A problémát sokszor az összetevők okozzák. A szenna például rövid távon valóban segít a székrekedésen, de hashajtó hatása miatt könnyen kiszáradáshoz és az elektrolitok veszélyes arányú felborulásához vezethet. Ez különösen kockázatos szív- és vesebetegeknél, vagy bárkinél, aki már eleve gyógyszert szed – írja a Well and Fit.
A csalán sem ártalmatlan: túlzásba vive kimerítheti a szervezet ásványianyag-készleteit, ami hosszú távon fáradtságot, izomgyengeséget, sőt vérnyomásproblémákat is okozhat. Az édesgyökér ráadásul emelheti a vérnyomást, fejfájást és akár szívritmuszavart is kiválthat.
Kevesen tudják, de a gyógyteák gyógyszerkölcsönhatásokat is okozhatnak. Egy ártatlannak hitt esti tea befolyásolhatja vízhajtók, vérnyomáscsökkentők vagy antidepresszánsok hatását, ami kiszámíthatatlan következményekkel járhat. A „természetes” tehát egyáltalán nem jelent automatikusan „biztonságosat” – ezek a növények nagyon is aktív hatóanyagokat tartalmaznak.
A megoldás a tudatosság és a mérték. Ha valaki gyógyhatás reményében iszik teát, különösen rendszeresen, krónikus betegség vagy gyógyszerszedés esetén érdemes orvossal vagy fitoterapeutával egyeztetni, mielőtt kúrába kezd. A szakértők szerint a gyógyteák fogyasztása akkor biztonságos, ha napi egy csészére korlátozzuk, és csak kúraszerűen, néhány hétig használjuk őket.
A gyógyteák valóban sokat tehetnek az egészségért – de csak akkor, ha tisztában vagyunk a hatásukkal, és felelősen fogyasztjuk őket.
Fotó: illusztráció, Pexels
