nlc.hu
Életmód
Reggeli kávézás mítosza

Megdőlt a reggeli kávézás mítosza, jobb, ha ebben az időpontban fogyasztod a feketét

Neked is a reggeli rutin része, hogy amint felkelsz és kitámolyogsz a konyhába, lefőzöd a reggeli kávédat és a kanapén ülve, még félálomban elkortyolgatod? Az a rossz hírünk van, hogy ettől nem leszel éberebb, csak stresszesebb.

Mi, emberek a szokások rabjai vagyunk. Szeretünk ugyanahhoz a napi rutinhoz visszatérni, különösen, ha a reggeli órákról van szó, hiszen ezek azok a percek, amik nagyban meghatározzák a nap további alakulását. Különösen a kávé a kritikus pontja az ébredés utáni időszaknak, nem véletlenül születnek sorozatosan mémek arról, hogy milyenek az emberek, ha nem kapják meg a gőzölgő feketéjüket! (Vagy tejeskávéjukat, ízlések és pofonok ugyebár.)

A reggeli kávé sokak számára olyan, mint a reggeli arc- vagy fogmosás, elengedhetetlen kelléke egy jól induló napnak. Sokan ettől remélik az ébredést, az energiát, de az a helyzet, hogy a felkelés utáni koffein korántsem a legjobb ötlet. Nem lebeszélni akarunk róla – álmunkban sem tennénk ilyet –, de célszerű egy picit későbbre halasztani az első csészével a tökéletes hatás érdekében.

A türelem éberséget terem

Az egész szimpla biológia. A kortizolszintünk (az elsődleges stresszhormonunk) és az epinefrin (adrenalin hormon) hajnali négy körül kezd el termelődni a szervezetben. Mindkettő a vércukorszint emelkedését okozza, így gyakorlatilag katalizátorként üzemelnek a reggeli ébredéskor. Mondhatnánk azt is, hogy igazából ezek azok, amik a minőségi alvással töltött éjszaka után bebootolják a szervezetünket, tehát valójában egy hasznos dologról beszélünk. Amennyiben kivárjuk, hogy ennek a hatása érvényesüljön – durván fél óráról beszélünk –, a testünk magától is éberré és energikussá válik. 

Ha viszont erre a természetes energialöketre még egy nagy adag koffeint is ráküldünk, annak az lesz a vége, hogy a két eltérő stimuláns összeütközik és jobban felpörgeti a testet, mint amennyire szükséges lenne.

Ilyenkor jön a fokozott izgatottság, remegés, a túlpörgő gondolatok, a stressz és a szorongás érzése. Gyakorlatilag a koffein ebben az esetben még inkább megdobja a kortizolszintet, és egy pont után olyan mértékű stresszhormon szabadul fel, ami már kihat az idegrendszer működésére.

 

A kortizol az ébredést követő 30-45 perc környékén tetőzik, így a szakértők ebben az intervallumban egyáltalán nem ajánlják a kávézást. Laura Cipullo dietetikus szerint a stresszhormon szintje csak az ébredés utáni harmadik-negyedik órában kezd el olyan mértékben visszaesni, hogy a koffein igazi hatása érvényesülni tudjon. Épp ezért ő – és sok más szakmabeli is – kitart amellett, hogy a reggeli kávé többet árt, mint használ.

Tényleg ne csináld!

A másik tény, ami közismertebb, hogy az üres gyomor nehezen tud a kávéval megbirkózni. Különösen hosszú távon jelent veszélyt, mivel károsítja az emésztőrendszert, megváltoztatja az idegrendszert és ami talán a legrosszabb, hogy felborítja a cirkadián ritmust is. Utóbbi nagyon sok mindent befolyásol a szervezetben a szervek optimális működésétől kezdve az alvási ritmusunkig. Az éhgyomorra elfogyasztott kávé simán kihathat arra, hogyan alszol éjszakánként, még akkor is, ha azt gondolod, addigra lebontja a szervezeted.

Az egyetlen engedélyezett kivételt az jelenti, hogyha a reggelt kiadós edzéssel, futással, kilométeres kutyasétáltatással töltöd. Ebben az esetben a glükózszint emelkedése a vérben plusz energialöketet ad a megterheléshez, de itt is célszerű más forrásból nyerni az energiát, ha van rá mód.

Nem azért kávézok, hogy felébredjek, hanem azért ébredek fel, hogy kávézzak

Nyilván lehet takarózni azzal, hogy „márpedig én enélkül nem tudok felkelni”, de az igazság az, hogy az egész kávékultusz – akárcsak a tízezer lépés vagy a két liter víz napi mítosza – a jól irányzott reklámfogás. Hogy mikor alakult ki, az pontosan nem tisztázott, de a történészek szerint az 1800-as években már felfedezhető a reggeli koffeinfogyasztás a norvég kultúrában. Természetesen a gazdagok kiváltsága volt a serkentő nedű, az 1780-ban született Conradine Dunker író a gyerekkoráról úgy számolt be, hogy reggelire kávét szolgáltak fel a családjában, viszont a háztartásuk személyzete csak minden szerdán és vasárnap kaphatott belőle. 1800-tól kezdődően azonban egyre több hajórakománynyi kávébab érkezett Norvégiába, ami a kávézás elterjedését eredményezte a szegényebb társadalmi rétegek körében is. 

A kávézás kultuszával egyidejűleg megjelentek a a kávézók is, amik miatt a koffeinfogyasztás még inkább megvetette a lábát. Ahogyan pedig egyre inkább elterjedt és a kávé fogyasztási cikké nőtte ki magát, úgy kezdett kialakulni körülötte a reklám is, miszerint ennél jobb serkentő a reggeli órákban nem létezik.

Maude Adams

Az 1880-as évek végére már Amerikát is elérte a kávéláz. Maude Adams színésznővel akkoriban bármit el lehetett adni (Fotó: Getty Images/Barbara Singer)

Valamikor ez idő tájt hangozhatott el a fent idézett mondat, miszerint nem azért kávézok, hogy felébredjek, hanem azért ébredek fel, hogy kávézzak. Tény, hogy pszichológiai oldalról rengeteg előnnyel jár a reggeli kávéfogyasztás. Egy egyetemi hallgatókon végzett kutatás megállapította, hogy a kora reggeli koffeinfogyasztók sokkal jobban teljesítettek a memóriateszteken, szemben azokkal, akik nem ittak kávét. A kutatók ebből azt szűrték le, hogy a koffein serkenti a központi idegrendszert, növeli az éberséget, javítja a fókuszt és a problémamegoldás terén is hasznos segítség.

Ugyanakkor a túlzott stimuláció tényleg feszültséget, stresszt és szorongást válthat ki, főleg az arra érzékenyeknél, ezért mondják azt, hogy ébredés után legalább egy órával, de még inkább kettő-négy órával érdemes elfogyasztani a napi első csészével.

via, via, via és via

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top