nlc.hu
Életmód

Tényleg napi 2 liter vizet kell inni? Egy nefrológus szerint ez az egyik legnagyobb tévhit a hidratálásról

A legtöbben úgy nőttünk fel, hogy napi két liter víz az egészség alapja. Kulacsok, hidratálás-emlékeztető appok és a TikTok-trendvideók is ezt ismételgetik. Egy francia nefrológus szerint azonban a szervezet vízigénye sokkal összetettebb kérdés, és nincs mindenki számára érvényes „varázsszám”.
pohár víz, fotó: Unsplash

Nahid Tabibzadeh párizsi nefrológus szerint a hidratálás elsősorban nem szabályok, hanem a test működésének megértése kérdése.

Mennyit kell inni naponta? A hidratálás nem mindenkinek ugyanaz

Franciaországban átlagosan napi 1,5 liter vizet fogyasztanak az emberek, az Egyesült Államokban inkább két liter körül alakul az átlag. Ez azonban nem azt jelenti, hogy bárkinek kötelező lenne ugyanannyit innia.

A szakember szerint a vízigényt számos tényező befolyásolja:

  • fizikai aktivitás,
  • hőmérséklet,
  • életkor,
  • egészségi állapot,
  • és még az étrend is.

Ha valaki sok gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt, már eleve jelentős mennyiségű folyadékot visz be. Ezzel szemben a nagyon sós, feldolgozott ételek vagy a nagy mennyiségű vörös hús több salakanyagot termelnek, amelyeket a veséknek ki kell választaniuk. Ilyenkor valóban több folyadékra lehet szükség.

A hidratálás egyik legfontosabb jelzése: a szomjúság

A szakértő szerint egészséges felnőtteknél a szervezet meglepően jól szabályozza a vízháztartást.

A vesék folyamatosan dolgoznak azon, hogy visszatartsák a szükséges folyadékot. Ha kevés vizet iszunk, a vizelet sötétebbé és koncentráltabbá válik, mert a test igyekszik spórolni a vízzel.

Vagyis a szomjúság nem ellenség, hanem egy jól működő riasztórendszer.

Ha szomjas vagy, inni kell. Ez sokszor pontosabb jelzés, mint egy előre meghatározott napi litercél.

A hidratálás és az étrend kapcsolata: nem csak a víz számít

A hidratálás persze nem kizárólag a pohár vízről szól. A zöldségek és gyümölcsök nemcsak folyadékot tartalmaznak, hanem segítenek csökkenteni a szervezetben keletkező salakanyagok mennyiségét is. Emiatt a veséknek kevesebb munkájuk van.

Ezzel szemben a túl sok só vagy az ultrafeldolgozott élelmiszerek fokozhatják a vesék terhelését. Ha valaki így étkezik, de nem iszik eleget, nagyobb eséllyel alakulhatnak ki vesekövek.

Szénsavas víz, sportitalok és elektrolitok: tényleg szükségesek?

A szénsavas ásványvizek bizonyos helyzetekben hasznosak lehetnek, mert elektrolitokat és ásványi anyagokat tartalmaznak. Hasmenés vagy nagyobb folyadékvesztés esetén például segíthetnek a pótlásban.

Az utóbbi időben népszerű elektrolitos italokról azonban a szakember jóval visszafogottabban nyilatkozik.

Hosszabb, egy óránál tovább tartó intenzív sportnál lehet szerepük, de rövidebb edzések során általában sem a teljesítményt, sem a regenerációt nem javítják érdemben. Vagyis sok esetben inkább marketingtermékek.

Alkohol és hidratálás: ezért szomjazol meg másnap

Az alkohol csökkenti az úgynevezett antidiuretikus hormon működését, amely normál esetben segít a veséknek visszatartani a vizet. Ennek következménye, hogy többet vizelünk, gyorsabban veszítünk folyadékot, majd szomjasak leszünk. Mivel ilyenkor sokan továbbra is alkoholt fogyasztanak víz helyett, könnyen kialakul egy ördögi kör.

A szakértő szerint az egyik legegyszerűbb szabály: alkohol mellé mindig igyunk vizet is.

A hidratálás valódi szabálya: figyelj a testedre

A szakember szerint nincs univerzális napi vízmennyiség, ami mindenki számára ideális. Sportoláskor, hőségben vagy betegség alatt természetesen többre van szükség, de a legtöbb egészséges ember számára a test jelzései elegendő útmutatást adnak.

Nem az számít, hogy pontosan hány litert pipáltunk ki egy alkalmazásban, hanem az, hogy a szervezetünk megfelelően működjön.

via

Fotó: illusztráció, Unsplash

ajánlott videó


Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top