Egyebek között a szépségiparban is trendi megoldás lett az elmúlt években a közismerten környezetszennyező műanyag csomagolásokat alumíniummal kiváltani. De vajon ezek a csomagolások valóban sokkal hatékonyabban kímélik a környezetet, vagy csupán a greenwashing egyik szemfényvesztéséről van szó?
„Az alumínium kétségtelenül egyre növekvő trend” – magyarázta Chris Wightman csomagolási mérnök az Allure magazinnak. A szakember úgy véli, a fogyasztók egyre inkább elvárják a márkáktól, hogy fenntarthatóbb csomagolóanyagokat használjanak és az ilyen módon csomagolt termékekért szívesebben is fizetnek.
A fém leginkább azért vonzó, mert könnyen újrahasznosítható új célokra anélkül, hogy jelentősen romlana a minősége, a legtöbb műanyagot viszont csak egyszer vagy kétszer lehet újrahasznosítani. Az alumínium és rozsdamentes acél csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó Verity vállalat állítása szerint az alumínium hétszer nagyobb valószínűséggel kerül újrahasznosításra, mint a műanyag. A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) álláspontja szerint pedig az alumínium a körforgásos gazdaságra való globális átmenet egyik építőköve lehet.
„A szigorúan alumíniumból készült csomagolás növeli annak valószínűségét, hogy a csomagolást valóban újra is hasznosítják” – mutatott rá a lapnak nyilatkozva Matt Meenan, az amerikai Alumínium Szövetség szóvivője. A statisztikák szerint a valaha gyártott alumínium 75 százaléka ma is használatban van világszerte.
Az alumínium csomagolások előnyei közé tartozik, hogy könnyűek, ezért kevesebb üzemanyagot és kevesebb károsanyag-kibocsátást igényel a szállításuk. A műanyag másik alternatívájaként használt üvegekkel szemben ráadásul biztonságosabbak is, hiszen ha leesnek, nem törnek el.
Tom Szaky, a New Jersey-i TerraCycle vezérigazgatója azonban arra figyelmeztet: „Az új alumínium előállítása környezeti és gazdasági szempontból sokkal pusztítóbb, mint a műanyagé, és minden évben nagyobb az alumínium iránti kereslet, mint az előző évben. Sokkal rosszabb hatást gyakorol a bolygónkra, mint a műanyag, mert a bányászati folyamatnak károsabb a hatása, és a finomítási folyamat energiaigényesebb.”
„Az alumíniumnak óriási szénlábnyoma van az első elkészítésekor, de aztán, amikor újrahasznosítjuk, az energia 95 százalékát megtakarítjuk. Ha használni akarjuk, meg kell győződni arról is, hogy létezik mechanizmus az újrahasznosításhoz” – fogalmazott Nina Goodrich, a GreenBlue ügyvezető igazgatója.
A TerraCycle becslései szerint egy új alumíniumpalack előállítása kétszer akkora “globális felmelegedési költséggel” jár, mint egy új, polietilén-tereftalátból (PET) készült műanyag palacké, amely a legszélesebb körben újrahasznosított műanyag. A Nemzetközi Alumíniumintézet szerint 2050-re az új alumínium iránti globális kereslet várhatóan akár 40 százalékkal is növekedni fog, és a fogyasztás után újrahasznosított alumínium mennyisége több mint háromszorosára növekszik majd. A megugró kereslet azonban a termékköltségeket is megemelheti.
„Az alumínium újrafelhasználása jó dolog, de ha az újrahasznosítás rossz, vagy nem létezik ott, ahol élsz, vegyél inkább műanyag palackot alumínium helyett” – mondta Szaky. Hozzátette: napjaink környezeti válságára nincs más jó válasz, mint a fogyasztás mérséklése.