Mi ez pontosan?
A Harbinban működő Northeast Forestry University és a Shenyang University of Chemical Technology kutatócsoportja nemes egyszerűséggel „bambusz molekuláris műanyagnak” (röviden: BM-plastic) nevezi az új anyagot. Az eredmény a Nature Communications című rangos folyóiratban jelent meg.
Miért épp bambusz?
„A bambusz gyors növekedése miatt rendkívül megújuló alapanyag, fenntartható alternatíva a hagyományos fa helyett”
– magyarázza a kutatást vezető Dawei Zhao.
Vannak fajták, amelyek akár napi egy métert is nőnek, és évente hektáronként 78 tonna biomasszát adnak – több mint négyszer annyit, mint a közönséges fa.
Hogyan készül?
A kutatók molekuláris szinten bontják le, majd építik újra a bambuszt: cink-klorid és hangyasav oldatával szétbontják a bambusz cellulózát, majd etanolt adnak a rendszerhez, amely újrarendezi a molekulákat egy sűrűbb, rendezettebb hálózattá, mint amilyen a természetes bambuszban található.
Az így létrejött szerkezet adja az anyag magas szilárdságát, miközben a természetes eredetű láncoknak köszönhetően gyorsan és maradéktalanul lebomlik.
Miért fontos ez nekünk?
A hétköznapokban mind olyan megoldásokat keresünk, amelyek csökkentik a műanyagszemetet, de használat közben ugyanolyan megbízhatóak. A BM-plastic ígérete épp ez: erős, mégsem marad itt évtizedekig. Ha a fejlesztés ipari méretben is működik, a jövőben csomagolásoknál, háztartási tárgyaknál is találkozhatunk majd vele.
Fotó: illusztráció, Getty Images
