Meglepő eredményre jutottak az ELTE Etológia Tanszékén működő Alfa Generáció Labor kutatói. Noha számos korábbi kutatás szerint a korai és túlzott TV-nézés későbbi figyelemproblémákhoz és hiperaktivitáshoz vezethet, az ELTE szakértői szerint ez a reláció a mobileszközök esetén fordítva igaz.
A száz szülő és gyermek bevonásával készült felmérésükből ugyanis az derült ki, hogy nem a mobilozástól lesznek hiperaktívak a gyerekek, hanem fordítva: az izgő-mozgó gyerek többet fog mobilt használni, szüleiknek pedig nagy segítséget jelentenek ezek az eszközök abban, hogy lekössék gyermeküket.
A kutatók egy nagyobb kérdőíves kutatásból toboroztak résztvevőket (100 fő) a felméréshez és arra kérték a 4–6 éves gyerekek szüleit, hogy töltsenek ki egy kérdőívet gyermekük mobil, illetve tablet használatára és viselkedésproblémaira vonatkozóan. Három évvel később – amikor a gyerekek 7–9 évesek voltak – a szülők újra kitöltötték a kérdőíveket.
Fotó: Leéb Ádám/ELTE Etológia Tanszék
A válaszok alapján a kutatók azt találták, hogy az óvodáskori hiperaktivitás és figyelemzavar mértéke előre jelezte az iskoláskori mobilozás mennyiségét, vagyis minél nyüzsgőbb és szétszórtabb egy gyerek óvodáskorban, annál többet kütyüzik kisiskoláskorban.
Az óvodáskori mobilhasználat mennyisége azonban nem jelezte előre a kisiskoláskori hiperaktivitás és figyelemzavar mértékét, amiből arra lehet következtetni, hogy a kiskori mobilozás nem vezet hiperaktivitáshoz, vagy figyelemzavarhoz, szemben például a TV-nézéssel.
Dr. Konok Veronika, a kutatás vezetője rámutatott, az, hogy a hiperaktív és figyelemzavarral küzdő gyerekek többet mobiloznak, azzal is magyarázható, hogy az ilyen gyerekek lekötéséhez a szüleik is sokkal inkább kénytelenek digitális eszközökhöz folyamodni, illetve maguk a gyerekek is keresik az ingerdús, intenzív tartalmakat.
A mértéktelen kütyüzés mindenképpen rossz!
Mivel a mobilok, tabletek túlzott használata számos családban probléma, az Alfa Generáció Labor kutatásának eredménye valószínűleg sok szülő számára hoz megkönnyebbülést. Dr. Konok Veronika azonban nyomatékosította,
Senkinek nem javasoljuk, hogy a kutatás eredményére alapozva korlátlan mobilhasználatot tegyen lehetővé óvodáskorú gyerekének!
Egyrészt azért, mert egyetlen kutatásról van szó, melynél nem volt nagy a résztvevők száma. Az összefüggés hiányának az is lehet az oka, hogy az óvodásoknak gyártott mobilapplikációk sok esetben fejlesztő célúak és kevésbé túlingerlőek, mint például egyes rajzfilmek vagy a nagyobb gyerekeknek készült, sokszor erőszakos játékok. Ráadásul – mutatott rá a kutatás vezetője – attól, hogy ezeknek az eszközöknek az intenzív használata nem okoz viselkedésproblémákat, más gondokat még okozhat.
Fotó: Leéb Ádám/ELTE Etológia Tanszék
Az Alfa Generáció Labor kutatói például szintén vizsgálták az összefüggéseket ezen eszközök intenzív használata és gyerekek azon képessége közt, mennyire tudnak kapcsolatokat kialakítani a kortársaikkal. Ezzel kapcsolatban ugyanarra jutottak, amire már korábbi kutatások is, vagyis, hogy
a társas problémák és a kütyüzés összefüggnek egymással: a többet kütyüző gyerekeknek több társas problémájuk van.
Az ok-okozati viszony ebből a kutatásból azonban nem derült ki (időbeli összefüggés nem volt a két jelenség között, egyik sem előzte meg a másikat).
Valószínűleg oda-vissza hatnak egymásra: A visszahúzódó, gyenge társas készségekkel rendelkező gyerekek hajlamosak túlzásba vinni a kütyüzést, például a videojátékozást vagy a TV-nézést. Ennek oka, hogy a virtuális világ menedéket jelenthet nekik a számukra nehezen érthető vagy fájdalmas tapasztalatokat nyújtó társas világ elől, a magányos kütyüzés viszont csak növeli az elszigetelődésüket. Dr. Konok Veronika beszélt arról is, hogy kisgyermekkorban kifejezetten nagy szükség van a társas élményekre ahhoz, hogy a gyerekek készségei megfelelően fejlődjenek ettől, azonban a kütyüzés elveszi az időt.
Korábban a TV állt a fókuszban
Az Alfa Generáció Labor kutatása több szempontból is egyedülálló. Ezek közül az egyik, hogy kevés olyan kutatás készült, ami a jelenleg használt és népszerű digitális eszközöket, az okostelefont és a tabletet állítja a megfigyelések középpontjába, és különösen ritka az olyan felmérés, amiben hosszabb távon vizsgálják a gyerekek mobileszköz-használatát és a viselkedésproblémák alakulását.
A viselkedésproblémák kialakulásával összefüggésben eddig szinte kizárólag a régebbi digitális eszközök – főként a TV – használatára koncentráltak a kutatók, holott a mai gyerekek egyre fiatalabb korban és egyre többet használják a modernebb eszközöket, a tabletet és a mobiltelefont is.
Dr. Konok Veronika (Fotó: Leéb Ádám/ELTE Etológia Tanszék)
Az, hogy ez így alakult, több tényezővel magyarázható. Egyrészt a televízió sokkal régebben jelen van az életünkben, így tehát több idő volt vizsgálni a hatásait. A másik, hogy az újabb kutatásokban rendszerint összevonva kezelik a képernyőhasználattal járó eszközöket. Ez érthető abból a szempontból, hogy sok esetben van átfedés a különböző kütyükön végzett tevékenységek között. Az Alfa Generáció Labor azonban külön vette górcső alá a modern eszközöket, mivel sokszor eltérő helyzetekben, eltérő módon használjuk őket. Egy tablet használata például jóval magányosabb tevékenység, mint a TV-nézés –mutatott rá a szakértő.
Dr. Konok Veronika nyomatékosította, az ilyen típusú vizsgálatok nagyon fontosak, hiszen ezek segítségével kaphatunk választ arra, hogy mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás, azaz esetünkben a viselkedésprobléma vagy a mobilozás. Az elmúlt években a koronavírus jelentősen növelte a digitális eszközök szerepét a gyerekek életében, így a téma aktuálisabb, mint valaha.
Brutális növekedés: Ma már a kétévesek fele kütyüzik
Az Alfa Generáció Labor egy korábbi kutatásából az derült ki, hogy a gyerekek egyre korábban és egyre nagyobb arányban használnak digitális eszközöket. A 1270 szülő megkérdezésével készült felmérés alapján a vizsgált korosztály (0-7) 44 százaléka használ rendszeresen tabletet vagy mobilt, átlagosan napi fél órát. 2 éves kortól már a gyerekek fele kütyüzik, a 4 év feletti gyerekeknél pedig ez az arány már 60 százalék. Már az 1 és 2 év közöttieknek is több, mint egyharmada használja ezeket az eszközöket, ami azért lényeges, mert ekkor az agy még nagyon plasztikus, fejlődésben van, tehát az ekkor ért élményeknek nagy hatása lehet a gyerekek fejlődésére, akár pozitív, akár negatív irányban – olvasható a szervezet honlapján.
A 1 és 2 évesek közül csak minden második használja rendeltetésszerűen az eszközt, a többiek inkább csak fogdossák, nyomkodják, és élvezik, ha a nyomkodás hatására felvillan a képernyő. A 2 és 3 év közöttiek általában már rendeltetésszerűen használják, azonban még inkább passzív módon, pl. mesét néznek vagy bekapcsolódnak a telefon- vagy Skype-beszélgetésekbe. A 4-5 évesek egyharmada viszont már aktívan is kütyüzik, pl. játszik, ő maga indít el videókat, fényképezőt vagy videómegosztót használ. A kutatás kitért arra is, hogy míg például 2013-ban a 2 és 3 év közötti gyerekeknek még csak a 10 százaléka mobilozott, addig a mai 2-3 éveseknek már a 40 százaléka.
Felhívás!
Az Alfa Generációs Labor kutatói idén, 2022-ben is szeretnék felmérni, hogy a magyar gyerekek mennyit és milyen korban használnak digitális eszközöket. Ehhez arra kérik azokat, akiknek 8 év alatti gyermeke van, és segítené szeretnék a munkájukat, hogy töltsenek ki egy 5 perces kérdőívet, mely a következő linken érhető el: https://forms.gle/1dNrr1eMnuCTbtjBA. A kitöltők között a kutatók kisorsolnak egy db 20 000 Ft értékű és 5 db 10 000 Ft értékű ajándékutalványt is.
