A zabpehely igazi tápanyagbomba: 70 százalékban szénhidrátot, 15 százalékban fehérjét tartalmaz, emellett gazdag telítetlen zsírsavakban, B1-, B9- és K-vitaminban, valamint magnéziumban, vasban és cinkben. A pici pelyhekben sok rost is található, a bennük lévő béta-glükán pedig még a koleszterinszintet is csökkentheti.
Akár joghurtba keverve, akár kásaként fogyasztjuk, a zabpehely jót tesz a szervezetnek. De melyik változat az egészségesebb: a nyers vagy az elkészített? Az elkészítési módok közül az egyik még a fogyást is segítheti.
Mit tesz a nyers zabpehely a gyomorban?
A nyers zabpehely könnyen emészthető, így nincs akadálya annak, hogy közvetlenül tejbe vagy joghurtba keverjük. Ugyanakkor tartalmaz fitinsavat is – ez egy másodlagos növényi anyag, amely megköti a zabpehelyben lévő tápanyagokat.
Nyers állapotban a fitinsav mennyisége magasabb, ami megnehezíti a tápanyagok felszívódását. A hideg folyadékban való áztatás (legalább 30 percig) azonban lebontja a fitinsavat, így a fontos tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok jobban hasznosulnak.
A főtt zabkása a fogyást is segítheti
A hideg reggeli étel sok energiát von el a szervezettől, mivel a testnek fel kell melegítenie az emésztéshez – ez pedig könnyen farkaséhséghez vezethet. A meleg étel ezzel szemben kíméli a szervezetet, így több energia marad más feladatokra a nap folyamán.
Bár a főzés során némi tápanyag elvész, a jóllakottság érzése tovább tart, mivel a pelyhek megduzzadnak, megnő a térfogatuk, és lassabban emésztődnek.
Mindkét elkészítési módnak megvannak az előnyei és a hátrányai: a hideg folyadékban áztatott nyers zabpehely több tápanyagot őriz meg, míg a főtt változat hosszabban telít. Ha fogyni szeretnél, érdemes a meleg verziót választani.
