Einstein nem jókedvében öltötte ki a nyelvét

Találkoztál már ezzel az ikonikus fotóval pólókon, plakátokon, puzzle dobozokon. Immáron hetven éve, hogy Albert Einstein nyelvet öltött egy fotóriporterre, éppen amikor a kamera kattant, de miért döntött a bohókás gesztus mellett a széles körben ismert és elismert elméleti fizikus? Poénból vagy dühből nyújtotta ki nyelvét a modern elméleti fizika egyik megalapítója, és hogyan vált a fotó a XX. század egyik emblematikus fényképévé?

Az elméleti fizikus ikonikus fotójának feldolgozása Munsterben a Weselerstrassen (Fotó: AFP)

A kép készülésének dátuma: 1951. március 14. Ekkor ünnepelte Albert Einstein a 72. születésnapját. A princetoni Institute for Advanced Studynál volt kutató, és a kollégái úgy döntöttek, az évforduló alkalmából tartanak neki egy ünnepséget a New Yorki-i Princeton Clubban. 

A paparazzok a helyszín előtt várakoztak, abban bízva, hogy távozáskor a fizikus majd mond valami vicceset és tudnak róla készíteni pár jó fotót, de Einsteinnek nem volt kedve a média képviselőivel bájologni. Nagyon fáradt volt, egyre idegesebb lett, s amint a limuzinja hátsó ülésén a szervezet korábbi igazgatója és annak felesége közt szorongva várta, hogy a kocsi elinduljon, hirtelen úgy érezte, nem bírja tovább a vakuk villanását és a fotósok kérését, hogy mosolyogjon még egyszer utoljára a fényképezőgépnek.

Elvileg azt kezdte el kiabálni, hogy, „Ami sok, az sok!”, majd egy váratlan pillanatban kiöltötte a nyelvét a bosszantó bagázsra, s ez volt az a pillanat, amit Arthur Sasse, a United Press International fotósa megörökített. Feltehetően tönkre akarta tenni a kompozíciót a gesztussal, de épp az ellenkezőjét érte el. A kép megjelent és pillanatok alatt világszerte ismertté vált, azt azonban kevesen tudják, hogy abban, hogy így alakult, Einsteinnek is jelentős szerepe volt.

A szórakozott, ám zseniális elméleti fizikusnak ugyanis annyira tetszett a kép, hogy a fotóügynökségtől kilenc példányt kért saját használatra, majd ezekből készített különböző másolatokat. Többek közt olyan módon vágta meg az eredeti képet, hogy a körülötte ülők ne látszódjanak rajta, majd küldött belőle a kollégáinak, barátainak és ismerőseinek is. Johanna Fantovának, a Princeton University könyvtárosának a fotót azzal a magyarázattal látta el, hogy a kiöltött nyelv hűen tükrözi a politikai nézeteit. 

Fotó: Needpix

Az ikonikus képet – amit egyébként Einstein alá is írt – 2017 júliusában árverezték el a Nate D. Sanders aukciós házban: 125 ezer dollárt, azaz 32 millió forintot fizettek érte. A vásárló személyét nem árulták el.

Einstein a württembergi Ulmben született, zsidó származása miatt azonban kénytelen volt elmenekülni a náci Németországból.

Az Egyesült Államokban számos olyan politikai ügyet támogatott, ami miatt az amerikai kormány radikális figurának tekintette. Nem támogatta a hidegháborút és Joseph McCarthy szenátor 1950-es években folytatott kommunista szimpatizánsok felkutatására irányuló kampánya ellen is felszólalt. A kampány során rengeteg politikust, értelmiségit és művészt bélyegeztek meg az Amerika-ellenes jelzővel.

Noha Einsteint nem idézték be meghallgatásra nézeteivel kapcsolatban, utólag kiderült, hogy gyanús politikai tevékenységéről az FBI majdnem 1500 oldalnyi anyagot gyűjtött össze az évek alatt. A fizikus nézeteivel kapcsolatban egy ízben úgy fogalmazott:

Noha Albert Einstein humora és zsenialitása elvitathatatlan, az elméleti fizikus magánéletében, férjként és apaként sokszor viselkedett elítélhető módon. Nemrég cikket írtunk arról, mi történhetett Albert Einstein eltitkolt lányával.