Jövő kedden tárgyalja a parlament „a közélet átláthatóságáról” címet viselő törvényjavaslatot. A putyini mintára megkomponált, a magyarországi független sajtót minden eddiginél nehezebb körülmények közé kényszerítő törvénytervezettel a fideszes kormány tökéletes eszközhöz juthat az általa
kiszemelt lapok és civil szervezetek kiirtásához.
Az Országgyűlés jövő heti napirendi tervezete szerint az igazságügyi bizottság hétfő délelőtt tárgyalja a törvényjavaslatot. Miután ezen borítékolhatóan át fog menni, a törvényjavaslat általános vitája kedd este lesz. Az előterjesztő Halász János mellett a kormány és a parlamenti frakciók is akkor ismertethetik majd az álláspontjukat.
Itt éppen a gyülekezési törvényt módosítgatja a kormánytöbbség, Latorcai János vezényletével. Kép forrása: Youtube
Ha a Fidesz-KDNP kivételes eljárásban már jövő hét elején át akarja nyomni a javaslatot, akkor a házszabály szerint legkorábban jövő kedden szavazhat a parlament Halász János indítványáról. Ha pedig nem alkalmazzák a kivételes eljárást, akkor a jelenlegi ülésterv szerint a június 10-i hét elején
szavazhat az Országgyűlés az ellehetetlenítési törvényről.
Az Alaptörvény szerint a szavazás után öt napja van a házelnöknek, hogy aláírja a törvényt, és elküldje a köztársasági elnöknek. Utóbbinak ezután szintén öt napja van arra, hogy átolvassa, megfontolja, aláírja, és kihirdesse az új jogszabályt.
Az ellehetetlenítési törvény így a kihirdetést követő harmadik napon, azaz a jelenlegi tervek szerint június közepén léphet életbe. Ha a köztársasági elnök – Sulyok Tamás – rögtön aláírja a törvényt, június közepén kapja meg új jogköreit a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Ettől kezdve, ha Lánczi Tamás hivatala úgy ítéli meg, hogy egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, javasolhatja, hogy a fideszes kormány vegye jegyzékbe a szervezetet. Ez azzal jár, hogy
az adott szervezet a jövőben nem gyűjthet adó 1 százalékot,
és köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött.
A törvény szerint minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amiket transzparens pályázatokon lehet elnyerni. Ebbe beletartoznak azok az uniós pályázatok is, amikért uniós tagországban működő szervezetek indulnak el. A listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, és kiemelt közszereplőkké válnak.
Ha felmerül, hogy a szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságnak, amit 15 napon belül ki kell fizetni. Az így befizetett összegek és a törvény alapján megszüntetett szervezetek teljes vagyona az ún. Nemzeti Együttműködési Alapba kerül.
A törvénytervezet egyelőre kevésbé ismert veszélye
az is, hogy teljesen el fogja lehetetleníteni a leginkább civil szervezetek által végzett állatmentő tevékenységeket. Az állatvédők ugyanis költségeik jelentős részét külföldi pályázatokból, illetve magánszemélyek adományaiból fedezik, az eleve csekély számú magyarországi adományozó korlátozott anyagi lehetőségei miatt.
Kép forrása: Youtube
