Az egész világot megdöbbentette az a hír, hogy kokaint találtak a Brazília partjainál élő, éles orrú cápák szervezetében. És bár a kokaincápák története egy fantasztikus forgatókönyv alapja lehetne egy újabb hollywoodi kasszasikerhez, sajnos a tény, hogy az alapsztori igazságon alapul, eléggé elkeserítő.
Nagy mennyiségű kokaint találtak éles orrú cápák szervezetében / Fotó: Getty Images
Hogy kerülnek bele a kábítószerek a vizeinkbe?
A megfigyelés már csak azért is igazán sokkoló, mert az állatok szervezetében a kokain koncentrációja százszorosa volt annak, amit vízi állatban valaha találtak. A kutatók vizsgálatukhoz 13 cápát boncoltak fel és vizsgáltak meg; szervezetükbe a drog valószínűleg a drogcsempészek által vízbe dobott kokainszállítmányok miatt került bele. A kutatók azért az éles cápák faját vizsgálták alaposabban, mert a faj jellemzően a part menti, sekély vizeket kedveli, így ezek az állatok számítanak a legkitettebbeknek a vízbe szórt kábítószereket illetően.
Az biztos, hogy a tengereken keresztül jelentős a csempészet és nyilván a csempészeknek is az az érdeke, hogy ne üssenek rajtuk a hatóságok. Ha azonban ez mégis megtörténik, akkor azzal a lendülettel megpróbálnak megszabadulni a drogoktól és beledobálják azokat a vizekbe. Így könnyen előfordulhat, hogy ezeken a csempészútvonalakon időnként egyszerre nagy mennyiségű – pontosabban fogalmazva a teljes szállítmány -, bekerül a vízbe.
– vázolta a szomorú helyzetet lapunknak Hanga Zoltán a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője.
Azt azonban tudni kell, hogy a kokainszennyezés problémája nem csak a kábítószer-exportáló régiókra korlátozódik, mivel a tiltott anyag sok egyéb módokon is eljuthat a vízi élővilághoz.
„Előfordulhat az is, hogy egy droglabor kiürülő szennyvizében is magasabb a kábítószer mennyisége, de véleményem szerint ez a szennyvíz nem rejt olyan jelentős mennyiséget magában. A készítők érdeke ugyanis az, hogy a hatóanyag a termékükben maradjon.” – mondta a szakértő.
A drogbizniszben utazóknak csak a pénz az úr (Fotó: Getty Images)
Mindezek mellett az emberek által használt, majd a csatornákba is bejutó kábítószerek is szennyezhetik a vizeket. Mikor ugyanis valaki olyan kábítószert vesz be, mint a kokain, a szervezete nem tudja teljes mértékben lebontani az anyagot, így azok a vizelettel és a széklettel távoznak a szervezetből.
Egy ilyen példáért nem kell messze menni: évről-évre számos cikk szól például arról, hogy a Balaton Sound idején már az élővilágot is veszélyezteti a magyar tengerbe kerülő drog mennyisége, ahol volt olyan év, mikor nagy mennyiségben mutattak ki kokaint, ketamint, illetve az ecstasy fő hatóanyagát, a 3,4-metiléndioxi-N-metamfetamint (MDMA).
Természetesen ezen a ponton a drogszennyezés pontos mikéntjét is tisztázni kellene, amit feltehetőleg nem úgy kell elképzelni, hogy valaki beszór egy zacskó kokaint a vízbe. A kutatók szerint azonban ezzel együtt sem világos pontosan, hogy közvetett vagy közvetlen módon kerül-e be a drog a vízbe. Csak a tisztánlátás kedvéért: az első kategóriába a nem megfelelő szennyvízelvezetés tartozik, a második kategóriába pedig azok, akik a Balatont használják illemhelynek.
Ha valaki mindezek után arra lenne kíváncsi, hogy vajon a többi európai országban mi a helyzet e téren, akkor van egy jó hírünk. A DailyMail egyik értekezése ugyanis arról számol be, hogy a kontinensen található 108 városban mi a helyzet a vízkezelő-központi vizekben talált kokain mennyiségével. Cikkükből kiderül, hogy például Párizsban a kokainfogyasztás csaknem megduplázódik csütörtöktől vasárnap reggelig, majd hétfőn jelentősen visszaesik. Eközben úgy tűnik, hogy Brüsszel lakosai inkább a hét folyamán fogyasztanak tudatmódosító szereket, a hétvégén pedig jelentős visszaesés figyelhető meg. Nincs jó hírünk a londoni lakosoknak sem, ahol szintén magas a kokain koncentrációja.
Milyen hatása van a drognak a vízi élővilágra?
Mielőtt bárki azon aggódna, hogy innentől tudatmódosult állapotban levő cápákkal tarkított vizekben kell úszkálnia, van egy jó hírünk: erről szó sincs. Így hát, ha mégis leforgatnák a kokaincápák első részét, a gonosszá vált, embergyilkos és beállt ragadozók képe csupán a képzelet szüleménye lenne.
A tengerekben fellelhető drogok mennyisége nem olyan magas, hogy azoknak tudatmódosító hatása legyen az állatokra. A tudatmódosító szerek ugyanis annál nagyobb területen terülnek szét. Nem nagyon hiszem, hogy lenne relevanciája a drogok miatt agresszívebb cápák elképzelésnek
– árulta el Hanga Zoltán.
Fellélegezni sincs okunk azonban, a magas drogszennyezettségnek ugyanis számos más negatív hatása van az élővilágra. A tudósok felfedték, hogy a kokain például olyan súlyosan szennyezte Brazília part menti vizeit, hogy az már rontja a helyi cápák látását, vadászati készségeit és várható élettartamát – a koncentráció egyébként a vizsgált éles orrú cápák májában volt a legmagasabb. A Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője mindezek mellé még azt is hozzátette, hogy a szennyezés a szaporodásukra is hatással lehet.
Szintén megdöbbentő megfigyelésekre tettek szert azon alkalmakkor is, amikor célzott kísérletek keretében vizsgálták a kokainos víz hatásait az állatvilág egyes fajaira. Egy cseh kutatásban például sebes pisztrángokat helyeztek egy metamfetaminnal „felturbózott” akváriumba, majd megdöbbentő felfedezést tettek.
A pisztrángok nagyon gyorsan rákaptak a meth-re, és ha tiszta vízbe tették őket, elvonási tünetek gyötörték őket. A függőségük pedig hosszútávon táplálékszerzési és szaporodási nehézségekhez is vezethet, rombolva ezáltal az ökoszisztéma egyensúlyát.
A drogszennyezettség hatásait bekokainozott angolnákon is vizsgálták a kutatók – az eredmény pedig ebben az esetben is sokkoló volt. Bár nehéz – és talán nem is lehet – eltekinteni attól, hogy mindezt a tudomány oltárán tették, de a tudósok 50 napon át laboratóriumi körülmények között kokaint juttattak európai angolnák vizébe, majd megfigyelték a szer rájuk gyakorolt hatását. A Science of the Total Environmentben közölt eredmények pedig alátámasztották, hogy igenis van hatása a drognak a vizsgált fajra, azon belül is leginkább a fiatalabb példányokra.
Az angolnák szaporodása szintén kudarcba fulladhat a drogok hatására (Fotó: Getty Images)
A kábítószer az angolnák agyában, izmaiban, pikkelyeiben, bőrében és egyéb szöveteiben halmozódott fel. A halak izomszövete megduzzadt, sőt helyenként elszakadt, és ha ez még nem lenne elég, akkor az élettani folyamataikat szabályozó hormonok termelődése megváltozott. Ezek a problémák megmaradtak az után is, hogy a kutatók tíznapos rehabot tartottak az angolnáknak és kivették őket a kokainos vízből. Ráadásul náluk is veszélybe került a szer által a szaporodás kérdése. A kokain hatására ugyanis növekszik a dopaminszint is, ami meggátolja az angolnák nemi érését, ezáltal az angolnák szaporodása érthetően kudarcba fulladhat.
Mit lehet tenni?
Kétségtelen tehát, hogy igen komoly problémával állunk szemben, Hanga Zoltán azonban kifejtette, hogy nem a kokainos víz a legnagyobb probléma az óceánok és tengerek szennyezése kapcsán.
„A brazil eset arra figyelmeztet bennünket, hogy van egy újabb természeti probléma, amire figyelmet kell fordítanunk. De azt azért hangsúlyoznám, hogy egyelőre messzemenő következtetéseket nem tudunk levonni ebből az esetből. Ahhoz még korai a dolog. Mindenesetre érdekes információt ad mindenki számára, hogy mennyi minden belekerülhet a vizeinkbe. Sajnos azonban a csempészekre és a droggyártókra nem lehet rászólni, hogy hagyják abba a tevékenységüket, hiszen eleve illegális dolog az egész. Nekik nem érdekük, hogy odafigyeljenek a környezetre. Az is megnehezíti a helyzetet, hogy a csempészútvonalak sem minden esetben ismertek, így nem tudni pontosan, hogy mely területeken szennyezett igazán a populáció” – fogalmazta meg a szakértő, aki szerint más komoly problémával is érdemes lenne foglalkoznunk, ha a vizeink szennyezettségéről van szó.
A vizek szennyezettsége nem csak a tudatmódisító szerek miatt komoly probléma (Fotó: Getty Images)
Amire érdemes lenne odafigyelnünk, azok a nehézfémek, amelyek szintúgy szennyezik a környezetet és veszélyeztetik a vízi élővilágot. A nehézfémek ugyanis bekerülnek – elsőként – a kis halak szervezetébe, majd végig haladva a táplálékláncon eljutnak a csúcsragadozókig, akiknek a szervezetéből nem tud kiürülni a sok káros anyag, ezzel komoly egészségügyi problémákat okozva számukra.
– tette hozzá.
A nehézfémek útja azonban nem csak a halaknál állhat meg, hanem adott esetben az embernél is, aki elfogyasztja azokat, velük együtt pedig a bennük rejlő higanyt, arzént, kadmiumot vagy ólmot. Kutatások szerint a legnagyobb mennyiségben a tonhal, a cápa, a kardhal, a királymakréla és a tőkehal húsa tartalmazza ezeket a veszélyes anyagokat.
Mindent összevetve tehát bár döbbenetes, hogy a halaink szervezetében akár kokain is fellelhető, nem szabad elfelejtenünk, hogy létezik olyan probléma is, amely évtizedek óta szintén égető és ugyanúgy megoldásra vár.
