„Az időjárást szabályozni — nem áll hatalmunkban. A természet járásán kelésén — Isten uralkodik. S bár mi szeszélyesnek, különösnek, mondjuk természetellenesnek látszik is az időváltozás, végeredményében mégis csak Isten lesz a legjobb gazda. Íme az idei telünk nem adott, fagyot, hideget, havat, jeget. Hanem kacérkodott mint egy tavasziba öltözött vén leány. Tetszelgett magának, hogy ő még mindig vénasszonyok nyarán levő leány. S mikor eljött az igazi tavaszt magába rejtő március, sőt április : egyszerre hideg leheletének, fagyos öleléseivel, sőt tiz centiméteres havával mutogatja foga fehérét az a már elbúcsúzottnak hitt: fogatlan télanyóka”
– írja a Magyar Földmívelő 1910 április 3-i száma. Az egész országból egyszerre beállt hidegről érkeztek a hírek, és az emberek, akik a húsvéti ünnepekre már félretették téli bundájukat, újra elő kellett, hogy vegyék a sapkát, sálat. Ha a kiragadott részlet nem lenne ennyire mívesen megfogalmazva, akár egy mostani időjárás-jelentésből is származhatna.
Mikor lesz már tavasz? – kérdezik egymástól az emberek mostanság, amire én mindig azt mondom, a tavaszi időjárást egyáltalán nem a napsütést és a 20 fok körüli hőmérsékletet jelenti. Áprilisban akár mind a négy évszak is képviseltetheti magát, sőt akár egy napon belül is:
Ilyenkor tehát még nem érdemes elcsomagolnunk a téli kabátokat, de a strandpapucsot már elővehetjük. Most pedig kifejezetten érdemes jól felöltöznünk, mert pechünkre idén a húsvét pont egy téli napra esik.
A hó és a téli időjárás gyakran uralja a húsvéti híreket. Két éve például a Mecsekben balesetveszélyessé váltak a havazás miatt az erdei turistautak. 2013-ban is télies volt a húsvéti időjárás, 2012-ben pedig április 8-án volt húsvét, és akkor is havazott. 2008. március 24-én az ország északi és nyugati részében esett több centiméter hó húsvétkor. Nem példa nélküli tehát a tavaszi havazás, de a nyári sem: Magyarországon 1918. június 18-án országos havazást jelentettek, ez volt a legkésőbbi hó, amit az ország területén feljegyeztek – na, de ne rohanjunk ennyire előre.
Más, hasonló éghajlatú országokban is jellemző a szélsőséges húsvéti időjárás. Az illinoisi állambeli Quincyben a The Herald-Whig nevű lap 1974. március 30-i cikke megjegyzi, hogy 11 hüvelyk (kb. 3 cm) hó esett, amikor 1920. április 5-én, húsvétkor megszólalt a templom harangja. Alig hat évvel később a területet ismét több centiméter hó borította.
A közelmúltban egy viharrendszer jelentős havat hozott Iowa északkeleti, Minnesota és Wisconsin egyes részeire és Kanadába 2020. április 12-én, húsvét vasárnapján, ami arra késztette az embereket, hogy hóemberek helyett húsvéti hónyuszikat készítsenek.
A húsvéti időjárás szélsőséges változásaira is van példa. Philadelphiában 1970. március 29-án, húsvétvasárnap még havazott, majd hat évvel később, április 18-án rekord hőséget, 34 fokot jelentettek ugyanitt.
Az 1970-es szélsőséges húsvéti időjárás New Yorkba is hóvihart hozott, hat évvel később pedig itt is melegrekord dőlt, 35,5 fokot mértek. Azon a napon a húsvéti tojás gyakorlatilag megfőzhette volna saját magát.
A legdurvább időjárási esemény a halálos „tornádóhullám” volt az Egyesült Államok délkeleti részén 2020. április 12–13-án, húsvét vasárnapján és hétfőn. Több tornádó is felelős volt a tornádó-vészhelyzetekért. Április 13-án nagy viharsor alakult ki, amely az Atlanti-óceán közepén haladt végig, és két nap alatt összesen 141 tornádó sújtott le 10 államban, széles körű károkat okozva. A legerősebb tornádó Dél-Mississippiben következett be, miután a becslések szerint 310 km/órás szelet produkált, szélessége elérte a 3,62 km-t, és nyolc halálos áldozatot követelt. A tornádóhoz kapcsolódó összesen 32 halálos áldozattal a húsvéti vihar az egyik leghalálosabbként írta be magát az extrém húsvéti időjárások történelmébe.
Húsvét az 1900-as évek elején
A húsvéti ünnepek időjárása az utóbbi években egy csöppet sem járt az ember kedvében, és ez a 20. század elején sem volt másképp.
- 1901- ben mind a két ünnepnapon szakadt az eső.
- 1902- ben havazott és eső esett.
- 1903- ban húsvét vasárnapján ötször eredt meg a zápor, hétfőn délelőtt kisütött ugyan a nap, de olyan jeges szél süvített végig az utcákon, hogy senki sem kívánkozott ki a szabadba, délután pedig ismét beborult.
- 1904- ben az első ünnepnap derűs, de szeles volt, a másikon egész nap szakadt az eső.
- 1905- ben hűvös és esős húsvétunk volt.
- 1908-ban vasárnap reggel borús volt az ég, délután kiderült az idő, de hűvös maradt, este szemezni kezdett az eső, hétfőn pedig havas eső esett.