A COPD láthatatlan gazdasági ára
A COPD-s (vagyis krónikus obstruktív légúti betegségben szenvedő) betegek nagy része a tünetek fokozódásával egyre kevésbé tud dolgozni, sokan idő előtt kiesnek a munkaerőpiacról. A rendszeres kórházi ellátást igénylő állapotrosszabbodások pedig különösen költségesek: ügyelet, fekvőbeteg-ellátás, hosszú lábadozás, újabb kieső munkanapok. A beteg mellett pedig ott áll a család: legtöbbször ők lesznek az elsődleges gondozók. Dr. Bíró Margit, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet Pulmonológia Osztályának osztályvezető főorvosa szerint ez a helyzet nemcsak fizikálisan, hanem lelkileg és sokszor anyagilag is megterhelő.
„A betegség előrehaladásával, a beteg terhelhetőségének csökkenésével gyakran a családtagok válnak elsődleges gondozókká, ami a mindennapi életük, munkarendjük felborulását okozza. A gondozók munkahelyi távolléte jövedelemkiesést jelenthet a család számára, de előfordulhat, hogy a kezelés költségeinek egy részét is át kell vállalniuk a betegtől.”
Fotó: Getty Images
Miért marad el még mindig a korai felismerés? – A szégyen, a tévhitek és a rendszer hibái
A COPD évtizedek alatt, alattomosan alakul ki, ezért sokan nem veszik észre, hogy baj van. A levegővétel hatékonyságának romlását gyakran az öregedéssel, a túlsúllyal vagy egy egyszerű megfázással magyarázzák.
„Amikor a betegnek feltűnik, hogy az átlagosnál nehezebben veszi a levegőt, sokszor már a légzőszervi tartalékainak jelentős részét, akár több mint 50%-át elvesztette” – magyarázza Dr. Bíró Margit. A késlekedés másik oka a szégyen, főleg azoknál, akik dohányoznak. Gyakran az önhibáztatás, a „magamnak köszönhetem” érzés tartja távol őket az orvostól.
A háziorvosoknak szintén kulcsszerepe lenne a szűrésben. Bár a praxisok egy részében már elérhető a COPD diagnózis felállításához elengedhetetlen légzésfunkciós vizsgálathoz, vagyis spirometriához szükséges diagnosztikus eszköz, azonban ennek korrekt kivitelezéséhez szakavatott asszisztencia is szükséges. de ma még kevés helyen érhető el rutinszerűen a légzésfunkció-vizsgálat, vagyis a spirometria, amely a COPD diagnózisának alapja. A szakember kiemeli:
„40 év felett, ha 10 pack year, tehát 10 éven át legalább napi 1 doboz cigaretta, vagy pl. 20 éven át fél doboz mennyiségű dohányzás van a hátunk mögött és rendszeres köhögés, köpetürítés vagy nehézlégzés jelentkezik, akkor fel kell keresni a háziorvost, aki tüdőgyógyászhoz irányíthatja a pácinest.”
A kezelés több mint gyógyszer – terápiahűség nélkül nincs stabil állapot
Magyarországon a COPD-s betegek mindössze körülbelül 1/5-e tartja be hosszú távon az orvosi előírásokat. Ez drámaian növeli a kezelést kezelés intenzifikálását szükségessé tevő fellángolások gyakoriságát, amelyek a betegség kórlefolyásának veszélyes, esetenként halállal is végződő eseményei és minden alkalommal rontanak a tüdő állapotán, mely sokszor nem tér vissza az exacerbációt(fellángolást) megelőző szintre.
„Sajnos sokszor úgy érezzük, hogy a betegek nem veszik eléggé komolyan a fenntartóan alkalmazandó inhalációs gyógyszereket, pedig nagyon komoly fejlesztéseknek köszönhető eszközökben adagolt gyógyszereket ‒ valódi kincseket tartanak a kezükben. A fenntartó kezelés elhagyásával a betegek állapota romlani fog.”
A megoldás: edukáció, személyre szabott terápia, helyes inhalációs technika és következetes kontroll. Az elmúlt években pedig megjelentek az új, célzott biológiai terápiák is, melyek a fenntartóan alkalmazandó belégzőkkel nem kontrollálható betegek esetében jelenthetnek egy hatékony terápiát. A rendszeres inhalációs kezelés kiegészítéseként alkalmazható dupilumab hatóanyagú, kényelmesen adagolható injekciós formula például már bizonyítottan képes csökkenteni a tüneteket és a súlyos fellángolások számát.
Fotó: Getty Images
Megelőzés és tudatosság – az egyén és a döntéshozók közös felelőssége
Az egyik legfontosabb lépés a dohányzás elhagyása. A szakember hangsúlyozza, hogy rengeteg szakmai és ingyenes segítség áll rendelkezésre, a tüdőgondozóktól a telefonos és online támogatásig. A környezeti tényezők – rossz levegő, poros vagy vegyi anyagokkal terhelt munkahelyek – valamint a gyakori és esetenként elkerülhető légúti fertőzések szintén komoly rizikót jelentenek a betegség kialakulására és előrehaladására. A lakossági tájékoztatás, kampányok és a november harmadik szerdáján megrendezett COPD-Világnap üzenete („Ha elfogy a levegő, gondolj COPD-re!”) ténylegesen életmentő szerepet tölthetnek be.
Mit tehetünk?
- Dohányzás abbahagyása
- Rendszeres testmozgás
- Védőoltások felvétele (influenza, pneumococcus)
- Egészséges táplálkozás és testsúlykontroll
- Környezeti ártalmak kerülése (füst, por, vegyi anyagok)
- Védőoltások igénybevétele
- Tünetek változásának figyelése, korai orvoshoz fordulás fellángolás esetén.
A családok: a rejtett érintettek
A dolgozó szülőknek a gyermekfelügyeletben sokszor nagy segítséget nyújtó nagymama és nagypapa szerep betöltését is korlátozhatja a COPD. Sőt a betegek több mint 70%-a szorul valamilyen mértékű segítségre. A családok gyakran csendben viselik a terhet: logisztikailag, anyagilag, érzelmileg.
„A szerepek megváltoznak, hiszen idővel az alapvető mindennapi tevékenységek elvégzése is problémát jelent a beteg számára” ‒ fogalmaz Dr. Bíró Margit. ‒ „Érzelmi stresszt jelentenek a közvetlen környezet számára a beteg állapotával kapcsolatos aggodalmak, jellemző lehet a tehetetlenség érzése.”
A társadalmi empátia, a támogatási rendszerek fejlesztése és a gondozók tehermentesítése nélkülözhetetlen lenne.
A COPD lassítható, de csak összefogással
A korai felismerés, a modern terápiák, a terápiahűség, a családi támogatás és a társadalmi tudatosság együtt képesek lassítani a betegséget. A COPD nemcsak az egyén problémája: közös ügy – amelyben mindannyiunknak szerepe van.
Tudj meg minél többet a betegségről, megelőzésről és a legújabb kezelési lehetőségekről: copd.info.hu
Szponzorált tartalom
