Tisztázták a legnagyobb tévhitet a mérsékelt alkoholfogyasztásról

S. Z. | 2024. Július 25.
Kiderült, hogy számos kutatásban az absztinensek és a mérsékelten italozók jó része egészségügyi okok miatt fogta vissza az alkoholfogyasztást. Így nem csoda, hogy hamarabb haltak meg.

Az alkoholfogyasztóknak szinte tökéletes felmentést adnak azok a korábbi tudományos kutatások, amelyek szerint a mérsékelt italozás segíti az egészség megőrzését, sőt, a hosszabb élethez is hozzájárul. A legismertebb ilyen tézis, hogy napi egy pohár vörösbor támogatja a szív egészségét, ami antioxidáns-tartalma miatt nem légből kapott dolog, de az alkohol közben károsítja a májat és a bélflórát, és az agyműködésre is negatívan hat. Ráadásul ezt a boros információmorzsát a szeszfogyasztók egy része elég lazán kezeli: nem bort és nem egy pohárral isznak, ami hosszú távon épphogy megrövidíti az életet.

Megtévesztő összehasonlítás

De akkor honnan vették az emberek, hogy a hosszabb élet reményében jobb napi pár korty alkoholt elfogyasztani, mint teljesen tartózkodni az italtól? Többnyire tudományos kutatási eredményekből, illetve az azokról szóló hírekből. Most viszont egy új elemzés alapjaiban kérdőjelezi meg azokat a vizsgálatokat, amelyekben az alkoholfogyasztókat hasonlítják össze az absztinensekkel.

Kanadai tudósok 107 korábban megjelent tanulmányt néztek át, olyanokat, amelyekben az ivási szokások és az élettartam közötti összefüggéseket kutatták. A legtöbb esetben az alkoholfogyasztókat olyan emberekkel hasonlították össze, akik egy kortyot sem vagy csak nagyon kevés alkoholt ittak. Csak azt nem vették figyelembe sok kutatásban, hogy sokan azért álltak le az itallal vagy csökkentették a mennyiséget, mert valami miatt megromlott az egészségük.

Ezt azt jelenti, hogy az absztinensek és a ritkán ivók között jóval több volt a beteg ember, ami jelentősen lerontja ennek a csoportnak az egészségi állapotát, hozzájuk képest pedig úgy tűnik, jobb életkilátásokkal bírnak az alkalmi és mérsékelt alkoholfogyasztók.

Sokan betegség miatt hagyják abba

„Az alkoholipar számára propagandafegyver volt azt javasolni, hogy a termékeik mérsékelt fogyasztása meghosszabbítja az emberek életét” – mondta a Guardiannek dr. Tim Stockwell, a tanulmány vezető szerzője, a kanadai Victoria Egyetem tudósa. Szerinte ez az álláspont hatással volt a nemzeti alkoholfogyasztási irányelvekre, az alkohol miatti megbetegedések becslésére, továbbá akadályozta az alkohollal és a közegészségüggyel kapcsolatos hatékony politikai döntéshozatalt.

Amikor a kutatócsoport egyesítette a tanulmányok adatait, az rajzolódott ki, hogy a könnyű és mérsékelt alkoholfogyasztók – akik heti egy és napi két ital közötti mennyiséget fogyasztanak – 14 százalékkal kisebb kockázattal haltak meg a vizsgált időszakban, mint az absztinensek. A látszólagos előny azonban eltűnt, amint jobban megvizsgálták az adatokat.

Fotó: Unsplash

A legjobb minőségű kutatásokban – amelyekbe fiatalabbakat is bevontak, és a tudósok ügyeltek arra, hogy az alkalmi alkoholfogyasztók, illetve az ivást korábban abbahagyók ne absztinensként legyenek feltüntetve –,

nem találtak bizonyítékot arra, hogy a könnyű vagy mérsékelt alkoholfogyasztók tovább élnének.

Ez csak azokban a gyengébb színvonalú vizsgálatokban mutatkozott meg, amelyekben nem különítették el az egykori alkoholfogyasztókat a egész életükben absztinensektől.

Ismert jelenség, hogy sokan akkor hagyják abba az ivást vagy csökkentik a mennyiséget, amikor egészségük megromlik, és a kor előrehaladtával egyre gyengébbek lesznek. A leginkább elfogult tanulmányok sok olyan embert vontak be az összehasonlító csoportba, akik egészségügyi okokból hagyták abba vagy visszafogták az italozást, így még egészségesebbnek tűnnek azok, akik elég jól vannak ahhoz, hogy továbbra is folytassák az ivást.

Nincs ok-okozati összefüggés

A mostani eredmények láttán könnyű lenne azt mondani, hogy semmit sem érnek ezek a vizsgálatok, de nem ilyen egyszerű a helyzet.

„Az alkohollal és az egészséggel kapcsolatos tanulmányok még akkor is lehetnek elfogultak, ha jól vezetik őket” – magyarázta dr. Iona Millwood, az Oxfordi Egyetem munkatársa. – Ennek az az oka, hogy az ivási szokások általában más tényezőkkel, például a dohányzással és a társadalmi-gazdasági státusszal is összefüggnek, és az emberek gyakran változtatnak az ivási szokásaikon a rossz egészségi állapotuk miatt. Egyre több bizonyítékot látunk arra, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás látszólagos jótékony egészségügyi hatásai valószínűleg nem ok-okozati jellegűek.”

Mindez egybevág azzal, amit a szakemberek az utóbbi években egyre inkább hangoztatnak: lehetőleg teljes mértékben tartózkodjunk az italozástól, mert nincs olyan alkoholmennyiség, ami egészségügyi szempontból biztonsággal, káros következmények nélkül fogyasztható lenne.

Exit mobile version