Karel Orlita, az Ördögűzők Nemzetközi Szövetségének elnöke egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a püspökök több ördögűzőt szeretnének az egyházmegyéjükbe, de gyakran nem találnak erre megfelelő papot. „Ehhez nem elég a jó teológiai képzettséggel, és az sem, ha jó pap valaki” – mondta.
A SIR ügynökségnek adott interjúban a cseh Orlita hangsúlyozta, nagy hiba „katolikus varázslónak” tekinteni az ördögűző papokat. Úgy véli, hogy a hívőknek nincs világos elképzelésük arról, hogy ki is az ördögűző, és mit tehet valójában. „Vannak olyanok is, akik úgy közelítenek hozzánk, mintha jó varázslók lennénk. Azonban az ördögűzőknek az is a feladata, hogy növeljék a hívők keresztény életminőségét.”
A katolikus egyházban csak püspökök vagy a püspök által felhatalmazott papok gyakorolhatnak ördögűzést. Az 1970-ben Ostravában született Orlita elmondása szerint körülbelül 15 éve lett ördögűző, jelenleg pedig a brnói egyházmegyének dolgozik.
Az Ördögűzők Nemzetközi Szövetségének holnapján szereplő információk szerint körülbelül 900 tagja van, akik aktív és kisegítő ördögűzők, ezeknek nagyjából fele Olaszországban dolgozik. Ferenc pápa 2014-ben úgy fogalmazott a szövetségnek küldött levelében, hogy az ördögűzők, püspökükkel közösségben, sajátos szolgálatuk gyakorlásakor juttassák kifejezésre az egyház szeretetét mindazok iránt, akik a gonosz műve miatt szenvednek.
A Magyar Katolikus Lexikon megfogalmazásában az ördögűzés, vagyis exorcizmus: az ördög hatalmának megtörése. Az Egyházban tág értelemben a szentségekhez és a szentelményekhez tartozó imádság, mellyel az Egyház helyeket, tárgyakat szabadít ki a gonosz lelkek hatása alól (házszentelés); szoros értelemben a megszállottság megszüntetése, a személy kiszabadítása az ördög hatalmából.