Megvan, hogy mely intézmények nyerték el idén az „Év Állatvédő Óvodája 2022”, illetve az „Év Állatvédő Általános Iskolája 2022” címeket. Az előbbi kategóriában – hasonlóan a tavalyi évhez – idén is a Veszprémi Egry Úti Körzeti Óvoda lett a győztes, míg az utóbbiban az első helyen megosztva végzett a Gyömrői Fekete István Általános Iskola, illetve a Veszprémi Báthory István Sportiskolai Általános Iskola.
(Fotó: Pixabay)
A szerdai díjátadót az Állatorvostudományi Egyetemen tartották meg és a rekkenő hőség ellenére tömeg gyűlt össze a H épület Aulájában. Az említett kategóriákon kívül ugyanis országosan összesen 120 óvoda és 50 általános iskola kapta meg idén a hivatalos „állatbarát” titulust. Az intézmények képviselőinek az erről szóló emléklapot szintén tegnap adta át az egyetem rektora. Dr. Sótonyi Péter az eseményen hangsúlyozta,
meggyőződése, hogy a kisgyerekek ösztönösen, szívből szeretik az állatokat, és a jelenlevőknek hatalmas felelőssége van abban, hogy ezt a szeretet ne kioltsák, hanem megfelelő irányba tereljék. Hogy ne múljon el a lelkesedésük, de ne is váljon belőle „bohóc szeret”.
Az Állatvédelem gyerekeknek szerkesztőbizottsága az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi, Jogi, Elemző- és Módszertani Központjának szakmai támogatásával idén hirdette meg második alkalommal az állatvédelem oktatásának fontosságát központba helyező pályázatot.
Tavaly még csak az óvodák pályázhattak, míg idén már az általános iskolák is versenyezhettek az Év Állatvédő Óvodája-, Év Állatvédő Általános Iskolája címért. 2021-ben összesen 81 pályázatot kellett elbírálnia a zsűrinek, idén már ennek duplája érkezett hozzájuk. A rektor szerint, ha a tendencia folytatódik, 2023-ban már a díjátadót is többnaposra kell majd tervezni.
Hogyan lehetett pályázni?
A pályázati dokumentumban nagyon sok különböző típusú, esetenként roppant kreatív feladat volt, amiből minél többet kellett megpróbálni teljesíteni. Pontokat lehetett kapni például madárodúk, vagy itatótálat kihelyezésével kóbor állatoknak, állatkert, állatorvosi rendelő, vagy állatmenhelyek felkeresésével, de szintén értékelte a zsűri a kreatívan elkészített sünodúkat, illetve bogárhoteleket, és azt is, ha az adott intézményben állatvédelemhez kapcsolódó tanösvényt alakítottak ki.
Tavalyhoz képest azonban több ponton is szigorították a feltételeket a szervezők. Kötelezővé tették, hogy a pályázók kapcsolatot alakítsanak egy civil szervezettel például egy előadás, adománygyűjtés, vagy menhelyen tett látogatás keretében. Szintén a feltételek közt szerepelt, hogy a gyerekek legalább 5 állatfajjal találkozzanak a nevelési évben, illetve, csatlakoznia kellett az intézményeknek az állatorvosi egyetem Állatvédelmi Kódexhez.
Az eseményen Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora adta át a győzteseknek a díjakat. (Fotó: Állatvédelem gyerekeknek)
Dr. Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának a vezetője az eseményen hangsúlyozta, az ország minden pontjáról érkező pályaművek színvonala idén is örömteli meglepetést okozott a pedagógusokból és állatvédelmi szakemberekből álló 7 tagú zsűrinek. Egyúttal jelezte, hogy arra kifejezetten büszkék, hogy a pályaművekből kiderült, sok állatvédelmi programra az óvodákban, iskolákban kifejezetten azért került sor, mert a pályázat megihlette, motiválta a vezetőket, pedagógusokat.
Erőfeszítéseikért díjátadón külön elismerésben részesítették Koska Hedviget, az Állatvédelem gyerekeknek szerkesztőség főszerkesztőjét, illetve stábját. A tavaly áprilisban létrejött csapat valamennyi tagja ugyanis különböző képzésben részt vevő hallgató, aki önkéntes alapon dolgozik azon, hogy „változatos, kreatív tartalmak segítségével közelebb hozza az állatvédelmet, az állatokkal való helyes bánásmódot és a felelős állattartást a gyermekekhez.”
A díjátadó előtt Koska Hedvig az nlc-nek arról beszélt, hogy, bár a Nemzeti Alaptantervben egyelőre nem szerepel az állatvédelmi oktatás, de a visszajelzések alapján azt látják, hogy egyre több intézmény magától is igyekszik ezzel a témával foglalkozni. Olyan iskoláról is tudnak, amely egyenesen öt éves állatvédelmi programot dolgozott ki. A főszerkesztő méltatta a pályázók kreativitását és kiemelte az egyik iskolát, ahol például minden héten haza kell vinni az egyik tanulónak egy plüss állatot és úgy kell gondját viselnie, mintha igazi állat lenne. Többek közt naplót kell vezetnie a diáknak arról, hogy mikor és mivel etette meg, mikor vitte le sétálni.
Koska Hedvig hangsúlyozta, az állatvédelmi oktatás mindig nagyon fontos, de az eltérő korosztályoknak más-más módon kell átadni az ezzel kapcsolatos tudást. Példaként említette, a szerkesztőség az elmúlt időben kapott már olyan visszajelzést, hogy az általános iskolák jobban tudnának hasznosítani az írott helyett a videós anyagokat.
Kérdésünkre, hogy a tanárok, óvoda pedagógusok leterheltsége nem akadálya-e annak, hogy az intézmények alaposabban foglalkozzanak az állatvédelemmel, Koska Hedvig azt felelte, éppen erre jelenthetnek megoldást az általuk előre elkészített, bárki által ingyenesen letölthető tartalmak, melyek holnapjukon, Facebook oldalukon, Instagram, illetve TikTok profiljukon keresztül is elérhetőek.
Nemrég Dr. Vetter Szilvia adott az nlc-nek interjút, melyben többek közt arról beszélt, hogy egy adott társadalom állattartási kultúrájának javítása olyan, mint a hegymászás: egy hosszadalmas, kevésbé látványos, folyamatos erőfeszítést igénylő folyamat. A lehető legtöbb helyre el kell vinni az állatvédelemmel, a megfelelő állattartással kapcsolatos gondolatokat, türelemmel, együttműködően és minél kisebb, lehetőleg már óvodás korban meg kell ismertetni a gyerekeket a megfelelő szemlélettel. Pusztán jogi eszköz ugyanis az állatbántalmazások csökkentésére, nem létezik.
