Vízmentes bőrápolók mint fenntartható kozmetikumok

Számos érv szól amellett, hogy áttérjünk a vízmentes bőrápolókra, miközben úgy tűnhet, csak újra felfedezzük azt, amit már nagyanyáink is használtak, a szappanokat. Na jó, a szilárd kozmetikumok helyzete ennél azért összetettebb, nosztalgiázás helyett érdemes a greenwashing mögé is benézni.

Víz, a számok tükrében

A modern kozmetikumok döntő többsége vízalapú, ami azt jelenti, hogy az összetevők közt legnagyobb arányban a vizet találjuk. Ahogy a Krémmánián írják, „a vízben oldódó összetevők számára biztosítja a megfelelő közeget, a kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított vizet) használnak a termék tisztasága érdekében.” De mennyi vízről is van szó? A szépségiparon belül a bőrápolók piacának értéke 2020-ban 55 070 millió dollárra rúgott, ami az Industry Research adatai szerint a következő években stabil 7,1 százalékos ütemben fog tovább növekedni. A terméktípusokat nézve a bőrápolók közel felét teszik ki a hidratáló krémek, ami számítások szerint és 15 dolláros (5 400 forintos) becsült, átlagos árral számolva is 1,8 milliárd tégelynyi arckrémet jelent, és akkor még nem beszéltünk a szérumokról, tonikokról, micellás vizekről, és a rengeteg más kozmetikumról, amik legfőbb összetevője a víz. Egy átlagos sampon 80 százalékban tartalmaz vizet, de a krémes állagú bőrápolók esetén is valahol 60-85 százalék közötti ez az arány a Cosmetics Business szerint.

Kevesebb pucér, több szappan

A vízmentes, vagy divatos nevén szilárd bőrápolók jó darabig a kézműves kozmetikumokkal jelentettek egyet, az indie vonalból egy-egy olyan márka tudott csak globális népszerűségre szert tenni, mint a Lush, ami nemcsak a csomagolásmentességet tűzte zászlajára, de számos kozmetikumot kínál tömb, pasztilla vagy por kiszerelésben. Az elmúlt években azonban nagyot változtak a fogyasztói szokások, a vásárlók egyre tudatosabban keresik a környezetbarát alternatívákat minden területen, a márkák számára pedig megkerülhetetlen lett hathatós lépéseket tenni a fenntarthatóság irányába. Ennek eredményeként ma már a drogériák polcain sem ritkák a szilárd kozmetikumok, a Garnier, a Nature Box, a Nivea vagy a N.A.E márkáknál is megtaláljuk már a papírdobozos alternatívákat. Szilárd samponokból, fogporokból válogathatunk, és szappanokból is elérhetők a régebbieknél jobb minőségű, kevesebb bőrszárító összetevőt tartalmazó változatok, a tusfürdők méltó versenytársai.

Garniner Pure Charcoal Bar Fekete szappan – Babor Enzyme Cleanser por állagú arctisztító – BEN & ANNA Menta fogtabletta fluorid nélkül – Lush Shade Fürdőlap – N.A.E Szilárd sampon

Persze még bőven van hová fejlődni: a Cosmetics Business adatai szerint 2020-ban globális szinten a szappanok és fürdőtermékek kategóriájában a vízmentes termékek aránya még csak 12 százalék körüli volt, míg a bőrápolók esetén alig 10, az új hajápolóknak pedig mindössze 4 százaléka készült vízmentes formulával. A növekedéssel azonban az elemzők is számolnak, a Future Market Insights (FMI) szerint a vízmentes kozmetikumok eladásai 2031-ig átlagosan évente 13,3%-kal fognak nőni.

Száraz, de nem vízmentes?

A száraz bőrápolók többféle formát is ölthetnek. Készülhetnek tömb kiszerelésben, por állaggal vagy lapkaként is, melyek mindegyikéhez mi, fogyasztók tudjuk a szükséges mennyiségű vizet hozzáadni, hogy rendeltetésszerűen használjuk. Ezen a ponton pedig felelősségünk is van: érdemes mérlegelni a kádnyi víz szükségességét vagy azt, hogy zuhanyzás során tényleg fontos-e végig folyatni a vizet. Mindez ugyanis egy kozmetikum felhasználásának éppúgy velejárója, mint az, miként nyerjük ki azt a csomagolásból. Minderre gyártói oldalról is figyelni kell: fontos, hogy a terméket a lehető legkevesebb vízzel lehessen feloldani, hígítani, majd lemosni, kiöblíteni.

A plasztik nem szexi! – Így műanyagmentesít a szépségipar

A vízfelhasználás csökkentése összetett kérdés a szépségmárkák számára. Ahogy a Cosmetics Business rámutat, nem minden szilárd termék előállítása jár kevesebb vízfelhasználással. Mint írják, gyártásuk során magasabb hőmérsékletre lehet szükség, hogy az összetevők megfelelően felolvadjanak, elegyedjenek egymással, aminek hűtéséhez víz kell, és könnyen lehet, hogy több, mint amennyire egy vízalapú termék előállításához szükség lenne. 

Ezenfelül nemcsak azt kell mérlegelniük, mivel váltsák ki a vizet a kozmetikumokban (növényi kivonatokkal szokás, mint az aloe vera vagy a nyírfanedv), vagy hogyan érjék el, hogy egyáltalán ne legyen szükség rá, de azt is, hogy a változtatás mennyire fenntartható. Azzal, hogy száműzik a vizet, könnyen lehet, hogy másik oldalról más környezeti károkat okoznak, gondoljunk csak az erdőirtás és a túlművelés kérdéskörére, vagy arra, hogy adott növényfajok termesztése mennyire vízigényes. Ilyen okok miatt előfordulhat az is, hogy a szilárd kozmetikumok csak jó marketingfogások a márka számára, üzemszintű greenwashing részei és összességében semmivel sem a környezetkímélőbb megoldásokat jelentik. 

A vízmentes kozmetikumok csomagolása sok esetben azonban valóban fenntarthatóbb. Kaphatók már lapka formájú tusfürdők, melyek zuhanyzás közben oldódnak fel, de a tömb kiszerelésű samponok, arcápolók is gyakran teszik lehetővé, hogy műanyag flakonok helyett papírdobozkákat vagy más, növényi eredetű, lebomló tartókat kapjanak. Mivel általában ezek a termékek kisebbek is „normál” társaiknál, könnyebbek lehetnek, ami alacsonyabb szállítási költséget és azzal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást jelenhet. 

Mit ad mindez a bőrünknek?

Számos márka termékelőnyként hirdeti, hogy szilárd terméke nem, vagy jóval kevesebb tartósítószert tartalmaz, köszönhetően a vízmentes kivitelnek. A víz mint hordozó anyag ugyanis a baktériumok elszaporodására is alkalmas, ezért ha kihagyják a képletből, máris csökkenthető a tartósítószer mennyisége is. Csakhogy tartósítószerre nemcsak azért van szükség egy kozmetikum esetén, mert az vizet tartalmaz, használatkor pedig egy szilárd sampon vagy szappan jóval több szennyeződést gyűjthet magába. Ezek a termékek a teljes felületükön találkoznak csapvízzel, ami egy jóval kevésbé tisztított víz, mint amit a kozmetikumokhoz használnak, és hát lássuk be, fürdőszobánk sem labortisztaságú hely. A por állagú termékek e tekintetben már megfelelőbbek lehetnek, tekintve, hogy csomagolásukból mindig csak a szükséges mennyiséget nyerjük ki.

14 kozmetikai apróság, amit kényelmesen környezetbarátra cserélhetsz

A vízmentes kozmetikumokkal kapcsolatban gyakran szembejöhet velünk az az állítás is, miszerint ezek koncentráltabb készítmények, így bőrünknek is több jut a jóból. A kettő között azonban nem egyértelmű az összefüggés. Ahogyan Rácz Judit kozmetikai vegyész elmondta, komoly szabályozásai vannak, hogy adott összetevőből mennyit tartalmazhat egy kozmetikum, és ez független attól, hogy sűrűbb, hígabb vagy épp szilárd az állaga. „Egy készítmény nem fog több hatóanyagot tartalmazni csupán amiatt, mert vízmentes. A vízre ne úgy tekintsünk, mint ami csak a helyet foglalja, egy szilárd kozmetikum esetén épp úgy pontos számítások, mérések szükségesek az összetevők mennyiségének meghatározásához, mint egy vízbázisú esetén, nem beszélve arról, hogy számos olyan aktív, a bőr számára kifejezetten hasznos összetevő van, amiket a jelenlegi technológiai ismeretek alapján nem lehet szilárd kozmetikumokba tenni. Ráadásul nem biztos, hogy egy kozmetikum előállításának vízigénye kisebb lesz attól, hogy nem tartalmaz vizet.” A víz bőrünk számára egyáltalán nem baj, ha megtalálható egy kozmetikumban, igaz a 60-70 százalékos arány nem szükséges. Paula Begoun bőrápolási szakértő szerint vízből 10 százalékos koncentráció elegendő hozzá, hogy a kozmetikumban található víztől bőrünk puhább, rugalmasabb legyen. 

A környezetvédelmi törekvések, a fenntarthatósági szempontok fontossága azonban érthető, ha prioritást élveznek, és jó irányt jelöl, ha a kozmetikai cégek a vízfelhasználás csökkentésére törekednek. Hogy mindez mennyire fog a szilárd, vízmentes kozmetikumok használatában kicsúcsosodni, a következő évek kérdése.