Gyerekkorban jellemző, hogy a 30 éves tanító nénit is öregnek látjuk, a nagyszülőkről pedig nem tudtuk elképzelni, hogy voltak gyerekek valaha. A saját nagymamámra emlékszem, hogy olyan szemüvege volt, amin alul kis félkörívben olvasáshoz való lencse volt, míg a felső résszel távolra tudott nézni – ez volt a bifokális lencse, mint felnőttként megtudtam. Mindig csodáltam ezt a kettő az egyben szemüveget, és persze azt gondoltam, hogy ez az idős emberek kiváltsága, hogy ennyire különleges szemüvegük legyen, aztán szembejött a valóság: 40 éves koromban nehézséget okozott, hogy lássam a monitort, miközben már rég kellett szemüveg ahhoz, hogy ellássak a járda túloldalára is. Ekkor érkezett el az életembe a multifokális szemüveg, és omlott össze a gyerekkori hiedelmeim egy része, már ami a idősek és a szemüvegek összefüggéseit illeti.
Miért jó a multifokális szemüveglencse?
- Nemcsak közelre és távolra, hanem a köztes távolságra (személyes életterünk) is éles képet ad.
- Nem kell keresgélni a táskában és cserélgetni a különböző szemüvegeket, hiszen a multifokális szemüveg olvasó- és távoli szemüveg is egyben.
- Nincs benne éles választóvonal, mint a bifokális lencsében, így esztétikusabb.
„Hiába nézem, nem látom”
Nemcsak én jártam úgy, hogy mire 40 lettem, már multifokális szemüvegre volt szükségem, két hasonló korú barátnőm is ebben a korban egyszer csak azt vette észre, hogy már se közelre, se távolra nem megy úgy a látás, mint régen. Ahogy az egyikük fogalmazott: „hiába nézem, nem látom” állapotban voltunk mind a hárman, végül pedig közös programmá vált a szemüvegvásárlás, optikába látogatás, így a multifokális szemüveg még erősítette is a barátságunkat. Vera és Ildi elmesélték, milyen út vezetett náluk a multifokális lencséig.
„Az én esetemben már az életem minden területét negatívan befolyásolta az, hogy nem látok az orrom hegyéig sem, úgyhogy nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy ezzel a szemüveggel az életminőségem 100 pontot javult – kezdi történetét Vera. – Képzeld el, mennyire idegesítő volt például, hogy egy bevásárlás során nemhogy a termékek címkéjét nem tudtam elolvasni, de még az árakat sem láttam. Egy ideig olyan olvasószemüveggel próbáltam megoldani a problémát, amiket készen kapni a drogériákban, de ezekkel sem láttam jól, hiszen csak az egyik szememre volt nagyjából megfelelő a dioptria, ráadásul még utáltam is folyton keresgélni a táskámban, sokszor meg egyszerűen el is felejtettem eltenni, otthon hagytam a konyhaasztalon általában. Az sem volt erre opció, hogy láncon lógjon a nyakamban, egyrészt azért, mert a dédimamámnak volt olyan lánca, én meg még csak 41 vagyok – persze tudom, hogy fiatalos, jópofa láncok is vannak –, másrészt meg biztos, hogy állandó jelleggel összetörtem volna, odavertem volna valamihez, ha lóg a nyakamban egy szemüveg.
Ez az egész helyzet olyan fokig fajult aztán, hogy már szinte állandóan feszült voltam, amiért nem látom, amit pedig látni akarok – folytatja Vera. – A munkámban, az életemben akadályozott a látásom (vagyis a nemlátásom). Végül több hónap vergődés után a férjem elégelte meg, hogy mindennap problémát okoz, hogy nem látok jól és rám parancsolt, hogy menjek el egy szakemberhez az optikába, hogy megvizsgálják rendesen a szememet és ne kísérletezzek tovább a drogériás olvasószemüvegekkel. Az optikában aztán kiderült, hogy nem véletlenül nem látok sehova, ugyanis multifokális szemüvegre van szükségem, mert nem csupán a közelre látással vannak gondok. Komolyan megváltozott az életem, amióta elkészült a szemüvegem, az a belső feszültség megszűnt onnantól, hogy már látok rendesen messzire és közelre is egy szemüveggel.”
Miért jó a multifokális szemüveg? (Kép: Getty Images)
„Megment egy rakás idegeskedéstől”
Ildi esetében azért volt megváltás, amikor áttért a multifokális szemüvegre, mert végre nem kellett cserélgetnie a szemüvegeket. Külön szemüveg kellett neki már több éve ahhoz, hogy autót vezessen és ahhoz, hogy jól lássa munka közben a monitort. „Ez a két szemüveg alaposan meg bírja keseríteni az ember életét – meséli Ildi. – Az életem egy állandó keresgélés volt, hogy hova tettem azt a szemüveget, amire épp szükségem lenne. Nem igazán szeretem a macerát a használati tárgyakkal, úgyhogy ez különösen rosszul érintett, hiszen napjában tízszer biztos előfordult, hogy keresgélni kellett valamelyik szemüveget. Mivel a szemem alapvetően nem romlott gyorsan, ezért ritkán mentem el szemészhez, így alakult az, hogy évekig tartott ez a szenvedés a több szemüveggel. Aztán amikor keretet akartam cserélni, ezért mentem új szemüvegeket csináltatni, akkor az optikában mondta a szakember, hogy létezik ám a multifokális lehetőség, ami egy csapásra megoldja a problémát.
Amióta elkészült, azóta mindig rácsodálkozom, hogy jé, ezzel látom a monitort, látom a konyhában vacsorázó lányomat és ha lent nézek át rajta, simán el tudom olvasni a füzetben lévő jegyzeteimet – teszi hozzá Ildi. – Mindezt egy rövid pillanaton belül, anélkül, hogy kotorásznék, idegeskednék és nem találnám a szemüvegeimet. Imádom, rengeteg olyan helyzet van, amikor megment egy rakás idegeskedéstől az az egyszerű tény, hogy multifokális lencse van a szemüvegemben. Nem volt egyszerű, amíg megtanultam a viselését, először azt hittem, nem jó a szemüveg, mert az agyamnak bele kellett rázódni a használatába, de az optikában türelmesen elmagyarázták a használatát, és ma már nem adnám semmiért a multifokális szemüvegemet.”
Adj az agyadnak időt!
A multifokális lencséhez valaki azonnal tud alkalmazkodni, valakinek szükséges egy kis alkalmazkodási idő, hogy az agy átálljon a használatára. Mivel több szemüveg egyben, ezért az első napokban előfordulhat, hogy azon kapjuk magunkat, hogy a fejünk tartását finomhangolnunk kell az éles látáshoz, de ez csak egy olyan jellegű finomhangolás, amit leginkább ahhoz lehetne hasonlítani, mint amikor át kell szoktatnunk a lábunk és kezünk együttműködését egy kuplungos autóról egy modernebb, automata váltósra. Mindenképpen megéri!
Szponzorált tartalom
