Fázós vagyok. Nyilván testalkatomból is adódik, de egyébként is vannak, akik sokkal érzékenyebben reagálnak a hidegre, és én ezt a tábort erősítem. Nincs bajom azzal, ha hűvösebb van, nem vagyok légkondiellenes. Hasznos dolognak tartom a klímát, és nekem is jól esik, ha az aszfaltdzsungelben megolvadva némileg hűvösebb hőmérséklet fogad, ha felszállok a buszra vagy belépek egy üzletbe. De mindennek van egy határa!
Nem hisztike
Rég megtanultam, hogy nyáron is legyen nálam legalább egy vékony kardigán biztos, ami biztos alapon, de most ott tartunk, hogy már lassan ez sem elég. Egyes helyeken annyira hideg van, hogy akár tíz-tizenkét fokos hőmérsékletkülönbség is tapasztalható, ami nem egészséges. A hideg egészen a csontig hatoló, mert már rég nem abban a tartományban mozog, amit optimálisnak lehet nevezni. Nem, ez nem hiszti. Megvan az a mondás, hogy felhevült testtel ne ugorj be a hideg vízbe, mert szívmegállást okozhat? Oké, talán egy bolti látogatásnál erre nem fog sor kerülni (remélhetőleg), de kutatások sora bizonyítja, hogy egyáltalán nem tesz jót a szervezetnek, ha ekkora hőmérsékletkülönbséggel kell megküzdenie. Dr. Aamerah Shah szerint:
„A külső és a belső hőmérséklet közötti szélsőséges és hirtelen eltérések káros hatással vannak a szervezetre, mivel bizonyos mértékű stressznek van kitéve, amikor forró környezetből légkondicionált környezetbe kényszerül átállni. Kiszárítja a bőrt, a nyálkahártyát és a szemet. Látunk olyan betegeket, akik azt mondják, hogy bevásárlóközpontokba vagy irodáikba mentek, ahol rendkívül hideg volt. A szemfertőzéseket, a légúti fertőzéseket és az izomgörcsöket ez a hőmérséklet-változás okozza.”
A doktornő havonta több beteget kezel asztmás rohamok, orrfolyás, izomfájdalmak, influenza, torokgyulladás, arcüreggyulladás, megfázás, torokfájás, izomfájdalmak és erős fájdalmak miatt, amelyek többnyire a légkondicionálás következményei.
Dr. Tarek Abdul Hadi Azeem belgyógyász szerint sem használ a túl nagy különbség, a hőmérséklet-változás súlyosbíthatja a szívkoszorúér-betegségeket, a szív- és érrendszeri betegségeket, valamint a perifériás vaszkuláris, azaz az artéria és véna betegségeit.
Élni és élni hagyni
A hőmérsékletet valóban 23 és 25 fok között ajánlott tartani, de amikor odakint 35 fok van – ahogyan arra egy héttel ezelőtt volt példa – akkor azért reálisan végig gondolva talán nem ártana a klímát ésszel kezelni. 10 fok különbség jó annak, aki az egész napot ebben a közegben tölti – nem, de nyugodtan hitegesse magát –, de annak, aki izzadtan, felhevülve, háromszori átszállás mellett egy órán keresztül hol hidegben, hol melegben próbál átevickélni a városon, annak egész biztosan nem szerencsés. Ahogyan annak sem, aki a hőségből esik be a kritikusan lehűtött bevásárlóközpontba. Vagy a babáknak, akik egy szál rugdalózóban fekszenek a babakocsiban. Vagy az idős néninek, akinek egyébként is érrendszeri problémái vannak.
A hőhullám is sokkal erősebben lök mellkason, ha előtte egy jégveremben hűsölt az ember. Arról nem is beszélve, hogy amikor eleve nem megy 23 fok fölé a hőmérséklet, miért megy annyira a klíma, hogy az ember bőre konkrétan fáj tőle? Vannak napok, amikor egyáltalán nem lenne indokolt, egy alapos szellőztetés is megoldaná a problémát – ez egyébként sem ártana egyes tömegközlekedési eszközökön. (Khmm, 9-es busz.) Sőt, tovább megyek, energiafelhasználás szempontjából sem utolsó, ha kikapcsolnánk, amikor éppen nem igényli az időjárás.
Én tiszteletben tartom azokat, akiknek szükségük van az erős légkondicionálásra. Ugyanakkor rám és a hasonszőrűekre ki van tekintettel? Erről szívesen megkérdezném a bolti eladókat is, akik kapucnis termo pulcsiban ülnek a kasszában a nyár kellős közepén. A légkondi kultúra nem alakult ki, és jellemzően az szív – jobb szó híján – aki egyébként fázós.
