Március 28-án eltűnt a tolna-mözsi otthonából egy kisfiú, Gergő. A kisfiút nagy erőkkel kezdték el keresni, az ország számos pontjáról érkeztek kutatómentők és önkéntesek, hogy segítsék a rendőrök és a polgárőrök munkáját, később a TEK emberei is megérkeztek a helyszínre, illetve drónokat, hőkamerákat is bevetettek, valamint egy rendőrségi helikopter is segítette a kutatást.
Aggodalomra adott okot, hogy hétfőn éjszaka szakadt a hó és fagyott. Kedden délután nagyon jó hírek érkeztek, megtalálták a gyermeket a település melletti búzatáblánál, egy kútnál, nem is olyan messzire az otthonától. A TEOL beszámolója szerint a megtalálása után úgy tűnt, hogy a kisfiúnak az ijedtségen kívül valószínűleg nem lett különösebb baja, de azért beszállították a szekszárdi kórházba megfigyelésre.
Néhány hónappal ezelőtt hasonló eset történt, 2022 novemberében egy hatéves kislány tűnt el, valószínűleg a kutyája után indult el Zora, ám a ködben nem talált haza. Sajnos nem sikerült a nyomára bukkanni még aznap, az éjszakát háromfokos hidegben, a szabad ég alatt, egy fa tövében töltötte. Az ő szerencséje az volt, hogy melegen öltöztették fel, de testhőmérséklete így is alig 36 fok volt, amikor megtalálták, vele ellentétben a most elkalandozott Gergő egy szál pulóverben töltötte az éjszakát.
A hideg mindenkire veszélyes lehet
Ez pedig a pontos körülmények ismerete nélkül egy kisebb csoda, hiszen a hideg levegőn való tartózkodás kihűléshez vezethet. Mint ismert, az emberi testhőmérséklet átlagosan 36-37 °C körüli, és ha ez tartósan 35 °C alá süllyed, akkor hipothermiáról vagy lehűlésről beszélünk, és életveszélyes helyzet alakulhat ki, ha ez 32 °C-ra vagy az alá csökken. Mint az Egészségvonal írja tájékoztatójában,
a kihűléshez nem feltétlenül kell extrém hideg környezet, huzamosabb ideig 10-14 fok alatt tartózkodva is bekövetkezhet, de természetesen fagypont alatt sokkal gyorsabban hűl ki az emberi test.
Mivel a túlzottan alacsony testhőmérséklet az agy működését is befolyásolja, így még veszélyesebbé teszi az állapotot, mivel az érintett nem tud megfelelően reagálni rá. A kihűlés tünetei közé tartozik a reszketés, kékes bőr, lelassult pulzus, fáradtság, tág pupillák, de ezek mellett zavartság, illetve, eszméletvesztés is felléphet, súlyos kihűlésnél pedig nagyfokú keringés- és légzéselégtelenség fordulhat elő. Problémát okozhat az is, hogy a kiálló testrészekben található erek a hideg hatására összehúzódnak, a vérkeringés hatékonysága romlik, amiatt pedig a szövetek károsodnak, így keletkeznek a fagyási sérülések.
A réteges öltözködés, illetve a végtagok megfelelő védelmével természetesen meg lehet előzni a kihűlést, de vannak olyan helyzetek, lásd a tolnai kisfiú eltűnését, amire nem lehet felkészülni. Ez történt közel 10 évvel ezelőtt egy akkor kétéves lengyel kisfiúval is, a gyermek egy szál pizsamában kóborolt el otthonról. A kisfiúra eszméletlenül találtak rá a -7 Celsius-fokos hidegben, a testhőmérséklete mindössze 12,7 Celsius-fok volt, és kórházba érkezése után az orvosok több napon keresztül mesterséges kómában tartották. Miután felébresztették, úgy komolyabb egészségügyi következmények nélkül úszta meg a történteket, még fagyási sérüléseket sem szenvedett, és nem meglepő, hogy igazi kis csodaként tekintettek rá.
Egy évvel volt fiatalabb nála a kisgyerek, akit apja hagyott kint a szabadban Quebec közelében. A kisfiún csupán pelenka és egy póló volt, 12 órát töltött kint az esőben, fagypont körüli hőmérsékletben. Szerencsére a kutatására indult csapatok élve találtak rá, még a kis karját is kinyújtotta, amikor az egyik rendőr rábukkant.
Fotó: Getty Images
A Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság kérésére Gergő keresésében részt vett, a Szekszárdi Kutató- Mentő Egyesület is, elnökük, Badacsonyi László elmondta, lehet, hogy a tolnai kisfiú annak köszönhetően vészelte át a szabadban töltött éjszakát, hogy sikerült egy szélvédett, sűrű aljnövényzettel benőtt helyet találnia, ahol védve volt az időjárás viszontagságaitól, de az lehet, hogy a szalmában bújt el. Egy másik elmélet szerint pedig lehet, hogy azért nem történhetett nagyobb tragédia, mert szinte állandóan mozgásban volt, mivel megpróbált elbújni az őt kereső emberek elől, ez gyereknél elő szokott fordulni. Badacsonyi László hozzátette, a gyerekekre általában jellemző, hogy ösztönösen megtalálják a legjobb rejtőzködő helyet, olyan helyre bújnak el, ahol úgy érzik, védve lesznek.
Persze csak az ösztönökben nem lehet bízni, érdemes a szülőknek az életkori és egyéb sajátosságoknak megfelelően felkészíteni a gyermekét a veszélyesebb helyzetekre. Gyermekfüggő, de megelőzésképpen nyilván beléjük kell sulykolni, nem szabad elcsatangolni. Emellett azért érdemes beszélni arról is, hogy mit kell tenni, ha nem találnak haza, hogy próbáljanak meg nagyjából egy helyen maradni, egy szűkebb területen mozogni, hogy a közelben találjanak valamilyen fedett helyet.
De nézzük meg a történteket egy kicsit más szemszögből. Ha már megtörtént a baj, és szeretnénk segíteni, nem mindegy, hogyan tesszük azt. Először is fontos, hogy kellően felkészültek legyünk, például öltözzünk a helyzetnek megfelelően, ahogyan az is, hogy ne fogjunk magánakcióba, hanem megkeressük a mentésirányítót, jelentkezzünk be nála, ő fogja megmondani, mi a mi feladatunk, mi az amiben valóban szükség van a mi segítségünkre.
„Nagyon fontos, hogy el kerüljük a fejetlenséget, ez a legnagyobb segítség, egy mentőakció során fegyelmezetten kell viselkedni, nem mindegy például az, hogy adott pillanatban hol tartózkodunk. A mostani keresésnél például nekünk is ki kellett állni egy félórára, hogy a helikopter tudja végezni a munkáját, hogy a mi jeleink ne zavarják a hőkamerás keresést” – nyilatkozta az nlc-nek Badacsonyi László, aki hozzátette, mindenképpen el kell kerülni, hogy olyan helyzet alakuljon ki, amikor a mentésben résztvevők kerülnek bajba, és rajtuk kell segíteni, hiszen az hátráltatja a mentőakciót.
Apró csodák
Ugyan a szabadban a fagyponthoz közeli hőmérséklet is veszélyes lehet, vannak olyan gyerekek, akik ennél is mostohább körülmények között kellett várniuk arra, hogy valaki megmentse őket. 1994-ben az akkor kétéves Karlee Kosolofski szeretett volna követni édesapját a munkába, ezért utána szökött. A kislány öt órát töltött a becslések szerint -22 Celsius-fok körüli hőmérsékleten. Ugyan a pizsamája felett csizmát és téli kabátot is viselt, amikor édesanyja rátalált, gyermeke már nem lélegzett. A csodával határos módon az orvosoknak sikerült újraéleszteniük a kislányt, akinek a testhőmérséklete 14,2 C volt. A fagyási sérülések miatt bal lábának egy részét amputálni kellett, de egyéb egészségkárosodást nem szenvedett.
A végtagjain szerzett fagyási sérüléseket, Erika Nordby is, az akkor 13 hónapos kislány 2001 februárjában kiszökött a házból, a hőmérséklet aznap éjjel -20 C fok körül lehetett, és amikor rábukkantak, úgy tűnt, életét már nem tudják megmenteni. Az orvosok mégis sikerrel jártak, úgy vélik, a kislány hibernációszerű állapotba került, ami megvédte a testét a súlyos károsodástól. Szerencsére amputációra sem volt szükség, de bőrátültetéssel meg tudták menteni a lábát, és hat hét után már ki is engedték a kórházból.
Szakértők szerint van magyarázat arra, hogy ezek a kisgyerekek hogyan sikerült megmenteni az életét, az egyik lehetséges ok, hogy gyorsabban lehűl a testük, gyorsabban lelassulnak az anyagcserefolyamatok, és a szerveztük így könnyebben megússza komolyabb károsodás nélkül. Emellett arról sem szabad elfelejtkezni, hogy a felnőtteknek számos olyan betegsége lehet, ami miatt nehezebb őket visszahozni az életbe. Persze – emelik ki egyes szakértők – nem szabad elvitatni a csodát is, kell némi szerencse ahhoz, hogy időben megtalálják őket, mert sajnos a gyereknél is lehet, hogy már túl későn érkezik a segítség.