Ahogy arról mi is beszámoltunk, hétfőn hajnalban 7,8-as erősségű földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét: a földmozgás olyan erővel csapott le, hogy még Cipruson és Libanon bizonyos pontjain is érezni lehetett. Az első földrengést magyar idő szerint 11 óra körül egy második is követte, ami 7,7-es magnitúdóval rázta meg a régiót, további károkat okozva. A két nagy rengést azóta is kisebb utórengések követik.
A kedd kora délutáni adatok szerint Törökországban és Szíriában átlépte az ötezret a földrengés halálos áldozatainak száma; Törökországban Recep Tayyip Erdogan török elnök 3549 halottról számolt be, Szíriában pedig legkevesebb 1602 ember vesztette életét. A török katasztrófavédelem (AFAD) tájékoztatása szerint az országban 4758 összedőlt épületből csaknem 8000 túlélőt mentettek ki, a sérültek száma pedig 16 ezerhez közelít. Szíriában 3500 sérültről tudni a damaszkuszi kormány és a felkelők által ellenőrzött területeken dolgozó segélyszervezetek tájékoztatása szerint.
Erdogan történelmi léptékű katasztrófának nevezte a hétfői földrengést, és kijelentette, hogy a mentőegységek megtesznek mindent, amit tudnak. Elmondta azt is, hogy 45 ország ajánlott segítséget. „Mindenki kiteszi a szívét-lelkét, de a téli időjárás, a hideg és az újabb földrengés éjszaka megnehezíti a dolgot” – tudatta a török államfő.
Hatay, Törökország, Február 7: Egy idős nő a szerettei után kutat a háza romjai között a törökországi Iskenderun városában. Fotó: Burak Kara/Getty Images
Hatay, Törökország, Február 7: A földrengés túlélői várakoznak a járdán a törökországi Iskenderun városában. Fotó: Burak Kara/Getty Images
Hatay, Törökország, Február 7: Egy túlélőt látnak el egy rögtönzött orvosi rendelőben. Fotó: Burak Kara/Getty Images
Salinurfa, Törökország, Február 7: Egy mentőosztag küzd egy, a romok alatt nő életéért Diyarbakir vérosában. Fotó: Esber Ayaydin / Anadolu Agency via AFP
Szíria, Harem, Február 6: A mentőegységek mellett civilek kutatnak túlélők után a romok alatt. Fotó: Anas Alkharboutli/Getty Images
Idlib, Szíria, Február 6: A romok alól kimentett szír kislány egy kórházban. Fotó: Muhammed Said/Anadolu Agency via Getty Images
Ritka, de halálos földmozgás
A szakértők szerint a törökországi és szíriai földrengés mindenképpen ritkaságnak számít olyan szempontból, hogy az elmúlt 10 évben az egész világon mindössze két olyan eset volt, ami megközelítette a mostani katasztrófa mértékét. A 7,8-as erősségű mozgás a tudományos értékelés szerint is „jelentős”, és egy törésvonal mentén csaknem 100 kilométer hosszan okozott mérhetetlen pusztítást.
A földrengés epicentruma a török Nurdağı várostól mintegy 26 kilométerre keletre, mintegy 18 kilométer mélységben volt a kelet-anatóliai törésvonalon. A rengés északkelet felé sugárzott, pusztítást okozva Közép-Törökországban és Szíriában is.
A földrengés erősségét bemutató infógrafikán látszik, hogy a hatása Törökország és Szíria mellett még Cipruson és Libanonban is érezhető volt (Kép: Yasin Demirci/Anadolu Agency via Getty Images)
Az eset meglepetésként érte a kutatókat is, mert a 20. században a kelet-anatóliai törésvonal kevés nagyobb szeizmikus aktivitást mutatott.
Ha csak a szeizmométerek által rögzített nagyobb földrengések alapján néznénk, akkor többé-kevésbé üresnek tűnne a terület
– mondta Roger Musson, a Brit Földtani Intézet munkatársa a Reutersnek.
Az amerikai földtani intézet szerint 1970 óta mindössze három földrengést regisztráltak a Richter-skála szerinti 6,0-es erősség felett a térségben. A legutolsó nagy rengés 1822-ben volt, amikor egy 7,0-es erősségű mozgás rázta meg a régiót, amely becslések szerint 20 ezer ember halálát okozta.
Mi okozza a földrengéseket?
A Földet 7 nagyobb és több kisebb kőzetlemez alkotja. Ezek egymáshoz képest eltérő irányú és sebességű mozgásban vannak.
Amikor a lemezek elmozdulnak, a súrlódás általában megakadályozza őket abban, hogy egy szomszédos lemezhez súrlódjanak. Néha azonban a nyomás addig fokozódik, amíg az egyik lemez hirtelen megrándul, és a felszín megmozdul.
Ebben az esetben ez az Arábiai-lemez volt, amely észak felé mozdult, és az Anatóliai-lemezhez csapódott.
A szilárd kőzetlemezek egy függőleges törésvonalon keresztül egymásnak nyomódtak, és addig növelték a feszültséget, amíg végül az egyik vízszintes mozgásban elcsúszott, hatalmas feszültséget szabadítva fel, ami földrengést váltott ki.
A földrengéseket a pillanatnyi magnitudóskála (Mw) nevű skálán mérik. Ez váltotta fel az ismertebb Richter-skálát, amelyet ma már elavultnak és kevésbé pontosnak tartanak. A földrengésnek tulajdonított számot a törésvonal által megtett távolság és a földrengést mozgató erő kombinációja adja.
A 2,5-es vagy annál kisebb rengés általában nem érezhető, de műszerekkel érzékelhető. Az ötösnél erősebb rengések már érezhetők a lakosság számára és kisebb károkat okoznak. A 7,8-as törökországi földrengés nagy erejűnek minősül, és általában súlyos károkat okoz. A 8-as értéknél erősebb földrengések általában katasztrófákhoz vezetnek, és a középpontjuk közelében lévő településeket teljesen elpusztíthatják.
A legnagyobb kérdés most az, hogy Törökországban és Szíriában várható-e komolyabb utórengés, és ha igen, mennyi ideig tarthatnak a földmozgások?
„Most azt látjuk, hogy az aktivitás átterjed a szomszédos törésvonalakra – mondta Musson a Reutersnek. – Arra számítunk, hogy a szeizmikus aktivitás még egy darabig folytatódni fog.”
Az előrejelzéseknek alapot adhat, hogy az 1822-es halálos katasztrófa után az utórengések a következő évben is folytatódtak.
A felkészületlen infrastruktúra is hozzájárult a tragédiához
Bár a földmozgás magában is nagyon súlyos volt, tovább rontott a helyzeten, hogy Törökország egyes dél-keleti részein, illetve a háború sújtotta Szíriában az épületbiztonság sem volt a topon.
Az ellenálló infrastruktúra sajnos hiányos Dél-Törökországban és különösen Szíriában, így az életmentés most leginkább a gyors katasztrófavédelmi beavatkozáson múlik. A következő 24 óra kulcsfontosságú a túlélők megtalálásának szempontjából. A tapasztalatok szerint 48 óra elteltével jelentős mértékben csökken a túlélők száma
– részletezte Dr. Carmen Solana, a Portsmouthi Egyetem vulkanológia és kockázati kommunikáció szakos docense a BBC-nek.
A most érintett régióban több mint 200 éve nem volt nagyobb földrengés, és nem voltak figyelmeztető jelek sem, így a felkészültségi szint is alacsonyabb lehetett, mint egy olyan térségben, amely jobban hozzászokott a rengésekhez.
A mentési erőfeszítések a helyiek szerint több területen elérték a határokat: a Guardian információi szerint Dél-Törökország elszigetelt városaiban a fagyos időjárás mellett a megrongálódott utak és a rossz internetkapcsolat is nehezíti a munkálatokat.
A lázadók kezén lévő Észak-Szíriában önkéntes mentőmunkások elmondták, hogy hiányoznak a legalapvetőbb üzemanyag- és gyógyszerellátmányok, amelyek szükségesek ahhoz, hogy kimentsék a még mindig otthonaik romjai alatt rekedt embereket.
Az ENSZ Humanitárius Segélyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) szóvivője a Reutersnek elmondta, hogy a Törökországból Északnyugat-Szíriába irányuló kritikus fontosságú segélyek áramlása kedd reggel átmenetileg leállt az utak megrongálódása és más logisztikai problémák miatt. „Nincs pontos képünk arról, hogy mikor indul újra” – tette hozzá.