“Mikor mást tettek be, az nem fájt, ugye?” – 2024-ben ilyen Magyarországon egy abortusz

Mayer Zsófia | 2024. Április 13.
A PATENT Egyesület Beszéljünk az abortuszról! című konferenciáján mutatta be legújabb kutatását, mellyel azt próbálták meg feltárni, milyen ma hazánkban az abortuszhoz való hozzáférés.

Nem lehet eleget beszélni az abortusz miatt orvoshoz forduló magyar nők helyzetéről, lehetőségeiről. Ám miközben a témával sokan, sokféleképpen és sokszor foglalkoztak már – számos médium és közszereplő hívta fel a rendszer hiányosságaira a figyelmet – a helyzet jobbára változatlan. Pedig a magyar nőknek igenis lenne igényük arra, hogy a terhességmegszakításhoz való eljutás folyamata átláthatóbb és kevésbé bürokratikus legyen az állami egészségügyi rendszerben. 

Fotó:GettyImages

Európa élén – de milyen áron?

A PATENT Egyesület friss kutatásában több mint 100 anonim résztvevő gyűjtötte össze és értékelte ki az abortuszhoz kapcsolódó élményeit. Olyan nők vallottak őszintén a velük történtekről, akik az elmúlt 10 évben estek át terhességmegszakításon Magyarországon. Az egyesület a kutatás eredményeit összegző kiadványban hangsúlyozza, noha a kutatás nem reprezentatív, jó néhány nemzetközi szervezet anyagával összhangban van. A friss eredményeket a Közép-Európai Egyetemen (CEU) megrendezett konferencián ismertették, ahol egészen egyértelműen kiderült, milyen nehézségekkel kell megküzdenie ma annak, aki ma – valamilyen okból – abortuszra kényszerül. Egyúttal rávilágított a hazai szabályozások súlyos hiányosságaira, ami sok esetben traumatizáló is lehet. 

Magyarország 2020-ban az európai országok között – Spanyolország és Bulgária után – a harmadik ország volt azok között az országok között, ahol a legmagasabb az abortuszok száma. A nyugat-európai országokban az elmúlt években stagnált, míg a kelet-európai régióban nagy arányban csökkent az abortuszok száma (Nyirádi, 2022)

-olvasható Dés Fanni és Les Krisztina közös kutatási anyagában. Ez a megdöbbentő statisztika rávilágít arra, hogy mennyire sürgető a szabályozás átdolgozása, hogy az jobban szolgálja a nők érdekeit.

Szorongás a védőnőnél

A kutatásban résztvevők mintegy 91, 6 százaléka gondolta úgy, hogy a jelenlegi rendszernek változtatásra van szüksége. Szóba került a kötelező tanácsadás, a gyógyszeres abortusz lehetőségének hiánya, ám a legtöbben mégis a szívhang rendeletet emelték ki. Ami a kötelező tanácsadást illeti, a jelen szabályozás minden terhességmegszakítás előtt álló nőnek kötelezővé tesz egy két alkalomból álló védőnői tanácsadást. A Patent Egyesület egy 2013-as kutatása már megállapította, hogy ezeken a tanácsadásokon nem ritka a bűntudatkeltés, hogy a védőnő megkérdőjelezi a hozzájuk forduló nők döntését. 

Miközben a védőnőknek kötelességük részletes tájékoztatást adniuk a terhességmegszakításon kívüli lehetőségekről, az anonim válaszokból az derült ki, hogy erre nem minden esetben került sor.  A CEU-n rendezett konferencián bemutatott eredmények ismét megkérdőjelezik a védőnői konzultáció létjogosultságát, mert hatására jellemzően nem gondolják meg magukat a nők az abortusz kapcsán, de cserébe növeli a szorongást és a megalázottság érzését. 

Én kivenném belőle ezt a védőnős konzultációt, legalábbis a kötelező jellegét. Hogy aki szeretne, az menjen, de ne a védőnőnek kelljen az engedélyt megadni, hanem ha én úgy döntök, hogy ezt szeretném, akkor ne kelljen (…) mert tudom, hogy nyilván nem tagadták volna meg, de akkor is volt bennem egy olyan, hogy most ezen a védőnőn múlik, hogy én megcsináltathatom-e, vagy nem. (…) egy opcionális lehetőségként kellene ezt fenntartani.

– írta egy érintett, aki úgy véli, megoldást jelenthet a problémára, amennyiben a védőnői konzultáció opcionális lehetőségként áll a nők rendelkezésére. A kutatás egy másik résztvevője így idézte fel a tanácsadáson történteket: 

Mutogatott magzatmodelleket. Nem tudom, miket kérdezett, de nem nagyon próbált győzködni, csak drámai hangon beszélt, és magyarázott, hogy jó minőségű óvszert kell használni.

A válaszadók többsége komoly kritikával illette a szívhang rendeletet is, aminek értelmében 2022. szeptember 15-e óta a terhességmegszakításra kényszerülő nőknek olyan igazolást kell kérniük egy szülész-nőgyógyász szakorvostól, amin szerepel, hogy bemutatták nekik a magzati életfunkciókat. Véleményük szerint ez az eljárás csak súlyosbítja az abortuszra készülő nők traumatikus élményeit.

Ez a szívhang hallgatásos történet, ez borzasztó szerintem. Nem fognak ettől más döntést hozni a nők. Ez kegyetlenség. A szülész orvos kollégák hozzáállását abszolút meg kellene változtatni. […]Ezt nem csak úgy hozza az ember, mint egy cipő vásárlását, mert le van árazva és utána “na a fenébe, megvettem, mindegy”. Hanem ezzel tényleg együtt kell élnie.

– fejtette ki gondolatait a szívhang törvénnyel kapcsolatban az egyik válaszadó, aki ráadásul maga is az egészségügyben dolgozik. A kötelező eljárási elemek közül a kutatásban részt vevők ezt kritizálták a legnagyobb arányban.

Kiszolgáltatva a műtőasztalon

A kutatásban résztvevők zöme állami kórházban esett át a beavatkozáson, és csak néhányuk magánintézményben. Azok, akik az utóbbit választották, kevesebb megrázó élményről számoltak be, ám még az ő beszámolóikban is megjelenik egy-egy olyan elem, ami hosszú távon traumatikus lehet. Ezek közül a legmegdöbbentőbb, hogy sokan a szülészeti osztályon kaptak ágyat a műtét előtt, vagy után.  Többen is kiemelték, hogy a műtétre várva bűntudattal és szégyennel kellett szembenézniük, valaki egyenesen árulónak érezte magát a terhes kismamák között, akik ugyanazon a folyosón várakoztak, csak éppen a szülészeti osztályra érkeztek. 

Mások az információhiányra panaszkodtak: a kutatás szerint rengetegen nem kaptak elengedő információt a műtéti eljárással kapcsolatban. Egyszerűen nem tudták, mire számítsanak. A 103 megkérdezett nőből 27 ráadásul semmilyen információt sem kapott a beavatkozást megelőzően. Az empátia még egy aprócska szikráját sem tapasztalhatta meg az a nő, aki így számolt be a műtőasztalon átéltekről:

Az orvos az… tehát szerintem fel is jelenthettem volna amiatt, amiket mondott meg meg ahogy viselkedett (…) amikor tette fel a tágítót és rettenetesen fájt és felkiáltottam (…) azt mondta, hogy »amikor mást tettek be, az nem fájt, ugye?«

A fentiek ismeretében talán nem meglepő, hogy akinek lehetősége van rá, inkább külföldön végezteti el a műtétet, vagy az abortusz tablettát választja. 

A változás kilátásai

Bár a kutatás eredményei megdöbbentőek, és helyenként már-már sokkolóak, a publikálása lendületet adhat a társadalmi szemléletformáláshoz. A terhességmegszakítást illetően a nyilvános párbeszéd elengedhetetlen lenne; segíthetne csökkenteni a társadalmi megbélyegzés lehetőségét. 

Forrás

Exit mobile version