2021 után idén is országokon átívelő közvéleménykutatást végzett a Game On! projekt az emberek tudatosságáról és arról, hogyan vélekednek a klímaváltozásról. Közel 18-65 év közötti háromezer főt kérdeztek meg Bulgáriában, Csehországban, Németországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Romániában és Szlovákiában. A 2023 május-júniusában rögzített válaszokból kiderült, hogy a szélsőséges, szokatlan időjárási körülmények és katasztrófák miatt egyre aktuálisabbnak és sürgetőbbnek tartják az éghajlatváltozás lassításának kérdését. A magyar résztvevők a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok miatt rettegnek a legjobban: „Egyik nap szakad az eső, a másik nap havazik… A gyümölcsök megfagynak, nem lesz termés. Ez valójában számtalan dologra hatással van, az árak emelkednek, az emberek szenvednek” – hangsúlyozta egy 27 éves nő.
A válaszadók egyébként 2021-hez hasonlóan az emberi tevékenységeket (például az ipari termelést, a túlzott fogyasztást és általában az erőforrások haszonszerzési célú kimerítését), de különösen az energia- és olajipart tartják a leginkább káros hatásúnak.
Kié a felelősség?
Miközben a pandémia első hullámai alatt elvégzett kutatás szerint 2021-ben a megkérdezettek harmada az új betegségek megjelenésétől félt, addig a Covid-járvány enyhülésével már leginkább a természeti katasztrófák (árvíz, hőhullámok, tűzvészek, jégsapkák olvadása) számának növekedése aggasztja az európaiakat, egyre kevésbé bizakodóak és optimisták, hiányolják a pozitív irányba mutató intézkedéseket, ráadásul úgy érzik, az elmúlt két évben háttérbe szorult a klímakatasztrófa fontossága. A 4 éves Game On projekt zárásaként nyilvánosságra hozott kutatásának eredményei azt mutatják, a válaszadók korosztálytól függetlenül úgy vélik, különösen oktatási, vállalati és politikai szinten is határozott lépésekre van szükség, ám míg férfiak legfőképpen a jogalkotók fellépését szorgalmazzák, addig a nők szerint az egyéneknek majdnem akkora felelősségük van, mint a kormányoknak, ezért sokkal inkább a környezetvédelmi és civil társadalmi szervezetek munkásságára helyeznék a hangsúlyt. Magyarországon hiányolják az olyan alternatív energetikai beruházásokat, mint a szélturbinák vagy a napelemek, a civil aktivistákat viszont hiteles forrásnak tartják a tájékozódáshoz.
Katasztrofális kommunikáció
Míg az innovációkban, az új technológiák eredményességében sokan reménykednek, a média hitelességében azonban kollektíven csalódtak a válaszadók: azt tapasztalják, hogy az orosz-ukrán konfliktus, az infláció fényében a klímaválság eltűnt a reflektorfényből, pedig magát a háborút sem csak geopolitikai és humanitárius kérdésként, hanem egyszerre környezeti katasztrófaként is szemlélik. „Ahol bombákat robbantanak, akármilyen tankok gurulnak az utcákon, az egyáltalán nem egyeztethető össze a környezetvédelemmel” – emelte ki egy 37 éves magyar férfi. Sőt, a tömegmédiában történő híradások torzításainak következményeképpen továbbra is gyakorinak tartják azt a tévhitet, miszerint a klímaválság főként a hátrányos anyagi helyzetben élők helyzetét befolyásolja. Németországban például rengetegen úgy érzik, elárasztják őket a negatív információk és a kisarkított párbeszédek a témában, Csehországban pedig egyre nagyobb teret nyernek a félretájékoztatási kampányok és a klímatagadók.
A tétlenség ideje lejárt
Viszont a rendszerszintű tétlenséget elnézve egyre többen nyitottak az ökológiai lábnyomuk csökkentésére irányuló változásokra. Az összes résztvevő alig egyötöde (és a magyarok csupán 12%-a) gondolja úgy, hogy az éghajlatváltozás csak az utánuk következő generációkat fogja érinteni: a férfiaknak mindössze 7 százaléka állította azt, hogy a klímaválság nincs hatással az életére, a nők körében pedig ez az arány csupán 3 százalék. Ma már tízből egy válaszadó hajlandó bojkottálni bizonyos termékeket a fenntarthatóság érdekében és a nők 56%-a, továbbá a férfiak 45%-a csökkentette az eldobható műanyag termékek használatát a mindennapokban. A nők 14%-a és a férfiak 10%-a növényi alapú étrendet folytat, a fiatal generációk tagjai pedig nagyobb valószínűséggel (26%) választják az alternatív közlekedési módokat.
Játék a túlélésért
A szakértők szerint a cselekvés a kulcs és rámutatnak arra, hogy a társadalmak nem fognak jól alkalmazkodni a felmelegedő világhoz, ha nem lesznek fogékonyak a probléma kezelésére.
A katasztrófák és a negatív forgatókönyvek felvázolása valóban felhívta a figyelmet a éghajlatváltozás fontosságára, de kevéssé ösztönzött cselekvésre. Időközben sokan váltak klímaszorongókká, de nem tudták, mit tehetnének a mindennapokban a fenntarthatóságért. Ezért is hisszük, hogy a pozitív történetek és a Game On projektben szereplő játékos elemek növelik a reményt, az elkötelezettséget és aktív fellépésre sarkallnak
– mondta Sztaniszláv András, a Game On projekt kommunikációs vezetője.
A már említett országokon átívelő átfogó kutatás egyébként itt teljes egészében olvasható, illetve a Game On projekt honlapján számos blogcikk elérhető a téma iránt érdeklődőknek, akik a november 30-án kezdődő ENSZ éghajlatváltozási konferenciája (COP28) előtt tájékozódni szeretnének az aktualitásokról.
A Game On! projektről
A „Game on! Ne hagyjuk, hogy az éghajlatváltozás vessen véget a játéknak” projekt 10 partnerből álló konzorcium kezdeményezése, a partnerek 8 közép- és kelet-európai ország szervezetei. A kezdeményezés célja, hogy a világon élő fiatalokat cselekvésre sarkallja és hogy reagáljon arra az egzisztenciális fenyegetésre, amelyet az éghajlatváltozás jelent az emberiség jövőjére nézve. A projekt a DEAR (Development Education and Awareness Raising) program finanszírozásának köszönhetően jöhetett létre.
A projekt igyekszik a térségben és a világon mindenhol mozgásba hozni ezt az energiát a „gamifikáció” segítségével, elsőként a következő három lényegi területre koncentrál: a biodiverzitás megőrzésére, az alkalmazkodásra és enyhítésre, valamint az éghajlati igazságosságra. Különböző aktivitásokkal – applikáció, geocaching, társasjáték, múzeumi kiállítások és színházi darabok – hívja fel a figyelmet az éghajlatváltozás okozta problémákra és a lehetséges megoldásokra. A „klímajátékban” a túlélésért küzdünk. Nyernünk kell.
Nyitókép: Depositphotos
