Szerencsehozó szokások, hogy jól induljon az újév

Nem kell különösebben babonásnak lenni ahhoz, hogy betartsunk bizonyos újévi szokásokat: nálunk, magyaroknál például majdnem mindenki fogyaszt lencsét és a jólétet kikaparó malacsültet szilveszterkor. A tiltólistás ételek között elsősorban a szárnyasok és a halfélék vannak, mert azok elúsznak és elrepülnek a szerencsével. 

A világ különböző országaiban azonban számos egyéb szokás és hagyomány van arra, hogy hogyan kerüljük el a balszerencsét és vonzzuk be a jólétet: ha extra szerencsések akarunk lenni, akkor nem árthat kipróbálni ezek közül néhányat. Bemutatunk tíz olyan újévi babonát, amit bátran alkalmazhatunk. Ki tudja, még az is lehet, hogy ezekkel tényleg mellénk szegődik a szerencse!

Korea: tilos a hajmosás

Koreában tilos újévkor hajat mosni, mert balszerencsét hoz (Fotó: Getty Images/Nasha Lee)

Logikus lenne azt gondolni, hogy az újévet a legjobb tisztán és illatosan kezdeni, de ezt nem mindenki véli így: Koreában egyenesen tilos hajat mosni az év első napján. Korea rendkívül babonás ország, ahol azt hiszik,hogy balszerencsét hoz, ha újév napján hajat mosunk. Ez azért van, mert az új év új kezdetet jelent, új szerencsével, és a hajmosás lényegében kiöblíti ezt a szerencsét.

Fülöp-szigetek: a gömbölyű gyümölcsök hozzák a szerencsét

Manilában újév előtt megtelnek a boltok polcai gömbölyű gyümölcsökkel (Fotó: Getty Images/Josefiel Rivera)

A Fülöp-szigeteken úgy tartják, hogy a gömb alakú gyümölcsök, például az alma, az ázsiai körte és az őszibarack fogyasztása bőséget és gazdagságot hoz. Valójában szinte mindent, ami kerek formákkal kapcsolatos, szerencsét hozónak tartanak, beleértve a pöttyös ruhák viselését és az érmék dobálását éjfélkor. Ha az érmékről ugyan le is maradtunk, egy alma elfogyasztásával nem csak az egészségünkért, hanem a szerencsénkért is tehetünk.

Spanyolország: 12 szem szőlő a tizenkét óraütésre

Szőlőt evő férfi 2021 szilveszterén Madridban (Fotó: Getty images/Cristobal Ospina)

A Fülöp-szigetekhez hasonlóan Spanyolországban is nagy szerepet kap egy kerek gyümölcs, mégpedig a szőlő. Hagyomány, hogy 12 szem zöld szőlőt esznek, egyet-egyet minden egyes éjféli óraütés után. Ha valaki betartja ezt a szokást, akkor garantáltan szerencséje lesz. A szokás állítólag 1909-ben alakult ki, amikor Spanyolország fő szőlőtermő vidékén, Alicantéban olyan bőséges szőlőtermés volt, hogy nem tudtak mit csinálni a sok gyümölccsel. Ha végzett az ember a szőlőevéssel, akkor érdemes az új évre egy pohár cavával, vagyis spanyol pezsgővel koccintani.

Németország: ponttyal a bőségért

Egy halárus mutatja a portékáját december 28-án a németországi Thalen városában (Fotó: Getty Images/Matthias Bein)

Míg minálunk kerülendő a halételek fogyasztása, a németek kedvenc szilveszteri étele a ponty. A Silvesterkarpfen egy hagyományos újévi étel, ami nélkül nem lehet teljes az ünnepi asztal. A pontyot Németországban szerencsét hozó állatnak tartják, és úgy vélik, hogy a ponty pikkelye, amelyet a pénztárcájában vagy a ház körül kell tartani, gazdagságot hoz. Fontos azonban, hogy a pikkely egész évben a meghatározott helyen legyen, mivel ha idő előtt kiveszik, az elviszi magával a szerencsét.

Kolumbia: járjuk körül a háztömböt egy bőrönddel

Bőröndöt cipelő férfi Kolumbiában (Fotó: Getty Images/Guillermo Legaria)

Kolumbiában az üres bőrönddel való körséta állítólag egy utazással és kalandokkal teli évet hoz. Míg egyesek egyszerűen csak körbeviszik a táskájukat a ház körül, vagy a bejárati ajtó mellett hagyják, addig az a mondás járja, hogy ha a csomagot egy rendes körútra visszük a háztömb körül, az jobban biztosítja a külföldi utazás esélyeit. Ez a hagyomány nem csak Kolumbiára korlátozódik, hanem Közép- és Dél-Amerika számos országában megtalálható. Veszíteni igazán nem veszíthetünk azzal, ha kipróbáljuk ezt a hagyományt, a legrosszabb esetben legalább meglesz a napi sétamennyiség újévkor is.

Mexikó: aranyat a pezsgőspohárba

A világ legtöbb országában pezsgővel indítják az újévet – nincs ez másképp Mexikóban sem (Fotó: Getty Images/Christopher Pillitz)

Az újévet Mexikóban is éjfélkor, egy pohár pezsgővel ünneplik, ahogyan a világ számos más országában. A latin közösség körében azonban egyedülálló hagyomány, amelyet a spanyoloktól örököltek, hogy a „¡salud!” tószt előtt egy aranygyűrűt tesznek a pohár aljára, hogy ezzel is vonzzák a jólétet. Mexikóban ez bármilyen kis arany tárgy lehet, beleértve az aranyláncot, medált vagy apró kitűzőt is. Ez egy olyan szokás, amit szintén vicces lehet kipróbálni, csak arra ügyeljünk, hogy véletlenül le ne nyeljük az apró csecsebecsét.

Írország: levelet a párna alá az igaz szerelemért

Újévi parádé Dublinban 2017-ben (Fotó: Getty Images/ Artur Widak)

Írországban számos újévi szokás van: a legnépszerűbb kétség kívül az újévi felvonulás, de van egy kevésbé ismert, de nagyon aranyos népszokás is. Eszerint az ír szingliknek szilveszter este lefekvés előtt magyal- vagy borostyánleveleket kell a párnájuk alá tenniük, hogy arról a személyről álmodjanak, akivel egy nap házasságot fognak kötni. A modern időkben ez a szokás kiterjedt a fagyöngy ágaira is, bár ez Írországban nem őshonos, talán a fagyöngy alatti csókolózás átvett ünnepi hagyománya miatt. Ha szilveszterről le is maradtunk, újév éjszakáján is érdemes lehet kipróbálni a dolgot, ugyanis a néphagyomány szerint a varázslás egészen vízkeresztig működik.

Skócia: minél magasabb és sötétebb hajú az első vendég, annál jobb

Skóciában az újév egy többnapos ünnep, aminek a negyedik napján hagyomány a jeges folyóban való megmártózás is (Fotó: Getty Images/Jane Barlow)

A skótok a Hogmanay-t, vagyis a szilveszter skót megfelelőjét ünneplik és azt tartják, hogy az újév küszöbét elsőként átlépő látogató szerencsét hoz, különösen, ha magas és sötét hajú – és minél jóképűbb, annál jobb. Az úgynevezett „first footer” általában ajándékokkal érkezik, többek között ezüstpénzekkel, kenyérrel és viszkivel. A világos bőrű és hajú látogatókról azonban úgy tartják, hogy szerencsétlen ómenek, mivel a 8. és 9. századi viking inváziókra emlékeztetnek. Ha van egy magas, sötéthajú és jóképű ismerősünk, akkor itt az ürügy arra, hogy áthívjuk újév napján!

Ecuador és Panama: égessük el a negatív energiákat egy madárijesztővel

Kitömött babák várják az újévi égetést december 29-én Ecuadorban (Fotó: Getty Images/Franclin Jacome)

Az újságpapírral és fűrészporral kitömött madárijesztő elégetése, amelyet Ecuadorban año viejo-nak, Panamában pedig muñeco-nak neveznek, régi hagyomány Dél-Amerikában. A helyiek úgy tartják, hogy a baba elégetése elűzi az elmúlt év rossz energiáit, és jó hangulatot hoz. Bónusz, hogy a képmás akár egy olyan politikai személyiség arcát kaphatja, akit az emberek szeretnének kevesebbet látni a következő évben.

Franciaország: jót kell enni a jólétért

Párizsban minden évben óriási tömeg gyűlik össze az újévre (Fotó: Getty Images/Zakaria Abdelkafi)

Franciaországban az emberek a szilvesztert a közeli barátokkal és a családdal töltik, és egy többfogásos, osztrigát, libamájat és pezsgőt tartalmazó pazar vacsorát fogyasztanak. A vacsorát le réveillon-nak hívják, ami megegyezik a karácsony esti vacsorával, ezért néha le réveillon de la Saint-Sylvestre néven emlegetik, hogy különbséget tegyenek a kettő között. A bőséges vacsora a következő év jólétét hivatott köszönteni.

(via, via)