Az agyunk a társalgás során egyszerre dolgozza fel a hallottakat és készíti elő a saját válaszunkat. Ez a gyors váltás sokszor tudattalanul is oda vezethet, hogy közbevágunk, különösen akkor, ha a másik szavaiban felismerjük azt a gondolatot, amely bennünk is megfogalmazódott. Emellett szerepet játszik a rövid távú memória is: ha attól félünk, hogy elfelejtjük a mondandónkat, erősebb késztetést érzünk arra, hogy mielőbb kimondjuk, még akkor is, ha ezzel megszakítjuk a másikat. Ez a hajlam különösen erősen jelentkezhet szorongás vagy stressz hatására.
A félbeszakítás mögött többféle ok húzódhat meg
- Utalhat szorongásra vagy stresszre, amikor valaki attól tart, hogy elfelejti, amit mondani akart.
- Lehet a dominancia és az erős önérvényesítés jele, hiszen a versengő, irányító személyiségek gyakran át akarják venni a beszélgetés irányítását.
- Ugyanakkor állhat a háttérben egyszerű impulzivitás és türelmetlenség is, vagy akár figyelemhiányos zavar, például ADHD, amely megnehezíti a kivárást.
A folyamatos közbevágás komoly hatással lehet az emberi kapcsolatokra
Aki rendszeresen így él át beszélgetéseket, az frusztrációt és tiszteletlenséget tapasztalhat, és úgy érezheti, hogy a szava nem számít. Ez gátolja az őszinte párbeszédet, és érzelmi sérülésekhez is vezethet. A munkahelyi helyzetekben különösen zavaró, hiszen a hangosabb, dominánsabb kollégák szava érvényesül, míg a csendesebbek háttérbe szorulnak, ami hosszú távon a csapatdinamikát és az együttműködést is rombolhatja.
Kevésbé ismert tényező, hogy a kultúra is befolyásolja a közbeszólást: van, ahol ez a párbeszéd természetes része, sőt, az érdeklődés jelének számít, máshol viszont komoly illetlenségnek tekintik.
A modern technológia szintén hatással van erre a szokásra: a digitális kommunikáció gyors ritmusa – chatelés, közösségi média, azonnali válaszadás – hozzászoktat minket a villámgyors reakciókhoz, amit aztán a személyes beszélgetésekben is „tovább viszünk”.
Ha valaki zavarónak érzi, hogy állandóan félbeszakítják, érdemes udvariasan, de egyértelműen jeleznie ezt a másik félnek, aki sokszor nincs is tudatában a viselkedésének. Aki pedig maga hajlamos közbevágni, tudatos gyakorlással fejlesztheti önkontrollját: érdemes aktívan figyelni a másikra, időt hagyni a válasz előtt, vagy röviden visszaismételni, amit hallottunk, mielőtt megszólalunk.
