Az elmúlt években alig volt olyan egészségügyi tanács, ami akkora egyetértést váltott volna ki, mint a D-vitamin-pótlás fontossága. Ősszel és télen szinte kötelezőnek érezzük, a patikák polcain egymás mellett sorakoznak a nagy dózisú kapszulák, és sokan már-már univerzális csodaszerként tekintenek rá: immunerősítésre, csontvédelemre, hangulatjavításra.
Csakhogy van egy kevésbé hangsúlyozott oldala is a történetnek. A D-vitamin valóban létfontosságú, de zsírban oldódó vitamin, ami azt jelenti: a szervezet képes raktározni. Ha pedig túl sok halmozódik fel, annak komoly következményei lehetnek.
Miért lett ennyire népszerű a D-vitamin?
A szerepe megkérdőjelezhetetlen. Hozzájárul a kalcium felszívódásához, támogatja a csontok és fogak egészségét, és az immunrendszer működésében is fontos szerepet játszik. Magyarország földrajzi adottságai miatt – különösen az őszi-téli hónapokban – sokan valóban hiányállapotba kerülhetnek, hiszen a napfény hatására termelődik a bőrben, bár nemcsak a napfény hiánya okozhat bajt.
Nem csoda, hogy az orvosok gyakran javasolják a pótlását.
A probléma ott kezdődik, amikor a „Ha egy kicsi jó, akkor a több még jobb” elve lép életbe.
Mit jelent a túlzott D-vitamin pótlás?
A D-vitamin ajánlott napi bevitele életkortól, testsúlytól és egyéni állapottól függően változik, de általában néhány ezer nemzetközi egység (NE) elegendő. Ennek többszörösét azonban sokan hosszú távon, kontroll nélkül szedik.
Mivel zsírban oldódó vitaminról van szó, a felesleg nem ürül ki egyszerűen a vizelettel, mint például a C-vitamin esetében. Felhalmozódik a szervezetben, és idővel mérgezéses tüneteket okozhat. Ezt az állapotot hipervitaminózis D-nek nevezik.
A magas D-vitamin szintjének legnagyobb veszélye: a magas kalciumszint
A D-vitamin egyik legfontosabb feladata a kalcium felszívódásának elősegítése. Ha azonban túl sok D-vitamin kerül a szervezetbe, a kalciumszint veszélyesen megemelkedhet a vérben. Ezt az állapotot hiperkalcémiának hívják.
A magas kalciumszint kezdetben alattomos tüneteket produkál:
- fáradékonyság
- hányinger
- étvágytalanság
- székrekedés
- fokozott szomjúság
Sokan nem is gondolnák, hogy mindez egy ártatlan vitamin túlzott szedésének következménye lehet. Súlyosabb esetben azonban szívritmuszavar, tudatzavar és komoly veseműködési zavar is kialakulhat.
Vesekárosodás: amikor a szervezet nem bírja tovább
A tartósan magas kalciumszint komoly terhet ró a vesére. A kalcium lerakódhat a veseszövetben, vesekövek alakulhatnak ki, és hosszabb távon akár maradandó vesekárosodás is létrejöhet.
A vese feladata többek között a vér szűrése és a felesleges anyagok kiválasztása. Ha a kalcium koncentrációja túl magas, a vese folyamatos túlterhelésnek van kitéve. Ez kezdetben enyhe laborérték-eltérésekben mutatkozhat meg, később azonban komolyabb problémákhoz vezethet.
Különösen veszélyeztetettek azok, akik:
- eleve vesebetegségben szenvednek
- vízhajtót szednek
- kalciumtartalmú étrend-kiegészítőt is fogyasztanak
- autoimmun vagy hormonális problémáik vannak
D-vitamin (Fotó: Getty Images)
Miért nem vesszük észre időben D-vitamin-túladagolást?
Az egyik legnagyobb gond, hogy a D-vitamin-túladagolás nem egyik napról a másikra alakul ki. Hónapok, akár évek alatt épül fel a szervezetben a túlzott mennyiség. A tünetek fokozatosak és sokszor általánosak, ezért könnyen más oknak tulajdonítjuk őket.
Ráadásul sokan orvosi kontroll nélkül szedik a nagy dózisú készítményeket. A természetes és vitamin szó biztonságérzetet ad, pedig minden hatóanyag – még a vitamin is – megfelelő dózisban hasznos, túlzásba víve viszont ártalmas lehet.
Mennyi az annyi D-vitaminból?
Az optimális D-vitamin-szint egyénenként eltérő. Éppen ezért a szakemberek gyakran javasolják a vérszint laborvizsgálattal történő ellenőrzését, mielőtt tartósan magas dózisú pótlásba kezdenénk.
Az is fontos, hogy a különböző készítmények hatóanyagtartalma eltérő lehet. Van, aki napi szinten többféle étrend-kiegészítőt szed – multivitamint, külön D-vitamint, immunerősítőt –, és nem számol azzal, hogy ezek összeadódnak.
Kinek kell különösen óvatosnak lennie?
Bizonyos betegségek esetén a D-vitamin-anyagcsere megváltozik, és már alacsonyabb dózis is problémát okozhat. Ilyenek például egyes mellékpajzsmirigy-betegségek vagy granulomatózus betegségek.
Idősebb korban, illetve krónikus betegségek mellett különösen fontos az egyéni beállítás. Nem létezik mindenkire érvényes „csodadózis”.
Akkor most ne szedjünk D-vitamint?
A válasz nem az, hogy hagyjuk el teljesen. A D-vitamin-hiány valós probléma lehet, és hosszú távon csontritkuláshoz, immunrendszeri gyengeséghez vezethet. A kulcs a tudatosság és a mértékletesség.
Érdemes:
- laborvizsgálattal ellenőrizni a szintet
- orvossal egyeztetni a megfelelő dózist
- figyelembe venni az étrend-kiegészítők összesített hatóanyagtartalmát
- időszakosan újramérni az értékeket.
A vitamin nem csodaszer. Nem attól leszünk egészségesebbek, hogy minél többet veszünk be belőle.
A D-vitamin valóban fontos szereplő az egészségmegőrzésben, de azért nem mindenható. A túlzott pótlás magas kalciumszinthez és vesekárosodáshoz vezethet, ami már messze nem az immunerősítés kategóriája.
Az egészségtudatosság nemcsak arról szól, hogy szedünk-e étrend-kiegészítőt, hanem arról is, hogy tudjuk, mikor és mennyit. Néha éppen a „túl sok jót akarok” hozzáállás az, ami a legnagyobb kockázatot rejti.
