Megbetegít ébredéskor a szundi funkció használata

Csízi Ágnes | 2024. Április 29.
Úgy érezzük, hogy szinte életet mentenek a lopott 10 percek és negyedórák. Pedig valójában romboljuk vele nem csak testünket, de lelkünket is.

„Hánykor kell kelni holnap? 8kor? Akkor elsőnek majd 7:15-kor csörög. Aranyat fognak érni azok a negyedórák még reggel” – otthonok tömegeiben zajlik le ez vagy hasonló beszélgetés, hogy aztán reggel a vég nélkül csörömpölő szundi funkció rázza meg a bolygót. De tényleg jó ez nekünk?

Mintha nálunk lenne a döntés

A szundizásban az a legcsábítóbb, hogy úgy érezzük, akad még némi ígéret a további pihenésre. Olyan ez, mint egy mentális mankó, ami megadja az illúzióját annak, hogy a látszat ellenére mi magunk döntünk az ébredésünkről, nem pedig a főnökünk, a gyerek iskolája vagy a menetrend. Különösen erős kapaszkodó ez azoknak, akik folyamatos alváshiányban szenvednek – és lássuk be, nagyon is sokakra igaz ez.

Nincs idő a regenerálódásra

Miközben azt várjuk, hogy a szundi funkció csökkenti a stresszt, ami a nem várt, sőt általában mindig túlságosan korai ébredéssel jár, sajnos a helyzet éppen ellenkező. Két gombnyomás között a testünk nem kap elegendő időt a regenerálódásra és arra, hogy felkészüljön az ébrenlét állapotára. Az újra és újra átélt alvás, majd az abból történő újabb és újabb ébredést megzavarja a hormonális egyensúlyt és az anyagcserefolyamatokat is.

Miért olyan nehéz?

Amikor először megszólal az óra, általában az alvásciklus egy mélyebb szakaszából ébredünk. Ha megnyomjuk a szundi gombját, akkor testünknek elvben lehetősége nyílik befejezni az aktuális alvásciklust, ami elméletben segíthet abban, hogy frissebben ébredjünk újra. Csakhogy a 10-15 perces szakasz nem elegendő erre, így végül jó esély van rá, hogy jóval nyúzottabbnak érezzük magunkat, mint ha egyszerűen csak egyből kikeltünk volna az ágyból.

Fotó: Getty Images

Végül a rohanás marad

Azok a rövid alvásszakaszok, amik a szundi gomb megnyomása után következnek, gyakran intenzívebb és élesebb álmokkal járnak. Mivel az agy ekkor gyorsan visszatér a REM fázisba, ezek az álmok maradandóbbak és érzelmileg intenzívebbek lehetnek, ez pedig még kellemetlenebb ébredést okozhat, rossz esetben többet is egymás után. Ráadásul a kutatások azt mutatják, hogy akik rendszeresen használják a szundi funkciót, azok általában végül utolsó pillanatban vagy még annál is később kelnek ki az ágyból, általában kapkodva és sietve indulnak otthonról, ami kihat a koncentráció, a stressz és a teljesítmény szintjére is.

Próbáljuk meg így

A szundi gomb gyakori használata akaratlanul is megtanítja a testet és az elmét arra, hogy figyelmen kívül hagyja az ébresztőóra első csengését, ez a fajta negatív kondicionálás pedig megnehezíti az ébredést. Az alvásszakértők helyette azt ajánlják, tanítsuk meg testünket arra, hogy az ébresztőóra első csengésére keljen fel, a kellemesebb élmény érdekében pedig próbáljunk ki a alternatív eszközöket is, például fényébresztő órák, amelyek a napfelkeltét utánozva fokozatosan növelik a fényerősséget a szobában, segítve ezzel a természetesebb és frissebb ébredést.

Exit mobile version