Kedves bringás barátom! Tisztellek! Tisztellek, amiért hajlandó vagy kerékpárral járni, mindegy, milyen indokból teszed, és azért is, hogy vagy annyira bátor, hogy a mai közlekedési kultúrában ekkora veszélynek teszed ki magad. Én egyetlenegyszer mentem munkába biciklivel – bár hozzáteszem, szeretek amúgy bringázni –, de halálfélelmem volt, és kezem-lábam remegett, mire leszálltam a vasparipáról.
Fotó: Getty Images/olaser
Szóval tisztellek a fentiekért, viszont jó lenne, ha tudomásul vennéd, a KRESZ szabályai rád is vonatkoznak, ergo, ha piros a lámpa, akkor kutya kötelességed megállni! Ráadásul nem tudhatod – főleg nem egy lámpás kereszteződésben –, honnan fog meglepetés érni. A te érdeked is, hogy legalább ezt az alapvető szabályt betartsd, hacsak nem szeretnél matricaként felkenődni egy autó szélvédőjére.
Szeretem a szabályokat, meg szoktam várni, míg zöldre vált a lámpa, és most is így tettem, sőt, előtte körülnéztem. Gyanakvó típusú ember vagyok, manapság már egy szabad jelzés nekem nem elég a biztonságos átkeléshez, és még jó is, hogy így tettem, mert egy autó – akinek szintén zöldre váltott a lámpája – olyan lendülettel vette be a kanyart, hogy egy pillanatra megtorpantam, aztán hátra is léptem, mert attól tartottam, átgázol rajtam. Ekkor jöttél, azaz száguldottál be a képbe, nyilván nem számítva a reakciómra. A menetszeled kis híján ledöntött a lábamról, és ha csak néhány milliméterrel hátrébb farolok, akkor simán nekem jöttél volna. Ott, ahol mindenkivel szemben nekem, gyalogosnak volt elsőbbségem, és ahol én tényleg mindent megtettem azért, hogy épségben tudjak átjutni a nekem kijelölt átjárón.
Őszintén kérdezem! Megérte az a cirka két másodperces előny? Mi van, ha a kanyarodó autót kielőzik a kereszteződésben – mert egyébként hely az van rá, és gyakran előfordul –, és téged is telibe kapnak? Mi van, ha nekem jössz? Garantálom, hogy te is lerepülsz a kerékpárról! Bármelyik forgatókönyvet nézem, saját magadat és a környezetedet is veszélyezteted a meggondolatlanságod miatt. Ezt elmondtam volna szóban is, ha nem tekersz anélkül tovább, hogy megkérdezd, minden oké-e…
De te csak robogtál tovább, mintha mi sem történt volna. Halkan súgom meg, legalább a kanyarodó autósban volt annyi, hogy miután megállt, megérdeklődte, jól vagyok-e.
Nem haragszom, hiszen azt sem tudom, ki vagy, miért rohantál ennyire. Azt viszont tudom, hogy semmilyen sietség nem indokolja a szabályok figyelmen kívül hagyását, és azt is, hogy a hozzád hasonlók felelőtlensége miatt hány baleset van ebben a városban. Nem értitek meg, hogy a piros lámpa rátok is vonatkozik, és titeket is véd! Nem dísz, nem javaslat, hanem tilos jelzés annak érdekében, hogy este mindenki épségben hazatérhessen a saját családjához. Te is! Remélem, hogy legközelebb eszedbe jut, amikor meglátod!
