nlc.hu
Életmód
Ilyen egy magyar drogrehab belülről

“Rájöttem, hogy nem tudok szerek nélkül élni” – egy hely, ahol új esélyt kapnak a szenvedélybetegek

Egy drogrehabilitációs otthonban jártunk, ahol fiatalok és felnőttek együtt próbálják letenni a szereket, legyen az nyugtató, herbál, alkohol vagy más függőség.

Egy fekete macska kerget egy cirmost a zöld fűvel borított udvaron át. Nézem, ahogy utoléri, a cirmos pedig némi nyávogás után megadja magát. „Ma bolyhos csönd a nyár, keringő vattazápor” – jut eszembe a Parti Nagy-vers, ahogy végignézek a takaros épületeken és a szinte mesébe illően békés tájon a kora nyári délelőttön. Nappal is hallani a tücskök ciripelését. Két fiú tűnik fel az udvart átszelő kikövezett úton. A mögöttem lévő szerszámos házhoz igyekeznek a fűnyíróért. Ma az ő feladatuk rendbe tenni a gyepet. Olyan, mintha egy nyári táborban lennék, nem pedig egy drogrehabilitációs otthonban.

Beköltözéskor mindenki kap egy felelősségterületet a házon belül. Először csak a virágok öntözésért felel valaki, később aztán egyre több teendőt bízunk az illetőre, aki egy idő után vezető szerepbe is kerül: ő ébreszti a többieket vagy hívja össze a csoportot, a felnőttek közül pedig néhányan sofőrszolgálatot látnak el – kezdi a ráckeresztúri MRE KIMM Drogterápiás Otthon programvezetője, Széplaki Zsolt. Sokan először attól félnek, hogy ez a hely olyan, mint egy börtön vagy egy pszichiátria, ahol verekedni kell vagy egész nap egy ágyon feküdni. Erről azonban szó sincs. A kezdeti félelmek gyorsan oldódnak az érkezést követő napokban, amikor látják, hogy az itt dolgozó, tíz szakemberből álló stáb – mentorok, egy pszichológus és egy pszichiáter – mennyire elfogadó és a bent élő srácok is barátságosak. Mindig megölelik például az új lakót, amikor megérkezik – teszi hozzá.

drog kábítószerfüggő rehabilitáció herbál

Fotó: MRE KIMM Drogterápiás Otthon

„Bekerüléskor az a cél, hogy átvészeljék a fizikai elvonást”

A rehabilitációs központba önkéntes alapon lehet bekerülni: egy előgondozói irodába kérhetik a függők a felvételüket. Ma már nemcsak Budapesten, hanem Székesfehérváron, Szolnokon, Dunaújvárosban, Miskolcon, Sopronban és más vidéki városokban is működnek ilyen drogambulanciák. Orvosi beutaló, néhány szűrővizsgálat – hepatitis, HIV, tüdőszűrés – a fiatalkorúaknak pedig szülői beleegyezés szükséges a bejutáshoz.

Az elején nincsenek olyan magas elvárások a motivációt illetően. Annyi belátást kérünk tőlük, hogy rájöjjenek, abban a helyzetben, amiben vannak, már jobban szenvednek és változtatni akarnak rajta. Bekerüléskor az az első cél, hogy átvészeljék a fizikai elvonást. Ez gyakran nem is olyan egyszerű, mert súlyos tünetektől szenvednek az első néhány napban. Remegés, rosszullétek nehezítik ezt a kezdeti időszakot, de ha ezen valaki túljut, onnantól kezdve már bizonyos szempontból könnyebb lesz – mondja Széplaki Zsolt.

A drogterápiás otthont Erdős Eszter református lelkész alapította 1986-ban, Ráckeresztúron. Ma már két épületben várják a szenvedélybetegséggel küzdő férfiakat, fiúkat, akik drog-, játék-, alkohol- és gyógyszerfüggőséggel fordulhatnak a terápiás központhoz segítségért: a felnőttrészlegen 35 főt, a serdülőrészlegen 30 főt tudnak fogadni. Jelenleg félházzal üzemelnek épületenként.

drog kábítószerfüggő rehabilitáció herbál

Fotó: MRE KIMM Drogterápiás Otthon

A 2015-ben indított tinirehab részleg (10-18 éves korosztály) egészen a Covid-járvány betöréséig külön épületben működött, azonban a járvány miatt kénytelenek voltak vegyíteni a tiniket a felnőttekkel: a bekerülést negatív PCR teszthez kötötték, ám aki ezt nem tudta magának finanszírozni, az a tornacsarnokba került karanténba. A Covid miatt megváltozott a munkamód is, és a bent élőknek is nehezebb dolga volt. Előfordult, hogy egy-egy fertőzött akár huzamosabb ideig nem jöhetett ki a szobájából, ami a terápia kezdeti időszakában különösen nehéz, hiszen az elvonási tüneteken túl a magánnyal is meg kellett küzdeni.

Ráadásul a terápiás program fontos részét képezi, hogy a kezdeti fázis után először csak mentorral, később azonban már önállóan is el lehet (és kell) hagyni az intézményt órákra vagy akár napokra is.

Ez a karanténidőszak alatt meghiúsult, így a szokásos közös túrázások is elmaradtak. A korosztályok vegyítése azonban annyira pozitív eredményekkel járt, hogy a karanténidőszak vége óta is ugyanúgy vegyesen működnek az osztályok: a tiniknek nagyon is tanulságos lehet, ha egy-egy felnőtt lakó elmeséli a történetét, ezzel ösztönözve őt a tiszta élet felé.

„Annyira szenvedtem már a biofűtől, hogy éjszakánként sírtam a fizikai fájdalomtól”

A 29 éves Misi az első karanténidőszakban került be a drogrehabra. Tíz éven át szívta a dizájnerdrogok közé tartozó herbált, azaz biofüvet, amely nagyon népszerű a fiatalok körében: rendkívül olcsó a többi droghoz képest és nagyon hamar érezni a hatását, amely különösen káros. Mint sokan, Misi is marihuánafogyasztással kezdte 14 évesen. Arra, hogy miért vált szerhasználóvá, kitérő válaszokat adott: több olyan traumatikus élményt is átélt gyerekkorban, amiről nem szeretne beszélni. Később a „kati” vagy „zsuzsi” néven emlegetett mefedronszármazékot eleinte csak bulikban, később azonban már a hétköznapokban, munka közben is szívta. Az étteremben, ahol szakácsként dolgozott, tudták, hogy drogozik, de szemet hunytak felette. Éveken át élte így az életét, egyre több és több adagra volt szüksége, a végén pedig már olyan durván köhögött a biofűtől, hogy éjszakánként sírt a fájdalomtól. Egy budapesti pszichiátria drogambulanciáján kezelték többször is, ami nem hozott tartós eredményt. Újra és újra visszaesett, közben pedig rászokott a Frontin nevű nyugtatóra is, amelyből három hét alatt háromhavi adagot evett meg.

Amikor megpróbáltam letenni a herbált, GM rohamaim voltak. (Generalizált epilepsziás roham, amely a drogelvonástól alakul ki – a szerk.) Teljesen kisiklott az életem. Szenvedtem, a lelki fájdalmakat és a szégyenérzetet azonban nehezebb volt megélni, mint a testi tüneteket. Emellett rendőrségi ügyekkel is küzdöttem, mert rendszeresen betépve vezettem, több autót is összetörtem így. Annak viszont nem tudtam volna elviselni a súlyát, ha megölök valakit. Éreztem, hogy muszáj változtatnom valahogy, mert nagyon rossz vége lesz – meséli Misi, miért szánta el végül magát a terápiára.

drog kábítószerfüggő rehabilitáció herbál

Fotó: MRE KIMM Drogterápiás Otthon

A ráckeresztúri rehab volt az első hely, ahol sikeresen végigcsinálta a terápiás programot. Egy év után azonban visszaesett:

Egy egész üveg Frontint döntöttem le hirtelen, és amikor rájöttem, mit tettem, próbáltam kihányni. Másfél év kemény munkáját dobtam ki a kukába. Először nem akartam visszajönni, mert annyira szégyelltem magam, itt azonban szeretettel fogadtak ismét, és már nem a nulláról kellett kezdenem. Hazudnék, ha azt mondanám, nem hiányzik a drog, mert még mindig szoktam sóvárogni utána. A céljaim azonban fontosabbak, most már tudom, mit akarok, ezt pedig csak józanul érhetem el – mondja Misi, aki jelenleg a 45 napos, kiléptető fázisban van, azaz támogatott lakhatással él az otthonban, dolgozik, de nem vesz már részt a terápiás programban.

A képernyőfüggőség megágyazhat a drogfüggőségnek

A drog egy pótszer, amelyet lelki érzéstelenítésre használ a függő. A terápia alatt olyan megküzdési módokat sajátít el a szerhasználó, amivel megtanul túlélni drogok nélkül, sőt, legyőzni a nehézségeket. Változás nincs fájdalom nélkül. Érdemes megkeresni, ami elől menekül a szerhasználó, amivel nem tud vagy nem akar szembenézni – mondja a ráckeresztúri drogrehabilitációs otthonban dolgozó dr. Péter Judit gyermekpszichiáter, aki szerint ahol a drogfüggőség felüti a fejét, ott más függőségek is megjelenhetnek, mert az adott személy hajlamos lehet rájuk. (Például kényszeres evés, (videó)játék-, szerencsejáték-, gyógyszer, alkohol-, szex-, vagy éppen társfüggőség.)

drog kábítószerfüggő rehabilitáció herbál

Fotó: MRE KIMM Drogterápiás Otthon

A függő személyiség kialakulásában nagy kockázati tényező lehet, ha kora gyermekkorban már képernyő előtt (televízió, számítógép vagy mobiltelefon) ül a gyerek, akár már néhány hónapos korától: – Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a stresszhormon szintje megnő a vérben a látottak hatására. Erre szintén kialakulhat a függőség. Ha egy gyerek állandóan a képernyőt nézi, a többi közt lemaradhat a mozgás- és beszédfejlődésben. Képernyőzés alatt nem használja a fantáziáját, hiszen kész képeket kap, a képalkotó képessége elsorvad, így nehezebben is küzd majd meg a pszichés problémákkal. Ezt rontja az a következmény is, hogy a sokat képernyőző gyermekek alig, vagy egyáltalán nem olvasnak. Később sokkal több pszichés problémájuk alakulhat ki – magyarázza Péter Judit.

A legtöbb hozzánk bekerülő gyerekre és felnőttre is jellemző, hogy nem kapta meg a környezetétől azt az érzelmi odafordulást, amire szüksége lett volna. A szülők gyakran azt gondolják, anyagilag tudják pótolni a hiányt, ez azonban nincs így: a tehetősebb szülők gyerekeit is éppúgy érinti a drogprobléma, mint a nehéz körülmények között élőket – fűzi hozzá a pszichiáter.

„Ha a gyereknél a szerhasználat felmerül, a szülő is kérjen terápiás segítséget és kezdjen el dolgozni magán”

A rehabilitációs központban többfajta csoportban gyógyulhatnak a szenvedélybetegek: a férfi csoport mellett a művészetterápiás, az önismereti, a kompetencia, a józanságmegtartó, a párkapcsolati, a kimenő-értékelő, a visszajelző és az életút csoporton is kapnak segítséget egy pszichológus szakember vezetésével. Nemcsak a bentlakók, hanem a szüleik is igénybe vehetnek csoportterápiát: A szerhasználatot egy családi probléma tünetének tekintjük, így a szülőknek nagyon ajánlatos ez a csoport, mert itt szakemberektől és egymástól is kaphatnak támogatást. Ha ugyanis egy gyereknél a szerhasználat felmerül, a szülőnek is érdemes egyéni vagy csoportterápiás segítséget kérnie – állítja Széplaki Zsolt.

Sokat hozzátesz a felépüléshez is, ha a szülők jól tudják támogatni a függő családtagot. Nem a szülők hibáztatása a cél, hanem hogy rálássanak, miért kerültek ebbe a helyzetbe és erre megoldást találjanak. Noha a kábítószereket sok gyerek kipróbálja, közülük azonban csak egynegyede jut el a problémás használatig.

A szakember szerint az ok arra vezethető vissza, hogy a szerhasználók ki akarnak lépni a valóságból, mert valami olyan súlyos lelki és/vagy fizikai traumát éltek át, amelyet nem bírnak elviselni. A függőséghez vezető úton markáns kockázati tényező, a szexuális abúzus, a testi/lelki bántalmazás, (akár ha a szülők bántalmazták egymást és/vagy a gyereket) de akár egy rosszul levezényelt válás is életre szóló sebeket okozhat a gyerekben. Egy válás azonban nem szükségszerűen traumatikus, ha ezt a gyerek át tudja beszélni a szüleivel vagy egy idősebb családtaggal, tanárral, edzővel. Nem feltétlenül az okoz ugyanis traumát, ami történt, hanem az, ha ezzel egyedül marad az ember.

drog kábítószerfüggő rehabilitáció herbál

Fotó: MRE KIMM Drogterápiás Otthon

„A legnagyobb gondom az volt, honnan szedjek ezer forintot estére, hogy be tudjak szívni”

Az intézetben élő Endre mindhárom testvére szerhasználó volt, a bátyja a mai napig lövi magát. Vidéken nőtt fel, nehéz körülmények között. Már hétévesen kijárt a mákföldekre a testvéreivel „őrszemnek”, kilencéves korára megtanulta, hogyan kell előállítani a mákból ópiumot. 13 évesen már rendszeresen szívta a marihuánát, 18 éves korára amfetaminfüggővé vált, és noha a heroint is sokszor próbálta, azt „ésszel használta”, így nem vált a rabjává. Amikor a fővárosba költözött, a dizájnerdrogok, a biofű és a kristályok használatával elindult az igazi mélyrepülés útján.

Egy idő után már semmi nem érdekelt. A legnagyobb gondom az volt, hogy honnan szedjek ezer forintot estére, hogy be tudjak szívni – meséli a 32 éves Endre, aki tizenegy hónapon át vett részt a terápiás programban. Politoxikomán, a drogokon kívül alkohol-, gyógyszer- és játékfüggőséggel is kezelték.

A drogokra a pénzt gyakran lopással szerezte meg, így legalább tizenkétszer ült már rács mögött. Előfordult, hogy egy 200 forintos ellopott női zokni miatt tíz napot töltött fogdában, mert a bírságot nem tudta kifizetni vagy más bűncselekmény miatt kapott egy-két hónapot. Ahogy ő fogalmaz, abból állt az élete, hogy ki-be járkál a börtönbe, néha pedig közmunkásként dolgozik. A ráckeresztúri rehabra többszöri, sikertelen leszokási kísérlet után került: több addiktológiai osztályt és más rehabot is megjárt már.

Rájöttem, hogy nem tudok szerek nélkül élni. Csak szívtam a biofüvet, sajnáltattam magam és segélyeken tengődtem. Annyira szorongtam, hogy dolgozni sem tudtam. A drogok mellett marékszámra dobáltam magamba a nyugtatókat, a Rivotrilt és a Xanaxot. A fogaim kirohadtak a drogtól, az arcomon váladékozó sebek keletkeztek. Szégyelltem még a sarki közértig is elmenni.

2019 karácsonyán aztán túladagoltam magam gyógyszerrel és a kezem is lebénult egy időre – mondja Endre.
Ebben az állapotban került be 2020 júliusában Ráckeresztúrra. Azóta sikeresen végigvitte a terápiát, a fogait is megcsináltatta. Noha a program elvégzése után rövid időre visszaesett – alkoholt ivott és pókerezett – ismét beköltözött az otthonba: Nem akartam mélyebbre visszazuhanni, itt pedig nyugodtan végiggondolhatom, hogy mit szeretnék kezdeni az életemmel. Biztonságos és szeretetteljes légkör vesz körül, nemcsak a mentorok segítenek sokat, hanem mindig ott vagyunk egymásnak támaszként a srácokkal is. Hasznosnak és újra értékesnek érzem magam, visszakaptam az egészségem és az önbizalmam.

Amikor Endrét az álmairól kérdezem, kiderül, hogy ugyanarra vágyik, mint a bentlakók többsége: munkára, saját albérletre, egy működő párkapcsolatra és erőre ahhoz, hogy soha többé ne essen vissza.

A cikkben megváltoztattuk a történeteiket megosztó két férfi nevét, képeinken nem szerepelnek.

Nyitókép: Hernád Géza

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top