Ezért kulcskérdés most az egyetemi közösség

Több szabadság, több felelősség

Az egyetemi években az egyik legnagyobb változás a tanulás és az időbeosztás teljes átalakulása. A kötött órarend és a folyamatos számonkérés helyét egy jóval szabadabb, de nagyobb felelősséggel járó rendszer veszi át. A hallgatók maguk döntik el, mikor és hogyan készülnek fel a vizsgákra, és mennyire tudják fenntartani a saját ritmusukat. Mácsai Laura, másodéves orvostanhallgató, a SZTESÓK tagja így idézi fel a kezdeteket:

Mácsai Laura – Fotó: SZTE

„Az érettségim előtt a felsőbb éves barátaim mindig mondták, hogy amikor bekerülök az egyetemre, majd egy félévnyi vizsgámra fogok annyit tanulni, mint az egész gimnáziumi érettségire. Akkor nagyon nevettem rajtuk, aztán bekerültem az orvosira, és kiderült, hogy igazuk volt. Egy másik nagy különbség, hogy a gimnázium nagyfokú kötöttségével szemben az egyetemen végre azt tanulhatom, ami érdekel.”

A szabadság azonban együtt jár a felelősséggel is.

„A saját időnket kell beosztanunk, az órarendünk rugalmasabb, a vizsgaidőszakot is magunknak tervezzük meg. Viszont ennek a szabadságnak két oldala van. Az első vizsgaidőszakomban nagyon tudatosan kellett odafigyelnem arra, hogy megtartsak egy napi rutint, mert órák nélkül nagyon könnyű elveszni” – teszi hozzá.

SZTESÓK: hallgatók, akik segítenek

Az SZTE hallgatói nagykövetei, vagyis a SZTESÓK célja, hogy közelebb hozza az egyetemi életet a felvételizőkhöz és a hallgatókhoz. Szepes Luca, negyedéves orvostanhallgató, a SZTESÓK tagja így mutatja be a közösséget.

Szepes Luca – Fotó: SZTE

„Tizenkét karról vagyunk összesen huszonnégyen, és az a célunk, hogy segítsük az egyetemisták beilleszkedését. Segítünk a felvételizőknek eligazodni a pontrendszerben, megmutatjuk, milyen az egyetemi élet, Instagramon is bemutatjuk a mindennapjainkat, hogy ne egy ijesztő, távoli világnak tűnjön az egyetem.”

Mácsai Laura szerint a személyes jelenlét különösen fontos: „Ott vagyunk a nyílt napokon, a ponthirdetésen, az Educatio kiállításon, a gólyarendezvényeken. Bármi történik, a SZTESÓK mindig ott vannak, és nagyon sokan jönnek hozzánk tanácsért. Szívesen segítünk, mert tudjuk, milyen bizonytalan időszak ez sokaknak.”

Az önállóság tanulható

A középiskolából az egyetemre való átmenet egyik legfontosabb eleme az önállóság elsajátítása. A hallgatóknak meg kell tanulniuk felelősen gazdálkodni az idejükkel, energiájukkal és lehetőségeikkel. Szepes Luca szerint ez egy hosszabb folyamat:

„Szerintem az a legfurcsább átállás, hogy itt már senki nem fogja a kezedet. Nincs dolgozat, nincs házi feladat, nincs lecke, hanem leadják az anyagot, és rajtad múlik, hogy mikor és hogyan tanulod meg. A vizsgaidőszakban derül ki igazán, hogy mennyire voltál tudatos. Ez önállóságra tanít, és bár sokan tudnak róla előre, igazán akkor értjük meg, amikor benne vagyunk.”

Luca a tapasztalatszerzés szerepét is hangsúlyozza:

„Szerintem ezt nem lehet egyik napról a másikra megtanulni. Ahogy haladunk előre, úgy tanuljuk meg beosztani az időnket. Rengeteget segít az is, hogy nem vagyunk egyedül, beszélgetünk egymással, együtt tanulunk, és így fokozatosan belerázódunk.”

Közösségek, amelyek megtartanak

Az SZTE-n a tanulás mellett kiemelt szerepet kapnak a közösségek. A kisebb tanulócsoportok, sportegyesületek, kulturális körök és hallgatói szervezetek fontos támaszt nyújtanak. Mácsai Laura szerint az összetartás olyan elemi erejű az SZTE falai között, hogy lényegében nincs olyan érdeklődésű és igényű diák, aki ne találná meg a saját társaságát.

„Nálunk elképesztően befogadó és támogató a közösség. Már az egyetem előtt részt vettem egy előkészítő táborban, ahol rengeteg hasznos információt kaptam, és életre szóló barátságokat kötöttem. A gólyatáborban és a gólyahetek alatt a felsőbb évesek folyamatosan segítettek, és emiatt sokkal könnyebb volt beleszokni az egyetemi életbe.”

Szepes Luca az orvosi kar sajátosságaira is kitér: „Nagyon sokan vagyunk, ezért csoportokra vagyunk osztva, mint egy kis osztály. Együtt járunk gyakorlatokra, együtt írjuk a számonkéréseket, együtt megyünk programokra. Ez segít abban, hogy ne vesszen el az ember egy nagy tömegben.”

Educatio kiállítás. Fotó: SZTE

Akár ingyenes pszichológiai támogatást is nyújt az Életvezetési Tanácsadó Központ

A WHO felmérései szerint az egyetemisták több mint egyharmada él át jelentős mentális megterhelést, például az iskolaváltásból fakadó alkalmazkodási nehézségek miatt, ezért kulcsfontosságú az olyan intézményi támogatás, mint amilyet az SZTE Életvezetési Tanácsadó Központja is nyújt.

Az SZTE Életvezetési Tanácsadó Központja több mint harminc éve segíti a hallgatókat mentális, tanulmányi és életvezetési kérdésekben. Dr. Tessényi Judit igazgató szerint a központ működése négy fő tevékenységi kört fog át. Az első és legfontosabb a mentális tanácsadás, a második a tanulásmódszertan ‒ képzések, kurzusok, workshopok és előadások formájában. A harmadik a Sansz Iroda, ami a fogyatékossággal élő hallgatókat támogatja. A negyedik pedig a kortárs csoport, ahol mindenki megtalálhatja a saját beilleszkedését segítő közösséget.

„A központunk elsődleges célja az volt, hogy ha a hallgatóknak mentális vagy lelki problémájuk van, akkor szakavatott segítséget kapjanak. Emellett nagyon hamar kiderült, hogy a tanulásmódszertan is kulcskérdés, mert a középiskolai módszerek az egyetemen már nem működnek igazán hatékonyan.”

A hozzájuk fordulók problémái rendkívül sokfélék.

A bizalom kiépítése a központ működése szempontjából kulcsfontosságú, hiszen abban, hogy a diákok bizalommal forduljanak a központ munkatársaihoz, elengedhetetlen mások pozitív tapasztalata és ajánlása. Így terjed a híre annak, hogy az SZTE segítő központjában biztonságos, támogató közeg várja őket.

Az egyetemi évek során a hallgatók megtanulják kezelni a szabadságot és felelősséget vállalni. Fotó: SZTE

Egyetemi évek: kihívás és lehetőség egyszerre

Az egyetemi évek során a hallgatók nemcsak szakmai tudást szereznek, hanem megtanulják kezelni a szabadságot, felelősséget vállalni, közösségekhez tartozni és segítséget kérni. Az SZTE kiemelten figyel arra, hogy a fiatalok egyik legboldogabb időszaka egyaránt teljesedjen ki szakmailag és érezzék magukat kellő biztonságban, míg a hétköznapok felhőtlen boldogsága is ki legyen maxolva. Mácsai Laura szerint az egyensúly a kulcs:

„Ugyanúgy találkozunk, bulizunk, programokra járunk, de közben tanulni is kell. Meg kell találni a kettő között az egyensúlyt, és ebben nagyon sokat segít, hogy számíthatunk egymásra.”

Dr. Tessényi Judit pedig hangsúlyozza: „Nagyon felkészült, elkötelezett szakemberek dolgoznak azon, hogy az SZTE hallgatói ne maradjanak egyedül a problémáikkal, és megtalálják a saját útjukat.”