Találkoztál már ezzel az ikonikus fotóval pólókon, plakátokon, puzzle dobozokon. Immáron hetven éve, hogy Albert Einstein nyelvet öltött egy fotóriporterre, éppen amikor a kamera kattant, de miért döntött a bohókás gesztus mellett a széles körben ismert és elismert elméleti fizikus? Poénból vagy dühből nyújtotta ki nyelvét a modern elméleti fizika egyik megalapítója, és hogyan vált a fotó a XX. század egyik emblematikus fényképévé?
Az elméleti fizikus ikonikus fotójának feldolgozása Munsterben a Weselerstrassen (Fotó: AFP)
A kép készülésének dátuma: 1951. március 14. Ekkor ünnepelte Albert Einstein a 72. születésnapját. A princetoni Institute for Advanced Studynál volt kutató, és a kollégái úgy döntöttek, az évforduló alkalmából tartanak neki egy ünnepséget a New Yorki-i Princeton Clubban.
A paparazzok a helyszín előtt várakoztak, abban bízva, hogy távozáskor a fizikus majd mond valami vicceset és tudnak róla készíteni pár jó fotót, de Einsteinnek nem volt kedve a média képviselőivel bájologni. Nagyon fáradt volt, egyre idegesebb lett, s amint a limuzinja hátsó ülésén a szervezet korábbi igazgatója és annak felesége közt szorongva várta, hogy a kocsi elinduljon, hirtelen úgy érezte, nem bírja tovább a vakuk villanását és a fotósok kérését, hogy mosolyogjon még egyszer utoljára a fényképezőgépnek.
Elvileg azt kezdte el kiabálni, hogy, „Ami sok, az sok!”, majd egy váratlan pillanatban kiöltötte a nyelvét a bosszantó bagázsra, s ez volt az a pillanat, amit Arthur Sasse, a United Press International fotósa megörökített. Feltehetően tönkre akarta tenni a kompozíciót a gesztussal, de épp az ellenkezőjét érte el. A kép megjelent és pillanatok alatt világszerte ismertté vált, azt azonban kevesen tudják, hogy abban, hogy így alakult, Einsteinnek is jelentős szerepe volt.
A szórakozott, ám zseniális elméleti fizikusnak ugyanis annyira tetszett a kép, hogy a fotóügynökségtől kilenc példányt kért saját használatra, majd ezekből készített különböző másolatokat. Többek közt olyan módon vágta meg az eredeti képet, hogy a körülötte ülők ne látszódjanak rajta, majd küldött belőle a kollégáinak, barátainak és ismerőseinek is. Johanna Fantovának, a Princeton University könyvtárosának a fotót azzal a magyarázattal látta el, hogy a kiöltött nyelv hűen tükrözi a politikai nézeteit.
Fotó: Needpix
Az ikonikus képet – amit egyébként Einstein alá is írt – 2017 júliusában árverezték el a Nate D. Sanders aukciós házban: 125 ezer dollárt, azaz 32 millió forintot fizettek érte. A vásárló személyét nem árulták el.
Einstein a württembergi Ulmben született, zsidó származása miatt azonban kénytelen volt elmenekülni a náci Németországból.
Az Egyesült Államokban számos olyan politikai ügyet támogatott, ami miatt az amerikai kormány radikális figurának tekintette. Nem támogatta a hidegháborút és Joseph McCarthy szenátor 1950-es években folytatott kommunista szimpatizánsok felkutatására irányuló kampánya ellen is felszólalt. A kampány során rengeteg politikust, értelmiségit és művészt bélyegeztek meg az Amerika-ellenes jelzővel.
Noha Einsteint nem idézték be meghallgatásra nézeteivel kapcsolatban, utólag kiderült, hogy gyanús politikai tevékenységéről az FBI majdnem 1500 oldalnyi anyagot gyűjtött össze az évek alatt. A fizikus nézeteivel kapcsolatban egy ízben úgy fogalmazott:
Nem vagyok kommunista, de ha az lennék, nem szégyellném.
Noha Albert Einstein humora és zsenialitása elvitathatatlan, az elméleti fizikus magánéletében, férjként és apaként sokszor viselkedett elítélhető módon. Nemrég cikket írtunk arról, mi történhetett Albert Einstein eltitkolt lányával.
