Valójában a magyarországi „tengerszemek” egyike sem az a szó szoros értelmében, ugyanis nem jég vájta ki őket, hanem emberi tevékenységnek, pl. bányászatnak köszönhetően jöttek létre. Különleges látványuk, üde, zöld színük, idilli környezetük miatt azonban kiérdemelték a regényes jelzőt. Cikkünkben ezekről a tavakról mesélünk, melyek akár egy emlékezetes nyári, családi kirándulás remek célpontjai is lehetnek.
1. A smaragdzöld jósvafői Tengerszem
Fotó: Dömsödi Áron – MTSZ
Mintha egy mesébe érkeztünk volna a gyönyörű, zöld vizű tó partján. Csobogó vízesés hangját halljuk, fahidacskákon sétálhatunk át, stég nyúlik be messze a víz fölé. A Jósva-forrásra az 1840-es években építettek malmot, majd később villanytelepet. 1935-ben völgyzáró gát készült, így keletkezett a Tengerszem, és a Baradla-barlangnak elektromosságot termelő turbina. A Jósva-forrás egyébként hazánk legnagyobb vízhozamú hideg vizű forrása, ami 7-8000 liter vízzel táplálja a Jósva-patakot másodpercenként.
2. Megyer-hegyi Tengerszem
Fotó: Dömsödi Áron – MTSZ
Sárospataktól és Károlyfalvától egyaránt rövid úton feljuthatunk a fenséges Megyer-hegyi tengerszemhez, ami mára népszerű túracélponttá nőtte ki magát. Nem véletlenül: az ég felé törő sziklafalak és a köztük csillogó víztükör minden évszakban lenyűgöző látvány. Újabban via ferratázhatunk is a tengerszemnél, ahol tájékoztató táblákon ismerhetjük meg annak keletkezését. A 15. századtól kezdve malomkövet bányásztak itt, egészen 1907-ig. A 70-es években természetvédelmi területté nyilvánították.
3. Apró gyöngyszem: Tarcali bányató
Fotó: Dömsödi Áron – MTSZ
Szintén különleges elhelyezkedésével és színével varázsol el a Tokaj közelében található tarcali bányató. Érdemes a község központjától egy kilométerre található Áldó Krisztus-szobrot felkeresni először, és itt megcsodálni a településre, a környező halastavakra, holtágakra, és persze a tengerszemre nyíló szép kilátást.
4. Smaragdzöld víztükör a Mátraalján: az apci tengerszem
Fotó: Farkas Péter – MTSZ
Tavalyi felfedezettünk az apci tengerszem, ami az andezitbányászat következtében alakult ki, és az utóbbi egy-két évben lett szélesebb körben is ismert. Nem is csoda, hogy a természetet szerető közönség egyre gyakrabban látogatja: rejtett, mégis könnyen megközelíthető, vadregényes, mégis szuperül lehet üldögélni vagy akár szalonnát sütni a partján, és nem utolsó sorban nagyon látványos. Vigyázat, a fürdőzés a bányatóban veszélyes lehet, és egyébként tilos is, a nehezen észrevehető, leharcolt tábla ellenére. 1995 óta a terület védett.
5. Magyarország egyik legmélyebb állóvize, a rudabányai bányató
Fotó: Gulyás Attila – MTSZ
Számos írott forrás szerint a rudabányai „tengerszem” egész Európa legmélyebb tava a maga 60 méterével – az igazság azonban az, hogy a műszeres hidrológiai mérések alapján a tó valójában a legmélyebb részén is csupán 35-36 méteres. Persze, mindez nem lényeges, ha az élményfaktort nézzük, ami itt, a Zemplénben, Rudabánya és Felsőtelekes között, a valószínűtlenül türkiz vizű tónál járva garantált. Egykor vasércbányát fejtettek itt, amit 1985-ben beszüntettek. A tó körül tanösvényen sétálhatunk végig, kilátókat, padokat, stéget is találunk. Ha itt jársz, érdemes megnézni az állóvíz szomszédságában lévő Rudapithecus látványtár őslénytani lelőhelyet is.
6. A fiatal erdőbényei bányató
Fotó: Abelovszky Tamás -MTSZ
A szóban forgó tengerszemnek helyet adó, 230 méter magas Mulató-hegyen egykor andezitbánya működött. Kőfejtője évszázadokig működött, majd vízproblémák és a kimerülés miatt 1983-ban bezárt, majd 2000-től ismét művelték még hét éven keresztül. Ma már csak időnként fordul elő, hogy meddőt hordanak el innen. Az egykori kőbánya helyén alakult ki a mutatós tó. Megközelíteni a falu Bethlen Gáborról elnevezett utcájáról egyszerű.
Szerző: TURISTA MAGAZIN