A tudomány már tudja, miért
...leszel libabőrös. Amikor nagy öröm ér, vagy látsz valami ijesztőt, tested adrenalint szabadít fel. Ilyenkor feláll a testszőrzet, ami egykor segített állati őseinknek melegen maradni, és nagyobbnak tűnni a ragadozókkal szemben. Ahhoz, hogy a szőrszálak mereven ágaskodjanak, az egyes szőrtüszők tövében lévő apró bőrizmoknak össze kell húzódniuk, így a bőröd hasonlóképp néz ki, mint egy libáé, miután megkopasztották szegényt.
…növesztesz bölcsességfogakat. A bölcsességfogak tulajdonképpen a zápfogak (szemfogak mögött elhelyezkedő erős őrlőfogak) harmadik csoportja. Lehetővé tették őseinknek, hogy durva ételeket, például gyökereket, dióféléket és húst rágcsáljanak, különösen akkor, ha más fogak már kihullottak (sajnos őseink szájhigiéniája meglehetősen rossz volt). Az emberek körülbelül 35 százalékánál soha nem fejlődnek ki bölcsességfogak, részben egy olyan evolúciós változás miatt, ami révén az emberi állkapocs összemegy, túl kicsivé válva az új fogak számára. A legtöbb embernek 10 éves korában kezdenek nőni a bölcsességfogai, bár teljesen csak fiatal felnőttkorban jelennek meg, amit sokan a bölcsesség jeleként értelmeznek.
…ráncosodnak ujjaid a vízben. Amikor sokáig ázunk a vízben, a bőrbe szivárgó víz felgyülemlik a felső rétegekben. Ez az alatta lévő erek összehúzódását okozza, ami viszont a bőr felső rétegeinek összeesését váltja ki. A duzzadt, valamint az összeesett bőr szabálytalan mintázata az, amit a kéz- és lábujjainkon ráncoknak látunk.
...ropog a térded hosszas ülés után. A hangokat valószínűleg az okozza, hogy gáz szabadul fel az ízületek közötti terekből. Eközben a csontokhoz dörzsölődő izmok vagy inak is recsegővé tehetik az ízületeket. Amikor ülsz, az ízületekben lévő folyadék nem mozdul. Minél aktívabb vagy, annál jobban kenik magukat az ízületek, és annál kevesebb zajt keltenek. A roppanástól nem kell megrémülni, hacsak nem kíséri fájdalom vagy duzzanat.
…korog a gyomrod, ha éhes vagy. Amikor a gyomor falában lévő receptorok táplálékhiányt érzékelnek, elektromos hullámokat bocsátanak ki. Ezek hatására a gyomor izmos falai összeszorulnak és kiengednek, és morgó-korgó hangot adnak ki. Hallhatunk ilyenkor némi lötykölődő hangot is, mivel ezek az összehúzódások a vizet és a gyomorsavat mozgatják a gyomor belsejében.
…látsz foltokat a vaku villanása után. A szem hátsó részén található fotoreceptorok a fényt elektromos impulzusokká alakítják, amelyeket az agyba küldenek a látott képek előállításához. Amikor a vaku villan, az olyan fényes, hogy túlstimulálja a fotoreceptorokat. Amíg a fotoreceptorok helyreállnak, az agy nem „lát” semmit, és foltokkal tölti ki az üres helyeket.
…tüsszögsz, ha a napba nézel. A fototikus tüsszentési reflex a neve ennek a különös jelenségnek. A látóideg, amely érzékeli a fény változását, nagyon közel van a trigeminus ideghez, amely szabályozza a tüsszentést. Amikor a napba nézel, vagy amikor kilépsz egy sötét szobából az erős fénybe, legyen az mesterséges vagy természetes, a látóideg összehúzza a pupilláidat. A trigeminus idege azt az érzést adja, hogy irritáció van az orrban, ami tüsszögést válthat ki.
Libabőr. Fotó: Getty Images
…lesz záptojás szagod húsevés után. A túl sok hús (különösen a vörös) fogyasztása, valamint a megfelelő emésztés hiánya az élelmiszer kéntartalmú aminosavai által okozott kénes szaghoz vezethet. Egy tanulmány szerint a nők vonzóbbnak, kellemesebbnek és kevésbé intenzívnek ítélték meg a férfiak testszagát, miután két hétig nem ettek húst, mint amikor vörös húst ettek…
…borzongsz meg, ha fázol. A tested mindig igyekszik a lehető legközelebb tartani a hőmérsékletét a 37°C-hoz. Ha fázol, akkor is hőt kell létrehoznod úgy, hogy a szervezet ismételten, gyors kitörésekben összehúzza és kitágítja az izmaidat.
Amire a tudomány még mindig keresi a választ…
Nyelvcsap a torkod hátulján. A tudósok nem értik pontosan, mit csinál az uvula, magyarul a nyelvcsap, de mivel nagyrészt csak az emberekre jellemző, azt gyanítják, hogy szerepet játszik a beszédben, és valószínűleg elegendő nyálat választ ki ahhoz, hogy beszéd és nyelés közben megkenje a szájüreget. Az olyan nyelvek beszélőinek, mint a francia és az arab, akik uvuláris mássalhangzóként ismert hangokat használnak (például a francia maître szóban az r), a hiányzó uvula megváltoztathatja beszédüket.
Rángás elalváskor. Becslések szerint az emberek 70 százaléka érzett már hirtelen rángást közvetlenül azelőtt, hogy mély álomba merülne. A kutatások nem határozták meg pontosan az úgynevezett hipnikus rándulások okát, de az egyik elmélet szerint a légzés és a pulzus lelassulásával az izmok ellazulnak, és összerándulhatnak. Az is előfordulhat, hogy az agy jelet küld az izmaidnak, hogy feszüljenek meg, mert az ellazulást az elesés jeleként értelmezi. Nem véletlen álmodják ilyenkor sokan, hogy zuhannak.
Különböző vércsoportok. A tudósok nem tudják biztosan, miért különböznek az emberek vércsoportjai. De úgy tűnik, hogy összefüggés van a vércsoportok és bizonyos betegségek között. Például az A vércsoportú embereknél nagyobb a kockázata a gyomor- és hasnyálmirigyrák bizonyos formáinak vagy az agyvérzésnek, mint az O vércsoportúaknak, akiknél viszont nagyobb a fekélyek és az Achilles-ín szakadás valószínűsége.
Domináns kéz. Más állatoknak, köztük a jegesmedvéknek és a csimpánzoknak is van domináns keze (mancsa), de ezek a fajok 50/50 arányban osztják meg a teendőket jobb és bal mancs között. Az emberek az egyetlenek, akik határozottan elfogultak az egyik kéz irányába (90 százalékunk jobbkezes), és a tudósoknak fogalmuk sincs, hogy miért.
Vakbél. Charles Darwin elmélete szerint a vakbél egy nagyobb struktúra haszontalan evolúciós maradványa, amelyben növényevő őseink baktériumai voltak, amelyekre szükségük volt a makacs növényi szövetek, például a fakéreg megemésztéséhez. A modern tudósok nincsenek meggyőződve, hogy az elmélet helytálló-e. Egyesek úgy gondolják, hogy a csőszerű szerv valóban elősegíti bizonyos fajta jó bélbaktériumok szaporodását.
Fotó: Getty Images
Ujjlenyomatok. Ujjlenyomataink egyediek, és hurkokból, örvényekből és ívekből álló mintázatok. A kutatók azt találták, hogy bizonyos mintázatok bizonyos betegségekhez kapcsolódnak – például a hurokszerű ujjlenyomatokkal rendelkező embereknél nagyobb az asztma és a demencia előfordulása. Azt nem tudjuk, hogy az ujjakon miért vannak ilyen kavargó minták. A tudósok sok éven át azt hitték, hogy segítettek megragadni a dolgokat, de az ujjlenyomatok valójában kevesebb bőrfelületet engednek érintkezésbe lépni a tárgyakkal. Egy másik elmélet szerint valahogy védik az ujjainkat, vagy érintésérzékenységet biztosítanak.
Meg fogsz lepődni, ha megtudod, hogy…
Testedben csak minden tizedik sejt emberi. A testünkben található 100 billió sejt közül a legtöbb mikroorganizmus, például baktériumok és vírusok. A National Institutes of Health Human Microbiome Project megállapította, hogy a mikroorganizmusok a test tömegének körülbelül 1-3 százalékát teszik ki, vagyis egy 200 kilós felnőttben akár 6 kiló baktérium is található.
A nyálmirigyek naponta egy-két liter köpetet termelnek. A nyál lebontja az ételt, és fertőzésmentesen tartja a szájat. Ráadásul nyál nélkül semmit sem kóstolhatna meg. Az élelmiszermolekuláknak fel kell oldódniuk a nyálban, hogy az ízlelőbimbók felismerjék őket.
Lehet, hogy hiányzik egy karizmod. Körülbelül 86 százalékunknak van egy palmaris longus nevű izma, amely a könyöktől a tenyérig fut. Annak ellenőrzéséhez, hogy megvan-e, mozgasd a hüvelykujjadat, és feszítsd meg a csukló izmait; az izomhoz kapcsolódó ín kiugrik a csukló közepén, a tenyered alatt. Az izom segíti a csukló rugalmasságát, de nincs következménye, ha ilyen nélkül születünk. A tudósok nem tudják biztosan, miért hiányzik vagy épp miért van meg, de úgy gondolják, hogy valószínűleg ez segített főemlős őseinknek a fák megfogásában és átlendülésében.
A bőröd ragyog a sötétben. Egy évtizeddel ezelőtt japán tudósok ultraérzékeny kamerák segítségével felfedezték, hogy az emberek olyan fényt bocsátanak ki, mint a szentjánosbogarak. A sejtjeinkben zajló kémiai reakciók fényt közvetítenek, főleg a homlokról, az arcról és a nyakról. A ragyogás késő este a leghalványabb, és késő délután a legfényesebb, valószínűleg az anyagcserénkben bekövetkező változások miatt.
Az ember bőre fénylik a sötétben. Fotó: Getty Images
