„Az életem alapjaiban változott meg, miután beteg lettem” – nyilatkozta a CBS7-nek Jeanna Giese, majd hozzáteszi, azután a bizonyos denevérharapás után, mindent a nulláról kellett újra tanulnia. „Kis túlzással olyan voltam, mint egy újszülött: nem tudtam magamról, nem tudtam beszélni, járni, semmit, amit korábban igen” – emlékszik vissza az immár 3 gyerekes édesanya.
Jeanna a csatornának elmondta azt is, aznap templomban volt a családjával, a padlón pedig egy vergődő denevérre lett figyelmes.
Már akkor is imádtam az állatokat, és segíteni akartam rajta, így mielőtt bárki bármit mondhatott volna, felnyaláboltam és kivittem a szabadba. Ám alig tettem vele pár lépést, azonnal belém harapott.
Jeanna felidézte, hogy amint hazaértek, édesanyja azonnal fertőtlenítette a harapás helyét. „Bár piszkosul fájt, a seb nem volt különösebben nagy. Néhány nappal később már meg se tudtam volna mondani, hol is volt pontosan.” Részben ennek is köszönhető, hogy három héttel később, mikor Jeanne furcsa tünetekkel ágynak esett, se ő, se a szülei nem gondoltak rá, hogy a denevérharapás lehet az oka.
Egy denevérharapás után kapott veszettséget a 15 éves lány (Fotó: GettyImages)
„Közölték, hogy napjaim vannak hátra”
Amikor élete legrémisztőbb élményére emlékezett vissza, Jeanna elmesélte, a szülei akkor vitték kórházba, mikor kettős látása lett és rendszeresen hányt. „Az orvosok teszteltek egy rakás betegségre az agyhártyagyulladástól a Lyme-kórig, de minden teszt negatívan jött vissza. Végül átszállítottak a milwaukee-i gyerekkórházba, ahol a kezelőorvosaim szabályosan falfehérré változtak, mikor a szüleim elmondták nekik, hogy nagyjából egy hónapja megharapott egy denevér.”
Azonnal mintát vettek, amit a járványügyi központba küldtek és ahonnan villámgyorsan jött is a hír, hogy a minta pozitív veszettségre. „Nem szépítem, egész biztos voltam benne, hogy a lány meg fog halni” – idézi a Daily Mail című brit lap Rodney Willoughby-t, a kórház fertőző betegségekre specializálódott gyerekorvosát. „Biztos voltam benne, mert akkoriban minden veszettséggel fertőzött betegünket elveszítettük.
A betegség védőoltás hiányában 100 százalékban halálos volt.
„Kipróbálnék valamit, amit eddig még senki”
Dr. Willoughby egy kísérleti, addig még sosem próbált módszert ajánlott az összetört szülőknek: Jeanne-nél két hétre mesterséges kómát idéztek elő, hogy így óvják meg az agyát a vírus okozta gyulladástól. „Mikor magamhoz tértem, vírusmentes voltam ugyan, de nem tudtam magamról; olyan voltam, mint egy újszülött” – meséli Jeanna.
„Semmit sem tudtam, amit korábban igen. Nulláról kellett újra megtanulnom beszélni és járni is. És nem fogom tagadni, a teljes gyógyulásig vezető út nagyon hosszú és fájdalmas volt.” A fiatal nő szerencsére nem adta fel, hála annak a veleszületett makacsságának, ami születésétől kezdve oly jellemző volt rá.
Jeanna végül több mint 2 hónapot, 9 hetet töltött kórházban, és további 2 hónapba került, hogy újra megtanuljon járni. Hála az úttörő eljárásnak és a csodaszámba menő gyógyulásnak világszenzáció lett belőle: „Én lettem az első, aki védőoltás nélkül is túlélte a veszettséget.”
Az édesanya, akinek 2016-ban ikrei, 2018-ban pedig egy kisfia született, tavaly év végén a The Guardiannak nyilatkozott a betegségéről:
Úgy tudom, azóta a Milwaukee-módszer megmentett jó pár életet az enyémen kívül. Tisztában vagyok vele, hogy a módszer nem minden életet ment meg, de legalább ad egy kis esélyt egy olyan betegséggel szemben, ami még ma is nagyrészt halálos ítélet. Boldog vagyok, hogy valamennyi részem volt benne.
