköltségének 57 százalékát a hűtés és a fűtés teszi ki.
Angela Masi, az 5 Csillag Mozgalom politikusa azt mondta: „Helyes, hogy a közigazgatás jó példát mutat, csökkenti a pazarlást, és felhívja az emberek figyelmét a fogyasztás racionalizálására. Ez egy egyszerű módja annak, hogy hozzájáruljunk a gázfüggőség csökkentéséhez.”
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tavalyi közlése szerint a hűtési célú villamosenergia-felhasználás folyamatosan emelkedik, és az utóbbi években szép lassan, de több mint duplájára nőtt. A MEKH adatai alapján
a magyarországi háztartások végső energiafelhasználásában a hűtési célú villamosenergia-felhasználás a 2015-ös értékhez (271 terrajoule) képest 2019-re több mint a duplájára, 570 terrajoule-ra nőtt, ami a légkondicionáló berendezések elterjedésének is köszönhető.
Az átlaghőmérséklet emelkedésével egyenes arányban áll a villamosenergia-fogyasztás megugrása is. Bár a villamosenergia-rendszer éves csúcsterhelései általában télen alakulnak ki, a klímaberendezések használata már nyáron is egyre nagyobb rendszerterhelési adatokat produkál. A tapasztalatok szerint azt követően, hogy a napi átlaghőmérséklet eléri a 24 Celsisus-fokot, minden további egyfokos emelkedés plusz 90-100 megawattal terheli a hazai rendszert.
A légkondicionálókat okosan használva áramot és pénzt lehet megtakarítani, és még a környezetet is óvni lehet egy-egy jó döntéssel. Nem mindegy például, hogy milyen teljesítményű klímaberendezést választunk. Ezért is érdemes a berendezés teljesítményét – szakemberrel egyeztetve – a hűtendő helyiség méretéhez igazítani. Így elkerülhető a feleslegesen nagy teljesítményű és többet is fogyasztó klímagép megvásárlása és használata.