Hogy hívják a banán szálait?
A banánon futó fehér „cérnák” neve floémnyaláb (másképp: háncsnyaláb). Ezek a növény szállítószövetének kötegei: apró „vezetékek”, amelyek a levelekben megtermelt szerves anyagokat – főleg cukrokat – továbbítják a növényen belül, a termés felé is.
Magyarán: nem véletlen „hiba” a banánon, hanem a gyümölcs fejlődésének fontos belső infrastruktúrája.
Ehető? Igen. Kell tőle tartani? Nem!
A jó hír: a banán szálai teljesen ehetők, és nincs ok attól félni, hogy ártalmasak lennének. Legfeljebb az állaguk más: kicsit rostosabbak, „szálasabbak”, mint a banán húsa – ezért zavarhatják azokat, akik minden falatot krémesen szeretnek.
Van bennük „plusz” tápanyag?
Csodát nem érdemes tőlük várni, mert mennyiségre nagyon kevésről beszélünk. Viszont logikus, hogy a floémnyalábok – mivel szállítószövetek – szerkezetükben rostosabbak, „keményebb” felépítésűek lehetnek, mint a banán belseje, ezért a szálak összetettebb rostokat tartalmazhatnak.
A banán maga pedig alapból is értékes: a rost mellett káliumot, B6-vitamint (és más mikrotápanyagokat) is tartalmaz – szóval ha rajta marad pár szál, az inkább extra tápanyag, mint probléma.
Fotó: illusztráció, Pexels
