Hollywood sokszor egészen szélsőséges módokat választ ugyanannak a témának a feldolgozására s gyakran láttunk rá példát, hogy a tudományosan hiteles helyett a látványos elemekre helyezte a hangsúlyt. Az elmúlt években a történelmi témájú filmek kezdik maguk mögött hagyni a felesleges sztereotípiákat. A vikingekkel kapcsolatos újabb filmek, sorozatok rendezői is gyakran például régészeket és történészeket kérnek fel, hogy minél hitelesebb képet mutathassanak arról, hogyan éltek a skandináv származású kereskedők, hajósok és harcosok. A populáris kultúrából merített tévhitek azonban makacs dolgok. Ezeket veszi górcső alá a National Geographic október 2-án bemutatkozó, Vikingek: A dicsőségtől a bukásig című új sorozata. Ennek előzeteseként a csatorna Katona Csete, a Debreceni Egyetem Történettudományi Intézetének oktatóval közösen összeállított egy listát az öt legnagyobb vikingekkel kapcsolatos sztereotípia valóságtartalmáról. Íme:
1. Fosztogató vademberek
Az első nagyobb sikerű „Vikingek” című film Kirk Douglas (Einar) és Tony Curtis (Eric) főszereplésével 1958-ban készült és a skandinávokat kizárólag az alkoholnak és a brutalitásnak élő, nevetséges barlanglakó ősemberekre jellemző ruhákban ábrázolta.
Az elmúlt két évtizedben azonban igyekeznek a filmgyártók visszatérni a történelmi hitelességhez. Hiszen az északi népek valójában bonyolult társadalmi szerkezetben éltek, aktív diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat ápoltak más országokkal és sok esetben modernebb felfogással álltak a világhoz, mint a keresztény királyságok.
2. Női harcosok
A 2010-es években berobbant Vikingek című sorozat egyértelmű álláspontra helyezkedett ebben a témában Lagertha, a Vikinges legendás királynője és pajzsszüzei megjelenítésével. Ahogy az lenni szokott, a valóság sajnos nem ilyen egyértelmű.
A skandináv kultúrkör világképébe tény, hogy belefért a „harcos nő” képzete, ezt igazolják a mitológia harcos szüzei, a felfegyverzett valkűrök, illetve az izlandi hősi történetek, a sagák szereplői is. Olyan sírkamrát is tártak már fel régészek, amelyben egy nő köré számos fegyvert helyeztek. Azonban a csekély tárgyi bizonyíték, és a történetírók említéseinek hiánya miatt, nagy eséllyel nem volt jellemző, hogy a nők nagy számban harcosnak álltak volna. Bár azt, hogy voltak, néhány éve svéd genetikusok DNS-vizsgálattal bizonyították.
3. Minden skandináv viking, minden viking skandináv
Több filmben és sorozatban jelennek meg fekete, vagy ázsiai színészek is a skandinávok között. Ez meglepő, de nem feltétlenül légből kapott ötlet. A viking szó valójában egy tevékenységet jelentett, a rablóhadjáratokban résztvevő tengeri kalózokra használták. A skandinávok legtöbben viszont nem lóbáltak baltákat távoli országok tengerpartjain, hanem földet műveltek, halásztak, kézműveskedtek és kereskedtek. Eközben utazásaik során a körülbelül 40 korabeli kultúrával érintkeztek.
(Fotó: Getty Images)
Így alakult, hogy nyugaton sok fríz, angolszász és frank harcos, keleten pedig sok szláv élt a lehetőséggel és állt vikingnek. A befogadó kultúrára legjellemzőbb példa az Írországban és Izlandon is aktív rabszolgakereskedő, a „fekete viking” néven ismert Geirmundur Heljarskinn, aki mongoloid felmenőkkel rendelkezett.
4. Irány a Valhalla!
Nincs olyan vikingekről szóló film, vagy sorozat, ahol a szereplők ne vágynának arra, hogy csatában essenek el és ezt követően csatlakozhassanak őseikhez a túlvilágon. A hősi halál után hajóba teszik őket, körbe rakják fegyverekkel, meglocsolják olajjal és a folyón leeresztve jöhet a lángoló nyíl.
(Fotó: Getty Images)
Ezzel szemben a vikingek kulturálisan és lakóhely szerint is rendkívül változatos módon temetkeztek. Izlandon például nemhogy ilyen nagyszabású elit temetkezésre, de még hamvasztásra sincs egyetlen példa sem, a helyiek kizárólag az elhantolást gyakorolták.
5. A Thor – Odin – Loki szentháromság
Amióta a Marvel már elsősorban nem a képregényeket, hanem a Hollywood legnagyobb mozisikereit jelenti, mindannyian tudjuk, hogy a vikingek isteneit Odin vezeti, az ő fiai a kigyúrt Thor és a folyton bajt keverő Loki. Valójában, ahogy a temetkezési szokások, úgy a vallás gyakorlása is alaposan eltért a skandináv kultúrkörben.
Loki ábrázolása egy 18. századi izlandi kéziratban (Fotó: Wikipedia)
Az istenek neveit őrző településnevek alapján Izland szigetén úgy tűnik, nem tisztelték Odin főistent, míg Dániában a mitológiai történetekben keveset szereplő Tyr hadisten, Norvégiában pedig a Ull istenség kultusza volt népszerű. Loki karaktere viszont a filmekhez képest is egészen extrém az északi mitológiában, érdemes utánaolvasni!
A Vikingek: A dicsőségtől a bukásig című új dokumentumfilmsorozat 2022. október2-án, este tíz órakor, Az út Lindisfarne-ig című epizóddal mutatkozik be Magyarországon, a National Geographic csatornán. Az új részek minden héten vasárnap, este tíz órakor láthatóak.
