A plazmasejtek a fehérvérsejtek egy típusa, amelyek az immunrendszer – antitestek termelésével segítik a fertőzések leküzdését – fontos részei. Myeloma multiplex esetén ezek a sejtek rendellenesen szaporodnak, és kóros fehérjét – monoklonális immunglobulint – termelnek, amelyek felhalmozódhatnak a vérben és a szervezet különböző részein. Nem ritka betegség, általában 55-65 éves kor körül kezdődik, férfiaknál gyakoribb. Bár a betegség oka nem ismert, vannak bizonyos rizikófaktorok – autoimmun betegségek, HIV, herpeszvírus, valamint bizonyos festékek, oldószerek gyakori használata –, amelyek elősegíthetik kialakulását.
A myeloma multiplex általában lassan fejlődik ki, és sokáig észrevétlen maradhat, pedig a korai felismerés itt is sokat jelenthet. Előfordulhat olyan is, hogy a tünetek jelentkezésénél nem gondolnak erre a betegségre, sokesetben az öregedés természetes velejáróinak tulajdonítják a jeleket. A betegség előrehaladtával azonban már megjelenhetnek azok a tünetek is, amelyek egyértelműen erre a daganatos betegségre utalnak. Nézzük, mely tüneteket érdemes komolyan venni, és elmenni orvoshoz, a megbízható diagnózishoz ugyanis elengedhetetlen az alapos kivizsgálás – írja az www.onmeda.de.
A csontvelőben kialakuló daganat gyakori tünetei
A csontfájdalom lehet a legelső tünet. Ha gyakran érzünk fájdalmat a medence vagy a combcsont területén, ágyéktájon a gerincben, mellkasban, bordáknál, vagy karokban és a lábakban, akkor érdemes lehet gyanakodni. Mindemellett megnő a csonttörések veszélye is, a daganat kialakulás miatt ugyanis elvékonyodnak, összeroppannak a csontok.
Fotó: Getty Images
Magas kalciumszint (hiperkalcemia) is jelentkezhet. A csontszerkezet átalakulása, bomlása miatt a kalcium a vérbe juthat. A magas kalciumszint pedig olyan további panaszokban nyilvánulhat meg, mint a hányinger, hányás, fokozott szomjúságérzés, szívritmuszavar.
A fáradtság is tipikus tünet lehet ennél a betegségnél. Ebben az esetben tartós fáradtságról van szó, amelyet a vérszegénység okozhat – a csontvelő nem képes elegendő egészséges vörösvértestet termelni. A folyamatos gyengeség és kimerültség is olyan tünet, amellyel érdemes mielőbb orvoshoz fordulni.
A fertőzésre való hajlam is árulkodó lehet. A daganatos betegségben érintett emberek gyakrabban lehetnek betegek, fogékonyabbak lehetnek a fertőzésekre, nagyobb eséllyel fáznak meg, mint az egészségesebb társaik. A visszatérő húgyúti fertőzések is jelezhetik, hogy baj van. Az immunrendszer gyengülésének oka a fehérvérsejtek (leukociták) hiánya.
A felmerülő veseproblémákat is érdemes komolyan venni. Az érintett, daganatos sejtek fehérjéket (immunglobulinokat) termelhetnek, amelyek rontják a veseműködést. Lehetséges tünetek közé tartozik a folyadékvisszatartás (ödéma), súlygyarapodás, habzó vizelet, vagy a gyakori vizelési inger is.
A zúzódásra emlékeztető foltok (hematómák) is a tünetek között lehetnek. A betegséghez alacsony vérlemezkeszám társulhat, így a vérzéshajlam gyakoribb lehet. Mindez orrvérzésként, ínyvérzésként is jelentkezhet, apró lila vagy vörös (petechiák) foltokban, olykor erős menstruációs vérzésben is jelentkezhet nőknél.
A betegségnek neurológiai tünetei is lehetnek. Így előfordulhatnak olyan érzékszervi problémák is mint például a lábak vagy karok bizsergése, zsibbadása. Sokesetben látászavarok, szédülés és fejfájás is jelentkezhet. A jelenség azzal magyarázható, hogy a daganatos sejtek vagy a már sérült csontok nyomják az idegeket.
A betegség olyan általános tünetekkel is együtt járhat, amelyeknél nem feltétlenül gondolunk a legrosszabbra. Ám a jellemzőbb tünetek mellett az sem jó jel, ha étvágytalanság, fogyás, hányinger vagy éjszakai izzadás is jelentkezik. Ha előfordulnak ilyen tünetek, akkor is menjünk orvoshoz, jobb, ha minél előbb kiderül, mi van a háttérben.
