Nemrég írtunk arról, hogy a munkafüggőség mennyire a mindennapjaink része, és hogy a nyugati és a keleti kultúrában is mélyen gyökerezik az az elképzelés, hogy csak akkor rendes, a társadalom és a közvetlen környezete számára is hasznos ember valaki, ha nagyon sokat dolgozik. És ugyan a munkáltató nem feltétlenül profitál abból, ha sok munkamániás dolgozik náluk, mégis sok helyen azokat az alkalmazottakat preferálják, akik hajlandók a munkát mindig az első helyre sorolni, és úgy tűnik, a végtelenségig terhelhetők. Mindeközben pedig egyre nagyobb elvárás az emberek részéről, hogy a munkaadók segítsenek nekik megteremteni a munka és a magánélet egyensúlyát, hogy ne csak a könnyen kizsákmányolható munkaerőben lássák meg az „értéket”, hogy tegyenek a mérgező munkahelyi kultúra ellen.
Munkából is megárt a sok
Az utóbbi hetekben rengeteget lehetett olvasni arról, hogy a TikToknál, ami gyorsan az egyik legnépszerűbb közösségi oldallá nőtte ki magát, milyen munkakörülmények között kell dolgozniuk az embereknek, és igen, nyilvánvalóan azért járta be a Wall Street Journal cikke a sajtót, mert az abban megszólaló emberek többsége nem éppen kedvező színben tüntette fel a TikTokot, és az azt alapító céget, a ByteDance-t. Azok az amerikai munkavállalók, aki korábban nekik dolgoztak, többek között arra panaszkodtak, hogy testileg és szellemileg is megviselte őket az a mennyiségű munka, amit ott kellett végezni. Közülük sokan más nagy cégektől jöttek át, így már volt tapasztalatuk arról, hogy ebben a szektorban bizony régóta problémát jelent a túlmunka, a túlhajszoltság.
Erről főleg a játékfejlesztéssel foglalkozó cégek alkalmazottairól lehetett egy időben sokat hallani, a dolgozókra iszonyatos nyomás nehezedett annak érdekében, hogy tartani tudják a határidőket, hogy időben piacra tudják dobni a következő nagy terméket, amivel nagy pénzeket fog kaszálni a cég. De persze önmagában ez utóbbi nem feltétlenül hat motiválóan, főleg nem huzamosabb időn keresztül. „Nem azért dolgozol a játékiparban, mert szereted a pénzt, hanem azért, mert imádod a munkádat, és az elhivatottság miatt az ember hajlandó sok mindent lenyelni” – nyilatkozta Avery Wong, a Critical Bacon nevű független játékfejlesztőcég egyik alapítója. Sokak szerint egyébként a túlhajszoltság, ebben az iparágban mindig jelen lesz, annak ellenére, hogy vannak olyan stúdiók, amik igyekeznek egyre jobban odafigyelni arra, hogy ne zsigereljék ki a náluk dolgozó embereket.
A TikTok kaliforniai központja Culver Cityben (Fotó: MARIO TAMA / AFP)
Talán a bevezető után nem kell mondani, hogy fent vázolt vállalati kultúra nemcsak a tech cégeknél van jelen, hanem más munkáltatóknál is, de sokan pont tőlük vették át, erről ír a Lab Rats: How Silicon Valley Made Work Miserable for the Rest of Us (Kísérleti nyulak: hogyan tette tönkre mindannyiunknak a munkát a Szilícium völgy) című könyvében Dan Lyons tech- és tudományos újságíró. Röviden összefoglalva: az emberek sokkal stresszesebbek és boldogtalanabbak, és ehhez nagyon sok köze van annak, hogy milyen munkakörülmények között kell dolgozniuk, és nem, a csocsóasztal vagy a pihenősarok nem elég, sőt, nagyon is káros, ha a cégek azt akarják, hogy az emberek annyira otthon érezzék magukat a munkahelyükön, hogy alig pár órára hagyják csak el azt, ha szándékosan tesznek azért, hogy munka és a magánélet közötti határvonal egyre jobban elhalványodjon.
És persze nemcsak attól lehet mérgező egy munkahely, ha a munkaórák száma embertelen mértéket ölt, hanem akkor is, ha nem fizeti meg a munkavállalókat, ha nem jutalmazza azokat, akik kiemelkedően teljesítenek, ha nincsen mód visszacsatolásra, visszajelzésre, ha az alkalmazottak véleménye nem számít, ha az ő érdekeik háttérbe szorulnak az ügyfelekével szemben, ha nem érzik magukat biztonságban, ha a vezetőség nem lép fel a diszkrimináció és a zaklatások ellen, és a sort tovább lehetne folytatni.
A Forbes cikke szerint persze az sem elég, ha a légkör nem mérgező, csak semleges, láthatóan és bizonyíthatóan törekedni kell arra, hogy megfelelőek legyenek a munkakörülmények, ez pedig nemcsak a munkavállalók érdeke, hanem a munkaadóké is, ugyanis a munkahelyi légkör, a vállalati kultúra nagyon fontos szempont, amikor valaki maradni akar egy cégnél, vagy inkább új munkahely után néz. A Massachusetts Institute of Technology idén publikált felmérése szerint a mérgező munkahelyi kultúra az első számú oka a felmondásnak, vagyis még a javadalmazást (fizetés, bónuszok, juttatások) is megelőzi, és hasonló eredményre jutott FlexJobs is egy, ezt a témát boncolgató felmérésében.
A hét legfontosabb tényező közül, amelyet az emberek figyelembe vesznek, amikor úgy döntenek, hogy felmondanak egy munkahelyen, hat a munkavállalói élménnyel kapcsolatos. Ez is azt bizonyítja, hogy hogy mennyire fontos az egészséges vállalati kultúra, erős vezetőkkel, akik kapcsolódnak az alkalmazottakhoz és támogatják őket.
– nyilatkozta Toni Frana, a FlexJobs egyik vezetője.
A koronavírus-járvány miatt sokkal nagyobb arányban dolgoztak az emberek távmunkában, illetve népszerűbb lett a hibrid munkavégzés, ám az, hogy nem vagyunk fizikailag jelen a munkahelyünkön, nem jelenti azt, hogy a munkahelyi kultúra nem nyomhatná rá a bélyegét a mindennapjainkra, de bővülhet vagy változhat a problémakör, a kiszámíthatatlanság, a kommunikációs problémák például sokkal intenzívebben lehetnek jelen.
Ez a TikTok taktikája?
Az, hogy a munka nagyon fontos helyet foglal el a modern ember életében, nem jelenti azt, hogy ne lennének különbségek abban, hogy ez hogyan nyilvánul meg, és azt, hogy milyen konfliktusokhoz vezethet az, ha a nyugati és a keleti munkakultúra találkozik. Persze bármilyen kérdésről is legyen szó, nyilván nehéz azt nem a saját szemszögünkből, saját tapasztalataink, kulturális hátterünk által meghatározva vizsgálni, de – ahogyan a fentiek is mutatják – ha jelen esetben egy kínai munkáltatóról is van szó, nem is ezen van a hangsúly, elég csak arra gondolni, hogy a Jeff Bezos alapította Amazonnál milyen munkakörülmények uralkodnak.
Visszatérve a TikTokra, az egyik általános kifogása a nyugati munkavállalóknak a céggel kapcsolatban a munkaórák száma volt, ugyan Kínában a törvények szerint napi legfeljebb nyolc órán át, hetente átlagosan legfeljebb 44 órát dolgozhatnak az emberek, innen származik a 996 munkaidő-rendszer, ami azt jelenti, hogy az alkalmazottak heti 6 napon 9:00 és 21:00 között dolgoznak, ami 72 órát jelent.
Jack Ma, az Alibaba Group társalapítója és egykori elnöke szerint igazi áldás ez a rendszer. Ezzel persze nem mindenki értett egyet, a munkavállalók sokat panaszkodtak a brutális munkarend miatt, és van, akit ez tettekre is sarkallt: 2019-ben programozók egy csoportja azzal került a címlapokra, amikor kampányt indítottak a Github kódmegosztó platformon, feketelistára helyezve azokat a start-upokat, amelyek túlhajszolták a munkatársakat, és úgy tűnt, a kínai kormány is hajlandó lépéseket tenni annak érdekében, hogy ezt a munkarendet visszaszorítsák, írja a BBC.
Ez az, amiből állítólag az amerikai munkavállalók nem sokat tapasztaltak, egy névtelen forrás szerint az átlagos munkanap 15 órás volt a TikToknál, miközben az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában egy munkahét általában 40 órából áll, és briteknél bizonyos óraszám felett tilos dolgoztatni az embereket. „Mindenki panaszkodott a sok munkára, de valójában a végén mindenki elfogadta, hogy ez van, valószínűleg azért, mert a fizetések jók voltak – nyilatkozta egy illető. – A világjárvány előtti első évemben talán négy vagy öt olyan hétvégét tudok megszámolni az év során, amikor nem dolgoztam” – vallott egy másik egykori munkavállaló.
Fotó: Bytedance Facebook
Maga a TikTok egyébként tagadja, hogy náluk 996-os munkarend lenne, korábbi közleményük szerint a 1075-ös munkarendet vezetnék be, ami azt jelenti, hogy 10 órától 19 óráig kell dolgozni a hét öt napján. „Mint minden gyorsan növekvő startup cégnél, a TikToknál is keményen dolgoznak az emberek, és egyes beosztásokban időnként előfordul, hogy munkaidőn kívüli vészhelyzet adódik, de egyáltalán nem alkalmazzuk a 996 munkarendet. Ahol napi 24 órás felügyelet kell, ott az alkalmazottak között megoszlik az ügyeleti idő, és munkatársaink száma folyamatosan növekszik, a munkaidőn kívülre eső kérések inkább a kivételes esetben fordulnak elő, nem ez a megszokott.” Sok alkalmazott szerint a hosszabb munkaidő továbbra is elvárás marad.
A TikTok óriásit növekedett a világjárvány alatt, 2020 első félévében például 315 millió alkalommal töltötték le, ami rekordnak számít, és ezzel meghaladták a kétmilliárdos felhasználói álomhatárt. Ennek megfelelően bővíteni is akarták a csapatot, míg 2020 közepén mintegy 1500 alkalmazottja volt az Egyesült Államokban, tavaly azt mondták, ezt a számot 10 ezerre szeretnék növelni. A CNBC cikke szerint azonban a bővítéssel gondjaik akadhatnak, ugyanis sokan vannak, akik nemet mondanak a náluk elérhető állásokra a cégről szóló visszajelzések miatt. Létezik a Glassdoor nevű platform, ahol az emberek értékelhetik jelenlegi és volt munkahelyeiket, megkönnyítve ezzel másoknak a munkakeresést, és vannak, akik az itt olvasottak alapján döntöttek úgy, hogy a TikTok nem egy álommunkahely a számukra.
Nagy-Britanniában is sokan elhagyják a cáéget
Az e-kereskedelemmel foglalkozó TikTok Shop októberben nyitotta londoni vállalati irodáját, a Financial Times szerint a csapatból legalább 20 munkatárs – a teljes létszámának fele – távozott. Ők is hasonló okokra hivatkoztak, mint amerikai kollégáik, és a lap szerint a TikTokot tulajdonló ByteDance a kedvezőtlen munkakörülmények miatt kártérítést is fizetett két korábbi londoni alkalmazottnak. A FT arról is beszámolt, hogy a brit irodában nagy megdöbbenést okozott, amikor a ByteDance egyik vezetője sokkolta azt mondta, hogy „kapitalistaként” nem hisz abban, hogy a vállalatoknak fizetett szabadságot kellene biztosítaniuk az újdonsült szülőknek. Joshua Ma-t, aki a TikTok Europe e-kereskedelmi részlegének vezetője, a jelentés szerint belső vizsgálat alá vonták a megjegyzései miatt.
És igen, voltak olyan problémák, amik abból adódtak, hogy különböző országban dolgozó emberek munkáját kellett összehangolni, ez például azt jelentette, hogy szinte folyamatosak voltak a meetingek, és az eltérő időzónák miatt nyilván volt, aki a rövidebbet húzta, például előfordult, hogy az amerikaiaknak vasárnap délután kellett kezdeniük a munkahetet, mert Kínában már hétfő reggel volt, és az ottani vezetőség éppen akkor akart meetingelni. Több korábbi amerikai alkalmazott elmondta, hogy átlagosan heti 85 órát kellett tárgyalniuk, és emellett kellett még időt találniuk az egyéb elvégzendő feladatokra, volt, aki azt mondta, úgy érezte, egyetlen meetinget sem hagyhat ki, ezért inkább átvérzett a nadrágján, minthogy tamponért ment volna, egyikőjük pedig arról vallott, hogy főnökét csak azzal sikerült meggyőznie arról, hogy ne kelljen éjszaka is dolgoznia, miután megmutatta neki, hogy az orvosi vizsgálatok alapján nem túl jó az egészségi állapota.
Vannak, akik persze hálásak a cégnek, annak ellenére, hogy a munkájuknak igenis volt negatív hatása rájuk. „Többet tanultam a termékstratégiáról és a kultúrák közötti árnyalatnyi különbségekről, mint azt kezdetben gondoltam volna” – írta Melody Chu, egy korábbi vezető termékmenedzser, aki korábban olyan helyeken dolgozott amint a Facebook, a Roblox vagy Nextdoor. Ám hiába az értékes tapasztalat, elmondása szerint annyiszor fordult elő, hogy kínai kollégáival kellett telefonálnia ahelyett, hogy együtt vacsorázott volna a férjével, hogy végül párterápiára kellett menni, és ez nem minden, szüleire, hobbijaira sem maradt ideje, durván lefogyott és alvászavarai lettek.
Ha tudtam volna, hogy a TikToknál való munka ennyi áldozattal jár, soha nem vállaltam volna el
– írta 2020 júniusában, hozzátéve, hogy azért az itt töltött időszak azt is megmutatta, hogy mi mindenre képes.
Fotó: Bytedance Facebook
A TikTok nem teszi elérhetővé a szervezeti ábrát az alkalmazottak számára, és megtiltja nekik, hogy saját szervezeti ábrát készítsenek és osszanak meg. Ez gyakori a kínai vállalatok körében, de sajnos ebből adódhatnak problémák, nem mindenki tudja például, hogy kihez kell fordulnia bizonyos kérdésekkel. Néhány korábbi alkalmazott szerint a New York-i iroda humánerőforrás- és pénzügyi csapatának tagjai hónapokig nem tudták, hogy Kaliforniában külön csapatok látják el ugyanazokat a feladatokat. Jamie Lim Yin Yin, egy volt szingapúri alkalmazott elmondta, hogy amikor e-maileket kapott kollégáitól, a LinkedIn-en kellett megkeresnie őket, hogy kiderítse, melyik csapatban dolgoznak. A TikTok szóvivője szerin ez azért így nem igaz, hogy van mód arra, hogy az alkalmazottak megnézzék a dolgozók profilját.
Tovább is van. A TikToknál gyakran több csapat dolgozik ugyanazon a projekten, és a korábbi dolgozók szerint egymással versenyeznek, hogy ki tudja a leggyorsabban befejezni azt. A cél az, hogy minél gyorsabban készek legyenek a feladattal, de néhány volt alkalmazott szerint ez egy komoly stresszforrás volt, főleg azoknak, akik nem a nyertes csapatban voltak.
Hszüezhao Lan, a Basis Set Ventures kockázati tőkebefektető cég alapítója és ügyvezető partnere szerint „nyilvánvalóan senki sem akar hajnali 2-ig dolgozni”, de ha az alkalmazottak nem dolgoznak sokáig, akkor az végzetes lehet. „Ez az a kontextus, ami hiányzik, amikor az emberek megpróbálják megérteni a kínai kultúrát” – tette hozzá. A TikTok sok új amerikai alkalmazottat szokott egy hétre Pekingbe küldeni, hogy testközelből lássák a kínai munkakultúrát, és megtanulják a ByteDance szokásait. A világjárvány miatt a látogatások leálltak. A ByteDance számos más alkalmazást és szolgáltatást is üzemeltet, köztük a Douyin-t, a TikTok kínai változatát, de a járvány miatt ezek az utak elmaradtak.
